Az adatok értelmezése a legfrissebb NETFIT-mérés alapján
Akik még 2014-ben jártak iskolába, emlékezhetnek arra, hogy részt vettek a NETFIT-mérésben. A NETFIT (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt) a magyar köznevelési rendszerben kötelező, egységes fittségmérési módszer, melyet a tanulók fizikai állapotának objektív felmérésére hoztak létre. Célja, hogy tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás és az egészségtudatos életvezetés fontosságát. Emellett egy XXI. századi diagnosztikus és oktatási célú pedagógiai értékelő és visszajelző eszköz, amely a 10–19 éves tanulókat méri. A NETFIT-mérés nem egyszerűen „tesztelés”, hanem többszintű, pedagógiai és szakpolitikai logikára épülő folyamat. A kapott eredmények alapján a diákok, a szülők és a pedagógusok pontos képet kapnak a tanulók fizikai állapotáról és elindulhat a diákok fizikai jóllétét elősegítő tervezési és fejlesztési folyamat.
A NETFIT az egészségközpontú fittség négy fő területét vizsgálja kilenc teszttel:
1) Testösszetétel és tápláltság: testtömegindex (BMI), testzsírszázalék (TZS%).
2) Aerob fittség (állóképesség): állóképességi ingafutásteszt (VO₂max).
3) Vázizomzatfittség: ütemezett hasizomteszt, törzsemelésteszt, ütemezett fekvőtámaszteszt, kézi szorítóerő mérése, helyből távolugrás teszt.
4) Hajlékonyság: hajlékonysági teszt.
A tanulók fittségi állapota teszttől függően két vagy három zónába sorolható: egészségzóna, fejlesztési zóna vagy fokozott fejlesztési zóna. Ez a kritériumorientált megközelítés lehetővé teszi a személyre szabott értékelést és a fejlesztési ajánlások megfogalmazását.
A teszteket az érintett osztályok testnevelés tanárai végzik el iskolai körülmények között, a testnevelésórák keretein belül. Az adatokat a NETFIT online adatkezelő rendszerébe töltik fel, amely ezt követően személyre szabott fejlesztési lehetőségeket vázol fel a tanulók számára.
A jelen elemzés célja a tanulók fizikai fittségi profiljának részletes vizsgálata a korosztályok (10, 14 és 18+ évesek) és nemek szerinti lebontásban a 2024/2025-ös tanév adatait alapul véve. A felmérés öt fő területre terjed ki: testösszetétel, aerob fittség, vázizomzatfittség (izomerő, állóképesség), hajlékonyság, valamint az alsó végtagok robbanékony ereje. Az adatok értékelése lehetővé teszi a magyar diáksport és testnevelés eredményeinek felmérését, az erősségek és gyengeségek azonosítását, különös tekintettel a kor előrehaladtával megfigyelhető változásokra. Az adatokat két kategóriába sorolják: az FSZ (fejlesztést igénylő) és az EZ (egészséges) rövidítést használják.
Az egészséges életmódra vonatkozó célok eléréséhez elengedhetetlen azoknak a kritikus területek meghatározása, amelyek beavatkozást és célzott fejlesztést igényelnek. Az elemzés rávilágít azokra a területekre, ahol a tanulók kiemelkedően teljesítenek, és azokra is, ahol sürgős fejlesztésre van szükség az általános fizikai állapot javítása érdekében.
Részletes eredményelemzés korosztály és felmérés szerint
Testösszetétel profil
Ez a legegyszerűbben a testtömegindexszel mérhető (BMI: kg/m²). Az eredményeket az alábbi táblázat közli.
A BMI a testmagasság és testtömeg arányát mutatja.
| Korosztály | Fiúk (FSZ) | Fiúk (EZ) | Lányok (FSZ) | Lányok (EZ) |
| 10 évesek | 27% | 73% | 31% | 69% |
| 14 évesek | 28% | 72% | 22% | 78% |
| 18+ évesek | 29% | 71% | 21% | 79% |
| Összesség | 27% | 73% | 21% | 79% |
Általános trendként megállapítható, hogy a diákok nagy többsége – nemtől függetlenül – a BMI alapján az egészséges kategóriába sorolható. A lányok értékei valamivel jobbak, mint a fiúké. A testösszetételt vizsgálva, a testzsírszázalék alapján minden korcsoportban a fiatalok 65–70%-a tartozik az egészséges kategóriába. Ugyanakkor a 18 év feletti korosztályban a lányok körében magas, 35% a fejlesztésre szorulók aránya, ami a korcsoportok között a legmagasabb érték.
Aerob fittségi (állóképességi) profil
Ezt a változót az állóképességi ingafutás (VO₂max: ml/kg/min) mérőeszközzel vizsgálják. A résztvevő két pont között oda és vissza fut, egyre növekvő tempóban.
