• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Keresés
Bezár
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Nyáry Gábor

A Kapitólium ostroma: a kiberbiztonsági szakértők rémálma

Milyen károk keletkezhettek?

Nyáry Gábor 2021.01.15.
Nagy Dénes András

Magyar érdekérvényesítés az Európai Unióban történészi szemmel

A magyarországi tudományos közbeszédben az Európai Unió jövőjéről szóló vitákban gyakran szembeállításra kerül három jövőkép, név-szerint a „Nemzetek Európája”, a „Polgári Európa” és az „Európai Egyesült Államok” eszményképe. E jelenkori szellemi vitának

Nagy Dénes András 2021.01.14.
Hulkó Gábor

Jogállami vita vagy közpolitikai csetepaté?

Jogi kérdés vagy szubjektív értékítélet?

Hulkó Gábor 2021.01.14.
Hegedüs Csilla

Megmutatni Európában a magyar kultúrát – határok nélkül

A 2020-as esztendő óriási kihívás elé állította az egész emberiséget, mégis, sok szempontból sikeres esztendő volt. Az erdélyi, székelyföldi magyar kultúra szempontjából nagy siker az,

Hegedüs Csilla 2021.01.13.
Nyáry Gábor

Háború és béke a kibertérben (1. rész)

Attribúció SolarWind, feltámad a NapSzél Az elnökválasztáshoz kapcsolódó belpolitikai feszültségek, a hét közepén kirobbant véres zavargások most háttérbe szorítanak minden más hírt az Egyesült Államokban.

Nyáry Gábor 2021.01.13.
PÁK BLOG
Belina Virág
Belina Virág
gyakornok, NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.07.06.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.07.06.

Politikai bizalom és a fiatalok

Mi okozza a politikai bizalom csökkenését a fiatalok körében? – teszi fel a kérdést Tom Chevalier a „Political trust, young people and institutions in Eurepe. A multilevel analysis” című tanulmányában.

Generációs sajátosság vagy az életszakasz jellemzője, bárhogy is tekintjük, a mai fiatalok politikai attitűdje a politikai bizalom terén eltér a többi korcsoportétól – ugyanis annak rendkívül alacsony szintjét lehet megfigyelni köreikben. Tom Chevalier tanulmánya az International Journal of Social Welfare című folyóiratban abból indul ki, hogy nélkülözhetetlen a jövő nemzedék hozzáállását megvizsgálni ahhoz, hogy megértsük: mi okozhatja a politikával szembeni általános elégedetlenség és a bizalom alacsony szintjének kialakulását, a populizmus irányába történő fordulást, Donald Trump elnökségét vagy az Alternatíva Németországért (AFD) támogatottságának jelentős növekedését.

A politikába vetett bizalom folyamatos hanyatlását a politikai szociológiában jártas kutatók már korábban megfigyelték. A fiatalok körében észlelhető hanyatlás viszont még az általános trendekhez képest is kiemelkedően magas, ami rendkívüli kihívást jelenthet a demokráciák fenntarthatósága szempontjából. A fiatalok politikai bizalmatlanságának szintje azonban eltér az egyes országokban. A tanulmány arra a kérdésre kereste a választ, hogy melyek azok a makroszintű különbségek, amelyek a fiatalok politikai bizalmának változásait magyarázhatják.

Chevalier úgy véli, hogy a fiatalok bizalmi szintjében megfigyelhető eltérés oka az országok intézményi berendezkedésében, pontosabban az ifjúsággal foglalkozó jóléti (youth welfare citizenship) intézkedéseik különbözőségében keresendő.  A rezsimekbe vetett bizalom nagyban függ attól, hogy mennyire támogatják azokat az intézkedéseket, amelyek segítik a fiatalokat bizonyos szintű autonómia elérésében (szociális ellátás, oktatás, munkáltatás támogatása, tanulmányi támogatások). Ez a fajta érvelés azért innovatív, mert korábban még nem alkalmazták az országok közötti eltérések magyarázatára sem általánosságban, sem a politikai bizalommal kapcsolatban.

Kutatásához a szerző a European Social Survey adatbázisát használta. A 2003-tól 2014-ig terjedő időszakból elemzett 15 nyugat-európai országból származó, kellően reprezentatív adatsort. A „fiatalok” kategória korhatárának meghatározásához a szerző a 18-tól 29 éves korig terjedő életkori tartományt választotta.

