Minél szigorúbb a pártpénzek szabályozása és felügyelete, annál nagyobb előnyben vannak a nagyobb parlamenti pártok – írja Ekaterina R. Rashkova a Problems of Post-Communism című folyóiratban megjelent cikkében.
A cikk elsődleges célja az, hogy megvizsgálja a választási szabályok pártrendszerek fejlődésére gyakorolt hatását. A tanulmány egy új adatbázist felhasználva mutatja be a jelenlegi választási rendszerek szabályainak változatosságát. A cikk bizonyítékokkal szolgál a kartell-tézis érveléseire abban az értelemben, hogy a nagyobb politikai pártok – legyenek kormányon vagy éppen ellenzékben – együttműködnek a jogalkotás során azért, hogy biztosítsák a kollektív túlélésüket, miközben az új szereplőket megpróbálják kizárni a versenyből.
A pártrendszerek fejlődését illetően kiemelt jelentőségű, hogy megértsük a választási rendszerek típusait. A korábbi szakirodalmi kutatások során már nyilvánvalóvá vált, hogy a választási rendszer különféle jellemzői erőteljes hatást gyakorolnak a pártrendszerekre. Ilyen jól ismert „vastörvény” például az, hogy az arányos választási rendszerek elősegítik a többpártrendszer kialakulását, vagy hogy az alacsonyabb választási küszöb növeli a politikai pártok számát és lehetőséget teremt az újonnan érkezők számára is.
A tanulmány részletes összehasonlító áttekintést nyújt az európai választási törvények adatbázisának felhasználásával. Megállapítja, hogy a választási szabályozások a pénzügyek és az ellenőrzés területén szigorodtak a legjelentősebben. Az adatbázis használata túlmutat a választási rendszeren, részletes információval szolgál a választási rendszerekről, ezek jellemzőiről és a pártfinanszírozás kérdéséről. Továbbá részletes adatokat nyújt a pártok választási számítását befolyásoló konkrét kérdésekről, például a politikai pártoknak nyújtott adományok felső határáról vagy a választási bizottságok összetételére vonatkozó szabályokról, amelyekről korábban nem álltak rendelkezésre szisztematikus adatok. Bemutatja azokat a területeket, ahol a választási szabályozás az idő múlásával fejlődött, valamint e fejlődés irányát és mértékét.
Az előzetes hipotézist az elemzés alapján bebizonyítva, a szerző megállapítja, hogy a választási szabályozás keretén belül bevezetett szigorúbb pénzügyi és ellenőrzési mechanizmusok valójában nem segítik elő, nem járulnak hozzá pozitívan a pártok közötti verseny növekedéséhez, hanem leginkább nagyobb (kartell)pártokat segítik.
Ezen elemzések mellett a cikk szélesebb körben összehasonlítja a közép- és kelet-európai államok választási szabályait és bemutat egy új, nyilvánosan elérhető adatbázist a választási törvényekről. Mélyebb vizsgálat irányul Bulgária és Szlovénia választási törvényeire, mivel ezek az országok a vizsgáltak közül a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb szabályozási mintát mutatták.
Szlovénia esetében megállapításra került, hogy már a korábbi választási törvény is foglalkozott a pártok versenyének fontosabb kérdéseivel, így csak finomították és valójában enyhítették a politikai pártok és a pártpénzügyek szabályozását a későbbi törvényekben. Másrészről Bulgária esetében a tanulmány rámutatott arra, hogy az ország több mint hússzor módosította vagy bővítette a szabályozást. Az ország politikai realitásának közelebbi vizsgálata során a szerző arra a következtetésre jutott, hogy a szabályozás jelentős módosításai és bővülése két tényező (a belső viták és az alapvető választási alapelvekkel kapcsolatos társadalmi tüntetések, valamint a politikai korrupció leküzdésére irányuló nemzetközi nyomás) eredménye, amely gyakran kapcsolódik a pártok pénzügyi forrásaihoz.