A VO₂max az állóképesség legfontosabb mérőszáma. Az alábbi táblázatban láthatjuk a százalékos eloszlásokat.
| Korosztály | Fiúk (FSZ) | Fiúk (EZ) | Lányok (FSZ) | Lányok (EZ) |
| 10 évesek | 19% | 81% | 27% | 73% |
| 14 évesek | 32% | 68% | 37% | 63% |
| 18+ évesek | 53% | 47% | 70% | 30% |
| Összesség | 44% | 56% | 60% | 40% |
Kritikus pontként megállapíthatjuk, hogy ez az a profil, ahol a legnagyobb mértékű romlás figyelhető meg a kor előrehaladtával, különösen a lányoknál.
10 évesen még a fiúk 81%-a, a lányok 73%-a az egészséges kategóriában található. 18+ évesen a lányok 70%-a esik a fejlesztést igénylő kategóriába, míg a fiúknál ez az arány 53%. Összességében a lányok több mint fele (60%) fejlesztésre szorul ezen a területen, amit kitartó futással, játékos futófeladatokkal (fogó, akadályfutás) és kerékpározással lehet fejleszteni.
Vázizomzat-fittségi profil
Ezt egy ütemezett hasizom-állóképesség mérésére szolgáló teszttel mérik, amely során a résztvevőknek hangjelzéshez kötött hasizomemeléseket kell végezniük előre meghatározott tempóban a szabályos kivitelezés fenntartásáig. Az adatok alapján minden korosztályban 85% feletti az egészséges kategóriába tartozók aránya. A 10 éves lányok esetében jelenik meg a legalacsonyabb, 85%-os érték. Ez egy kiváló eredmény, így ez a legkevésbé fejlesztendő terület.
Egy másik mérőeszköz, a törzsemelésteszt, ami a törzs hátizmainak erejét, stabilitását és nyújthatóságát méri úgy, hogy a tanuló hasra fekszik, majd a felsőtestét felemeli, és a padlótól a fej vagy mellkas emelkedésének magasságát mérik meg centiméterben. Ebben az esetben a két nem közel azonos eredményeket produkált. A 10 évesek esetében a fiúk és lányok eredményei nagyjából 50–50%-ban oszlanak meg a fejlesztést igénylő és az egészséges kategóriák között. Az idősebb korosztályok (különösen a 18 év felettiek) már elérik az 50% feletti egészséges arányt.
Ennél jobb eredmények mutatkoznak az ütemezett fekvőtámaszteszten. Az egészséges tartományba tartozik a tanulók 70%-a minden korosztályban. Az eredmények alapján ebben jobban teljesítenek a lányok: magasabb (72–75%) egészséges arányt mutatnak. A fiúk esetében azonban 14 éves kortól jelentősen romlik ez az arány, a fejlesztést igénylő sávba esők aránya a 34–36%-ot is eléri.
Kézi szorítóerő mérése
A kar izomzatának maximális erejét is mérik a NETFIT-en, mert a kézi szorítóerő szoros kapcsolatban áll az általános fizikai fittséggel, a mozgásszervi egészséggel és a metabolikus egészségi állapottal. A 10 évesek esetében nagyfokú fejlesztésre van szükség. A lányokat illetően a 18+ korosztályban éri el a legmagasabb értéket a fejlesztési igény aránya (49%), míg a fiúk 14 éves korukban (41%) mutatják a leggyengébb eredményt. Ez az izomcsoport minden korosztály esetében fejlesztést kíván.
Hajlékonysági profil
Ezt a dimenziót hajlékonysági teszttel mérik. Az alsó háti tájék és a combhajlító izmok hajlékonyságáról kapott adatokat az alábbi táblázat mutatja.
| Korosztály | Fiúk (FSZ) | Fiúk (EZ) | Lányok (FSZ) | Lányok (EZ) |
| 10 évesek | 17% | 83% | 20% | 80% |
| 14 évesek | 41% | 59% | 36% | 64% |
| 18+ évesek | 30% | 70% | 49% | 51% |
| Összesség | 41% | 59% | 48% | 52% |
A mérések azt mutatják, hogy a kor előrehaladtával romlik a hajlékonyság, különösen a lányoknál, ahol a 18+ korosztály 49%-a nem érte el az egészséges szintet, pedig 10 éves korukban még 80%-uk esett az egészséges tartományba. A fiúk mérésében hullámzás látható: a 10 évesek 83%-a teljesít jól, a 8. osztályosoknak már csak 59%-a, az idősebb korosztály pedig ismét nagyobb arányban (70%) egészséges.
A tesztrendszer utolsó eleme a helyből távolugrásteszt, amely az alsó végtagok robbanékony erejét méri. A 18+ éves korosztályig 70% feletti egészséges arányokról beszélhetünk. A lányok esetében az egészséges kategória aránya stabilan 72–77% között alakul. Az adatok mélyére nézve látható, hogy ugyanakkor a fiúk teljesítménye a kor előrehaladtával gyengül, miközben a fejlesztést igénylők aránya fokozatosan növekszik. A 18+ korosztályban már 41%-uk esik ebbe a kategóriába.
Tanulságok
Az eredményekből leszűrhető, hogy a tanulók általános testösszetétele nagy arányban – körülbelül kétharmaduk esetében – az egészséges tartományba esik. Az elemzés ugyanakkor kritikus gyengeséget is feltár az aerob fittség területén. Az állóképességi ingafutás eredményei a kor előrehaladtával drámaian romlanak, ami a mozgásszegény életmód erősödésére utal az idősebb korosztályokban. A robbanékony erő és a hajlékonyság is romló tendenciát mutat, jelentős fejlesztési igényt jelezve. A jövőbeni fejlesztéseknek tehát elsősorban az állóképesség és az erőfejlesztés területére kell összpontosítaniuk a középiskolás korosztályban.
A hazai mindennapos testnevelés bevezetése alapvetően a kedvezőtlen gyermekegészségi trendek miatt történt meg. A tanulók fizikai állapotát romló kardiofittség, növekvő túlsúly és elhízás, gyenge izomerő és tartáshibák, valamint alacsony fizikai aktivitási szint jellemezte korábban. A testnevelés óraszámának növelése megelőző egészségpolitikai válaszként ennek javítását célozta.
Az új rendszer célja, hogy megalapozza az egész életen át tartó egészségtudatosságot. A mindennapos testnevelés a mozgást napi rutinná kívánja tenni, elősegítené a pozitív mozgásattitűd kialakítását, és erősítené a fizikai aktivitáshoz kapcsolódó belső motivációt. Nem élsportolók kinevelése a cél, hanem az aktív életvitel kialakítása. Az új rendszer bevezetése fontos esélyteremtési funkciót is betölt, mivel minden tanulónak azonos hozzáférést biztosít a mozgáshoz. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében ez kiemelten fontos, mert részben kompenzálja a sportolási lehetőségek és a családi erőforrások hiányát.
A nevelési funkciók erősítése szintén fontos cél: a testnevelés fejleszti az önfegyelmet, a kitartást és az együttműködési készséget, támogatja a szociális és az érzelmi kompetenciákat, valamint pozitívan hat a tanulmányi teljesítményre.
A mindennapos testnevelés hatásai a fizikai fittségben is mérhetők. A NETFIT-adatok és hazai vizsgálatok alapján látható, hogy a bevezetést követően az egyes korosztályokban javult az állóképesség, stabilizálódott az izomerő szintje, a korábban romló trendek pedig lelassultak vagy megálltak. Bár nem minden területen érzékelhető látványos ugrás, egyértelmű trendforduló figyelhető meg. A járványidőszak ugyanakkor egy időre megakasztotta ezt a fejlődést és időleges visszaesést eredményezett a testnevelésórák és az edzési lehetőségek hiánya miatt.
További fontos szempont, hogy a digitális függőség is káros módon befolyásolja a fiatalok fizikai aktivitásának mennyiségét és intenzitását. A túlzott képernyőhasználat miatt a fiatalok nehezen motiválhatók a sportolásra. Szabadidejük jelentős részét mozgás nélkül, a digitális térben töltik.
A mindennapos testnevelés paradoxonára hívja fel a figyelmet Bedros J. Róbert, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója a Mandiner Országos Gimnáziumi Rangsort bemutató különszámában. Úgy véli, a mindennapos testnevelés bevezetése logikus lépés volt, de önmagában kevés, mivel nem tudja ellensúlyozni a táplálkozás és a családi minta hatását. Emellett léteznek adminisztratív kiskapuk, amelyek miatt előfordul, hogy gyermekek csak „papíron” mozognak, ugyanis egyesek, bár igazolást kapnak arról, hogy az iskolán kívül edzenek, a valóságban ez nem történik meg. A túlsúlyos diákok esetében a mindennapi testnevelés kudarca ugyanakkor leginkább pszichológiai okokra vezethető vissza. Amint arra Bedros felhívja a figyelmet: „a túlsúlyos gyerekek nem akarnak mozogni, mert kicsúfolják őket”. Emiatt a mozgás örömforrás helyett szorongást jelent, amit el akarnak kerülni. Szerinte az elfogadáson alapuló gyógytestnevelés és egy új, kidolgozott mozgásprogram adhat választ erre a problémára.
A tudatos, jól működő mindennapos testnevelés tehát jó eszköz lehet a különböző mozgásformák megszerettetésére és a rendszeres testmozgásra, azonban önmagában nem elegendő. A családi mindennapok és az egészségtudatos életmód – legyen szó kevesebb online jelenlétről vagy egészségesebb táplálkozásról – egyaránt fontosak, hogy a következő generáció mentálisan és fizikálisan is jó állapotban legyen.
Nyitókép forrása: HighwayStarz / depositphotos.com
