Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Dobos Gábor

A függetlenek „csendes forradalma”

A demokrácia hanyatlása vagy demokratikus innováció?

Dobos Gábor 2025.04.22.
Kalas Vivien

Konzultáció az uniós demokrácia megerősítéséről

Mi az európai polgárok véleménye az uniós demokrácia megerősítéséhez szükséges intézkedésekről?

Kalas Vivien 2025.04.17.
Dobos Gábor

A helyi választási részvétel motivációi

A magasabb részvétel a társadalmi csoportok pontosabb reprezentációját jelenti.

Dobos Gábor 2024.06.26.
Molnár Attila Károly

A demokratizmus ideológia

A gyermeteg nép azonban nem felelős, csak a megrontói.

Molnár Attila Károly 2023.11.28.
Varga Csilla

Rések az európai demokráciákon?

Éves jelentés a demokratikus intézmények helyzetéről.

Varga Csilla 2023.05.11.
PÁK BLOG
Márki Dominika
Márki Dominika
gyakornok, NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet
  • 2020.02.13.
  • 2020.02.13.

Számít a polgárok véleménye?

A közvetlen demokratikus eszközökkel foglalkozó szakirodalom általában kevés figyelmet fordít a konzultatív, véleménynyilvánító népszavazásokra. Bjarte Folkestad, Jan Erling Klausen és Jo Saglie Signe Bock Segaard norvég kutatók tanulmánya, amely  2019-ben jelent meg a International Political Science Review című folyóiratban azonban éppen erre, a kötelező döntéssel nem járó eljárásokra koncentrált 221 norvégiai helyi népszavazást vizsgálva, amelyek során a polgárokat az önkormányzatok összevonásáról kérdezték.

A tanulmány abból indul ki, hogy a konzultációs népszavazások célja nem magától értetődő. Ha a cél a közvélemény felmérése, akkor a reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatás hatékonyabb lehet. Ha viszont az a cél, hogy az emberek döntsenek az adott kérdésben, akkor a kötelező népszavazás lenne a kézenfekvő megoldás. A konzultatív népszavazások alkalmazása ezzel szemben arra utal, hogy az elérni kívánt cél az, hogy a szavazás a közvélemény egyszerű mérésén túl többletet adjon a polgárok megkérdezésének, ám éppen ez a hozzáadott érték nem egyértelmű.

Forrás: Official site, Canton Michigan

A kérdés azért is releváns, mert a közvetlen demokratikus eszközök használata világszerte terjedőben van, ugyanakkor a népszavazások sok esetben nem kötelező erejűek, és ahelyett, hogy megkötnék a döntéshozók kezét, inkább tanácsadó funkciót töltenek be.

A szavazók szempontjából fontos kérdések merülhetnek fel. Miért kellene egy politikai testületnek, egy konkrét kérdésben konzultálnia az állampolgárokkal, ha más ügyekben pedig enélkül hoznak döntést? Hogyan lehet biztosítani, hogy a szavazás eredményét nem ferdítik el? Vajon az, hogy miként teszik fel a kérdést befolyásolja-e a szavazási magatartást? Végezetül, kötelezőnek érzik-e a politikusok a konzultációs szavazások eredményét vagy szabadon figyelmen kívül hagyják azt?

A kutatás azt találta, hogy a legtöbb esetben a norvég önkormányzatok követték a népszavazások eredményeit, az esetek 14 százalékában viszont azzal ellentétesen cselekedtek. Kiderült, hogy a választók döntését befolyásolja a szavazólap konstrukciója: a demokratikus előírások betartása mellett is, a szavazólapon megjelenő alternatívák megfogalmazása számos esetben volt problémás, és csökkentette a polgárok tanácsának szerepét.

A norvég önkormányzati reformmal összefüggésben kevesebb mint három év alatt 221 konzultatív népszavazást tartottak, szemben a megszokott évi 13 helyi népszavazással. Ez kivételes lehetőséget jelentett a kutatók számára a véleménynyilvánító népszavazások működésével kapcsolatos ismeretek bővítésére.

Interjúkra, nyilvántartási adatokra és felmérésekre támaszkodva a kutatók egy adott egyesülési népszavazást négy szakaszban követtek. Figyelemmel kísérték a népszavazás lefolytatásáról szóló döntést, a kérdések megfogalmazását és a szavazólapok megtervezését, a tényleges szavazást, végül az egyesülésről szóló döntést.

A kutatás háromféle adatforrásra támaszkodott. Elsőként interjúkat készítettek polgármesterekkel, helyi politikusokkal, tisztviselőkkel. Majd 2017 elején online kérdőíveket küldtek ki az érintett önkormányzatoknak. A kérdőív a népszavazás kiírásának motivációjára és legitimitására kérdezett rá. A kutatók ezen kívül adatbázist állítottak össze az önkormányzati egyesülésekről.

Mivel a konzultatív népszavazások szabályozása a norvég esetben hiányos, a kutatók a Velencei Bizottság népszavazásokról szóló kódexéből indultak ki, hogy megvizsgálják, a polgárok bevonása mennyiben felelt meg a demokratikus követelményeknek. A tanulmány szerint a kérdések megfogalmazása és a szavazólapok megtervezése sok esetben nem felelt meg ezeknek a szempontoknak, és összességében a 211 népszavazásból csak 124 esetben nem sértették meg a Velencei Bizottság valamelyik kritériumát. A szavazók nem minden esetben kaptak információt a döntésük következményeiről, így például az önkormányzatok feladatairól, felelősségéről, az összevonások gazdaságosságáról.

Egyes esetekben a számos választható opció felkínálása – előre meghatározott többségi szabály nélkül – ellentétes a Bizottság javaslatával, amely az egyszerű „igen” vagy „nem” döntési opciókat preferálja. Máshol a „nem” opció elhagyása azt jelentette, hogy az összeolvadás elleni szavazóktól megtagadták a szabad véleménynyilvánítást. A kritériumok megsértése végső soron pedig a részvételi arányt is csökkenthette.

A kutatás eredményei alapján megállapítható volt, hogy a szavazólapok kidolgozása, különösen a választási opciók szélessége befolyásolhatja a népszavazás kimenetelét. A kutatás témáját persze meghatározta az a körülmény, hogy a konzultatív népszavazások törvényi értelemben nem kötelező erejűek, vagyis tanácsoknak minősülnek. Ezzel együtt figyelemreméltó megállapítás, hogy a konzultatív népszavazást a kezdeményezők eszköznek tekintik az önkormányzati döntések legitimálására.

A helyi népszavazásokra vonatkozó korábbi kutatásokkal összhangban ebben a vizsgálatban is látható volt, hogy a megválasztott politikusok általában – de nem mindig – követik a polgárok tanácsát. Számos esetben a szavazók azonban nyilvánvalóan nem voltak elégségesen informálva a választható lehetőségekről, vagy a döntésük politikai következményeiről, ahogy arról sem, hogy a részvételi eszközök stratégiai erőforrássá válhatnak a döntéshozók kezében.

Témakörök: demokrácia, népszavazás, szemle, véleménynyilvánítás
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT