Az Európa Tanács főtitkára, Marija Pejčinović Burić május 5-én, az Európa Tanács Napján tette közzé éves jelentését, melyben a demokratikus intézmények helyzetének fejleményeit foglalja össze az ET tagállamaiban. A jelentésben a főtitkár arra is felhívta az országokat, hogy az állam –és kormányfők május 16-17-re, Reykjavík-ba tervezett negyedik csúcstalálkozóját szenteljék annak, hogy az európai demokratikus visszaesés, lecsúszás visszafordításának lehetőségeiről, módjairól egyeztessenek.
A terjedelmes, 156 oldalas főtitkári jelentés első része összefoglalja a demokratikus intézmények, úgy, mint a hatékony, pártatlan és független bíróságoknak, a véleménynyilvánítás szabadságának, a gyülekezés és egyesülés szabadságának, a politikai intézmények és az intézmények integritásának helyzetét. A dokumentum második része tartalmazza a demokratikus környezettel, tehát az emberi méltósággal, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, a sokszínűséggel és bevonással, valamint a demokratikus részvétellel kapcsolatos fejleményeket. A jelentésben a Főtitkár hangsúlyosan kitért Oroszország Ukrajna elleni brutális, jogellenes és folyamatos agressziójára és annak mély, komoly hatásaira, amely rendkívüli szenvedést okoz, és mindannyian az igazságosságon alapuló békéhez való visszatérés után vágyakoznak.
A jelentés legfontosabb megállapításai szerint a hatékony, pártatlan és független bíróságok tekintetében a tagállamoknak védelemben kell részesíteniük a bírákat és ügyészeket és testületeiket a belső és külső behatásokkal szemben, mivel függetlenségük néhány tagállamban akadályokba ütközik, illetve kiterjedt a bírói testületekkel szembeni bizalmatlanság. A véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében a Főtitkár kiemelte a tagállamokban az újságírók ellen elkövetett támadások számának növekedését, emellett pedig az online dezinformáció és gyűlöletbeszéd továbbra is jelentős problémákat okoz, ami erősebb kormányzati fellépést és a digitális platformok ellenőrzését teszi szükségessé. A letartóztatások szintén aláássák az újságírók munkáját, illetve összességében a média függetlensége több tagállamban nem valósul meg. A gyülekezés és egyesülés szabadságának akadályai több tagállamban az akár békés tüntetések veszélyként kezelése, a szólásszabadság és a közéletben való részvétel akadályozása vagy akár a bűnüldöző szervek általi túlzott erőszak alkalmazása, mely a békés tüntetések során sérti a szükségszerűség, arányosság és hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét. Oroszországban például a gyülekezés szabadságához való jog megsértése azáltal valósul meg, hogy az NGO-kat szisztematikusan „külföldi ügynökökként” és ,,nemkívánatos” szervezetekként azonosítják. Egyre több civil szervezet aggódik amiatt, hogy egyes tagállamok a nemzetközi jog és szerződések alapján olyan következtetéseket vonnak le, melyek alapján korlátozzák az NGO-k pénzügyi forrásokhoz való hozzáférését, illetve az egyre növekvő bürokratikus feltételek által ellehetetlenítik működésüket.
A politikai intézményekkel kapcsolatban a jelentés, többek között, kiemeli, hogy néhány tagállamban megfigyelhető az állami forrásokkal való visszaélés, szavazatvásárlás. A választásokon való részvétel csökkenése továbbra is megfigyelhető és növekszik a közintézményekbe vetett bizalom hiánya, megfigyelhető a jelöltek között gyűlöletbeszéd és agresszív nyelvezet használata, valamint gyakran nem kielégítő a nők választási folyamatokban való részvétele. Fentiek mellett a korrupcióellenes szervek gyakran nem rendelkeznek megfelelő forrásokkal ahhoz, hogy képesek legyenek hatékonyan végezni a munkájukat.
Az emberi méltóságra vonatkozó rész fejleményei kitérnek például az ukrán menekültek védelmének fontosságára és az őket érintő emberkereskedelem kockázatainak csökkentésére; a nők elleni erőszakkal kapcsolatban elért eredményekre; illetve a nők gazdasági, pénzügyi kitettségére is, melyet a jövőben is kezelni kell. Emellett több tagállam vezetett be különböző gyermekvédelmi szabályozásokat, viszont a gyermekek szexuális kizsákmányolása és bántalmazása, hátrányos megkülönböztetése a pandémia alatt még jobban megnőtt. Az egyes börtönökben, szociális otthonokban és pszichiátriai kórházakban pedig embertelen és megalázó bánásmód figyelhető meg.
A hátrányos megkülönböztetés tekintetében a jelentés szerint a tagállamok több pozitív lépést tettek, azonban a rasszizmus, romaellenesség, LMBTI személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés és gyakorlat továbbra is fennáll. Több tagállam szabályozást vezetett be az online és offline gyűlöletbeszéd megszüntetése, csökkentése érdekében, illetve létrejöttek különböző együttműködések is ezen a területen az országok között. A kisebbségi nyelvek oktatása és kisebbségi nyelven történő oktatással kapcsolatban is sok kihívás merül fel a jelentés szerint, beleértve például a tanárhiányt vagy az tankönyvek és taneszközök nem megfelelő minőségét és mennyiségét. A demokratikus részvétel vonatkozásában a dokumentum szerint tagállamok több szabályozást is bevezettek a demokratikus részvétel kultúrájának oktatás általi kialakítása érdekében. A jelentés kiemeli, hogy a fiatalok számára továbbra is bonyolult a politikai rendszerek átlátása, ami meggátolja őket a politikai folyamatokban való hatékony részvételben.
A jelentés adatai elsősorban ET-s forrásokból – monitoring jelentésekből, az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseiből, a Parlamenti Közgyűlés és az Emberi Jogok Biztosának jelentéseiből, a Velencei Bizottság véleményeiből és egyéb forrásokból származnak.