A jóléti társadalom leírásának szempontjából a szerző feltérképezte a gazdasági és szociális állampolgárság (economic and social citizenship) kölcsönhatásait. A gazdaság szempontjából megkülönböztette az inkluzív és a szelektív országokat. Akkor lehet inkluzívnak nevezni egy ország gazdasági jóléti rendszerét (economic citizenship), ha az minden fiatal számára igyekszik biztosítani az oktatást és csökkenteni kívánja az iskolákból kihullók számát. Szelektívnek akkor lehet nevezni, ha az oktatási rendszer elitista és nagy egyenlőtlenségeket okoz az iskolai végzettségekben. A szociális ellátás terén megkülönbözteti a familiárisés az egyén központú ellátást. A familiáris megközelítés a fiatalokat a családjuktól függőnek tekinti, így nem közvetlen őket, hanem családjukat támogatja. Az egyén központú ellátás viszont önállónak tekinti a fiatalokat, közvetlen segítségben részesítve őket. Chevalier ezen négy kategória segítségével állított fel mátrixot, amely segítségével bemutatta, hogy az egyes kategóriákba tartozó országokat milyen szintű bizalmi szint jellemez. A kutatás során a szerző arra jutott, hogy a különböző (jóléti) politikáknak nem csak társadalmi-gazdasági, hanem politikai hatásaik is vannak. Leszögezte azonban, hogy az irányelvek sikerességének nemzetközi vizsgálatakor figyelembe kell venni a rájuk gyakorolt intézményi hatást is.

Az elemzés hozzájárul a politikai visszacsatolás (policy feedback) kérdéséhez is, amely eredetileg a közpolitikai procedúrák legitimációs hatásainak elemzésére fókuszált, s amely szerint ezek gyakran útfüggőségi mechanizmusok kialakulásához vezetnek. A szerző azonban kiemelendőnek tekintett három nagyon fontos megjegyzést ezzel kapcsolatban.

Először is felhívta a figyelmet arra, hogy különbséget kell tenni az egy konkrét politikai irányelvet érintő visszajelzés és az institucionális, vagyis az egyszerre több irányelvet érintő visszacsatolás között. Még fontosabbnak vélte kiemelni azt, hogy a politikai bizalmat nem csak egy dimenzió határozza meg, hanem sokkal inkább a fentebb már felvázolt, gazdasági és szociális dimenziók közötti interakció. Ez kétféle egyensúlyi állapothoz vezethet: alacsony politikai bizalmi szint alakul ki, ha a gazdasági ellátás szelektív és a szociális ellátás családi alapú; a politikai bizalom magas szintje pedig akkor alakul ki, amikor a gazdasági ellátás inkluzív és a szociális ellátás az egyénre fókuszál. A koordináció kérdése azért rendkívül fontos, mert sokszor nem is annyira maguk a politikai irányelvek, mint a fenti feltételek határozzák meg a politikába vetett bizalmat.

Másodszor, hangsúlyozta a különbséget a politikai irányelvek önmagukra és a politikai viselkedésre gyakorolt hatásai között. Előbbi belső, míg utóbbi külső hatásként is felfogható.  Harmadszor pedig fontosnak tartotta kiemelni, hogy a politikai visszacsatolások hatásai nem feltétlen lesznek pozitívak, mert az idő múlásával akár a saját legitimitásukat is alááshatják.

Hosszú távon, éppen ezért, a szelektív gazdasági és familiáris szociális ellátás érvényesülése megrendítheti a következő generációk politikába vetett hitét. Azokban az országokban, ahol csökkentik az állampolgársággal járó előnyöket, ott csökken a politikai intézményekbe vetett bizalom, ami a kritikus hangok megerősödéséhez vezethet, kedvező táptalajt nyújtva a populista mozgalmak megerősödéséhez.

Nyitókép: EdGE Networks

Témakörök: bizalom, politikafilozófia, Tom Chevalier

LUDOVIKA EGYETEMI KIADÓ

KAPCSOLAT

1089 Budapest, Orczy út 1. 
E-mail: info@ludovika.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

A feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi tájékoztatóban közölt feltételeket.

IMPRESSZUM

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled

Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.

Non-necessary

Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.