Szakértői nézőpontok a titkosság és anonimitás szerepéről a darknetes feketekereskedelemben

Néhány hónapja zártuk le az eBizalom szerepéről szóló három fázisú kutatássorozatunk első fázisát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóintézetében, de már újabb kutatási irányokat fogalmaztunk meg az eredményekre alapozva.

A vásárlói eBizalomról szóló kvalitatív vizsgálatban 63 magyar felsőoktatási intézmény hallgatóit vontuk be és arra voltunk kíváncsiak, hogy a feltételezhetően alacsony kriminalitású, de a drogok élettani hatásairól, fogyasztásuk és vásárlásuk jogi következményeiről vagy az infokommunikációs technológiáról különböző szakértelemmel rendelkező közösségek tagjai milyen bizalmi faktorok meglétének feltétele mentén vásárolnának kábítószereket a darkneten.

Érdeklődésünk kiterjedt arra is, hogy a megcélzott csoportok tagjai az illegális cselekvéshez az online és offline lehetőségek közül melyik színteret választanák inkább, valamint a vásárlást követően visszatérnének-e a feketekereskedelem színtereire vagy ajánlanák-e másnak a drogmarketeket. A kérdőívet több, mint nyolcezer egyetemista töltötte ki, melyből hatezer kitöltés volt teljesen értékelhető. A kutatásban résztvevők sokféle válaszából kiderült, hogy a kábítószerek épségben történő megbízható kézbesítése az online kábítószervásárlásról való döntés legfontosabb bizalmi feltétele. Ugyanakkor a megkérdezettek azokat a bizalmi faktorokat is szignifikáns fontosságúnak ítélték meg, amelyek a személyes adatok védelmére, az eladó megbízhatóságára, valamint a titkos és anonim működésre vonatkoztak. Ebből már bátrabban lehet következtetni arra, hogy minél nehezebben azonosítható a vásárló és a vásárlási procedúra, illetve az anonim működésre törekvés az eladók részéről is láthatóan fennál (kettős anonimitás), annál nagyobb hajlandóságot mutatnak felhasználók a marketekben való drogvásárlásra (és ez még azok esetében is így van, akik az online vásárlásban nem gyakorlottak). 

Figyelemmel az első fázisban lebonyolított kutatásunk eredményére előzetesen azt terveztük, hogy a második fázist közvetlenül a postaszolgálatok és a kézbesítőszolgálatok kvalitatív vizsgálatával folytatjuk. A kitöltők által adott válaszok további vizsgálatával azonban feltűnt, hogy az információtechnológiáról, a globális számítógépeshálózatról, a kriptovaluta használatáról, valamint az internetes feketekereskedelemmel összefüggő bűncselekmények bűntetőjogi következményeiről kiemelkedő szaktudással rendelkező egyetemisták egyes esetekben eltérő válaszokat adtak az általános ismeretekkel rendelkező kitöltőkhöz képest ‒ főként, ami a kriptovaluta használat fontosságát és annak módját, valamint a titkos és anonim működést illeti. Ebből az egyik érdekesség, hogy az IT szaktudással rendelkezők sokkal inkább használnának kriptovalutákat a darknetes fizetésre és inkább a technikai oldalon lennének óvatosabbak a többi kitöltőhöz képest. Bár, a szakértelemmel rendelkező résztvevők csak egy néhány száz főből álló csoportját tették ki a több ezer fős kitöltői sokaságnak, de az áltatluk jelölt válaszok nagyon fontos információkat közvetítettek a kriptovaluták használatának fontosságáról, a kettős anonimitásról és a titkosságról. Egyébként az efféle tudás a laikus felhasználók tekintetében is megjelenik majd, de csak évekkel később, amikor a kriptovaluta annyira gyakori és megszokott fizetőeszköz lesz a legális online kereskedelemben, hogy felhasználói szintű tudással rendelkezőknek a megközelítőleg a mostani szakértői tudással kell majd rendelkezniük ‒ legalább is, ha meg akarnak felelni a kor elvárásainak.

Ahhoz, hogy a kutatásunk kezdetén megfogalmazott keresletcsökkentéssel megvalósuló bűnmegelőzési célokat a szakértelemmel rendelkező felhasználók körében is érvényesíteni tudjuk, külön is meg kell kérdeznünk tőlük, hogy az illegális szerek online vásárlásának folyamatában mely bizalmi faktorok meglétét tartják a legfontosabbnak. Épp ebből az okból az előző vizsgálat eredményire építve és még a postaszolgálattal tervezett második kutatási fázis megkezdése előtt olyan interjúkat készítünk, amelyben a szakértők beszélnek az online feketekereskedelem keresleti és kínálati oldalán leggyakrabban alkalmazott titkosító és anonimitást biztosító technológiákról, a kriptovaluták használatának trendjeiről és az illegális színtereken történő alkalmazásuk jövőbeni prognózisáról. A szakértői mintán lekérdezendő interjús kutatás eredményeiből levont következtetések reményeink szerint arra is rámutatnak majd, hogy milyen mértékben és mely területeken tartják fontosnak a titkos és anonim működést a darknetes kereskedelemben, valamint, véleményük szerint a rejtettség, mint bizalmi faktor milyen módszerekkel és eszközökkel befolyásolható a kereslet és a kínálat csökkentésének érdekében. 

A kutatás eredményeként készülő monográfia terveink szerint tartalmazza majd:

1. a darknet marketekben alkalmazott legújabb titkosító és anonimizáló technológia jellemzőit és trendjeit;
2. a darknetes kábítószer-kereskedelem bűntetőjogi szabályozásának dilemmáit;
3. az illegális vásárlásról való döntést segítő legfontosabb bizalmi faktorok szerepét, funkcióit és hatósági befolyásolásuk módjait;
4. a vásárlói és eladói devianciák kriminológiai tipológiáját;
5. a kriptovaluták piaci és feketekereskedelmi alkalmazásának előnyeit és buktatóit, valamint a hétköznapi alkalmazásuk prognózisait.

A monográfiában közölt eredmények segítséget nyújthatnak a rendészetben dolgozó szakemberek és a döntéshozók számára az online kábítószer-kereskedelem kezelésére alkalmas stratégiák kialakításában és a megfelelő döntések meghozatalában. Az eredmények egyébként megalapozzák a projekt következő empirikus szakaszát, amelyben a postaszolgálatok és kézbesítőszolgálatok körében kívánjuk vizsgálni, hogy milyen tervezési, szervezési, feldolgozási és ellenőrzési problémának köszönhető az interneten megrendelt szerek akadálymentes kézbesítése, illetve milyen titkosító és anonimizáló technológiák támogatják az alacsony lebukást biztosító környezet megteremtését, valamint milyen fizetési szokásokat alkalmaznak leginkább a kábítószerek vagy más tiltott szerek megrendelői.