Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Tóth Bettina

A klímaváltozás az európai polgárok és a döntéshozók szemszögéből

A megkérdezett magyar állampolgárok 90%-a támogatja az EU klímacéljait.

Tóth Bettina 2025.07.11.
Máthé Réka Zsuzsánna

Trump elnök a történelem legjobb kereskedelmi tárgyalója?

Az USA eddig három országgal tudott megegyezni.

Máthé Réka Zsuzsánna 2025.07.10.
Kalas Vivien

Bizalmatlansági szavazás az Európai Bizottsággal szemben

Az ügynek gyakorlati következmények nélkül is lehet politikai hatása.

Kalas Vivien 2025.07.09.
Csepeli Réka

Egy fegyverekkel bebiztosított Európa jövőképe

Si vis pacem, para bellum.

Csepeli Réka 2025.07.07.
Smrcz Ádám

Mi a manipuláció?

Kísérlet a manipuláció filozófiai elméletének kidolgozására.

Smrcz Ádám 2025.07.04.
PÁK BLOG
Kovács Eszter
Kovács Eszter
tudományos segédmunkatárs, NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet
  • 2020.04.02.
  • 2020.04.02.

A politikum ébredése

Marcel Gauchet, francia történész, filozófus, szociológus, az École des Hautes Études en Sciences Sociales professzor emeritusa, a Le Débat c. folyóirat főszerkesztője. Legfrissebb könyvei a L’Avènement de la démocratie, 4. kötet, Le Nouveau Monde (Paris, Gallimard, 2017) és Robespierre: l’homme qui nous divise le plus (Paris, Gallimard, 2018). Jelen írás a filozófus Martin Legros-nak, a Philosophie Magazine főszerkesztőjének adott interjújának kivonata. Marcel Gauchet 2020. március 17-én, vagyis a kijárási korlátozás érvénybe lépése utáni napon értékelte a helyzetképet.

Marcel Gauchet a főszerkesztő kérdéseire adott válaszaiban arra mutat rá, hogy a francia nemzet egésze nem ismerheti kellőképpen az eddigi stratégiai döntések hátterét, miközben ennek ellenkezője hatékonyabb stratégia lehetne. Véleménye szerint Franciaországban háborús helyzetről beszélni egyelőre igen aránytalan a valósághoz képest, ugyanakkor elismerte, hogy a köztársasági elnök március 16-i beszédében használt retorikája alkalmas volt az események súlyának kiemelésére. A történéseket a politikum újjáéledéseként értékeli, ami alatt azt érti, hogy kollektív szabály állhat fel, hiszen a járvány a politikai közösség minden tagjának életét érinti. Mivel a politikai kollektivitás ezen jelentése sokáig feledésbe merült, a háború-metafora ébresztheti fel. A belső megosztottság és pártoskodás háttérbe szorítása elengedhetetlen a hatékony cselekvési terv felállításához. A francia önkormányzati választások eredménye politika (la politique), a járványügyi helyzet azonban a politikum területe (le politique).

Gauchet szerint Franciaországban sokak számára a jelen pillanatban (március 17.) a járvány látható közvetlen fenyegetése és érezhető súlya nincs összhangban a hirtelen életbe lépő korlátozások és lezárások nehézségeivel. Az ébredés tehát most kezdődik, és az elkövetkező hetek során válik el, mennyire közeledik egymáshoz, vagy kerül ellentétbe egymással az egyén és a kollektíva érdeke, vagyis a krízis próbára teszi az individualizmust.

Gauchet azonban határozottan elutasítja azt a nézetet, amely szerint az autoriter, netán poszttotalitariánus cselekvési tervek hatékonyabbak lennének, mint a demokratikus reakció. A kínai lépéseket nem találja hatékonynak, legalábbis globálisan semmiképp, azt hangsúlyozza, hogy az intranszparencia, az információk visszatartása tette lehetővé a járvány kialakulását, hiszen a figyelmeztető híreket sokáig leállították. Mire azonban szigorú és számunkra elképzelhetetlennek tartott intézkedéseket vezettek be, a vírus már elszabadult. A mostani helyzet azonban azt a hipotézist is próbára teszi majd, hogy a demokrácia az információ szabad és hatékony áramlásának köszönhetően hatékonyabb-e a járvány leküzdésében.

Arra, hogy Franciaországban a politikai intézkedések hivatkozott tekintélye a tudomány lett, Gauchet szkeptikusan tekint. Nem tartja ugyanis átláthatónak, hogy milyen tudományos bizottság és milyen megfontolások állnak a döntéshozatal mögött. Azt a hozzáállást, hogy egy technokrata erővel és öntudattal is rendelkező kormányzat jobban tudja, mit kell tenni, mint a népesség, és ezért döntési szempontjait a populáció nem is ismerheti meg, politikailag elhibázottnak tartja. Bár személy szerint bízik a tudományban, az információ hozzáférhetővé tételét elsőrendűnek véli. Vagyis, ha a vezető (Gauchet hazája esetén: Emmanuel Macron) a tudomány tekintélye mögé rejtőzik, ám nem fedi fel, milyen tudományos tanácsok alapján hozott politikai döntést, hiszen a döntést a végső körben politikailag hozzák meg, akkor nem vállalja fel teljesen a felelősséget. Ha a döntéshozók nem nyílt kártyákkal játszanak, abban az az előfeltevés munkálkodik, hogy a népesség túl ostoba ahhoz, hogy kollektív stratégiában vegyen részt.

Martin Legros Gauchet-t arról a stratégiáról is kérdezte, amely az idősek és más betegség miatt veszélyeztetettek védelmét félretéve inkább a népességben spontán kialakuló immunitást veszi célba. Gauchet ezt pragmatikus cinizmusnak véli (ennek minősíti Boris Johnson intézkedéseit is), amely az egyéni felelősségre és választásra hivatkozik, és nem ír elő központosított korlátozást, egységesített tervet, vagyis nem épít kollektív cselekvésre.

Bár a vírus mindenképp próbára teszi a kollektívához tartozásunkat, Gauchet a politikai test immunitását ellentmondásos és ezért nem túl szerencsés metaforának találja, nem gondolja, hogy a legtalálóbb volna kollektív (politikai értelemben vett) immunitás kialakításáról beszélni. Rámutat továbbá, hogy a gyakorlati tanácsokban egyszerre van jelen a bizalmatlanság (tartsunk távolságot egymástól) és a másokért való felelősség gondolata (vigyázzunk egymásra), tehát a javasolt viselkedésben önző és önzetlen lélektani indítékok keverednek, ami feszültséghez, értetlenséghez vezethet. Bár a járvány távlati következményeit még senki nem látja előre, a liberális globalizáció gondolata és a békés világkereskedelem elképzelése felett átlépett a helyzet: Gauchet szerint hamarosan új „politikai szoftverben” kell gondolkodnunk.

A kép forrása: Portfolio

Témakörök: demokrácia, Franciaország, individualizmus, járvány, kollektíva, koronavírus, politika, politikum, szemle, tudomány
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT