• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Keresés
Bezár
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Hegedüs Csilla

Értelem és érzelem – avagy a megfutamodás diszkrét bája

Sokat olvashattunk az elmúlt napokban a Bizottság döntéséről, amelyben elutasítja a jogalkotást Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek ügyében. A Minority Safepack európai polgári kezdeményezésről van szó,

Hegedüs Csilla 2021.01.26.
Pongrácz Alex

Közigazgatási továbbképzés a történelem viharjaiban

„Nézze meg ezt a papírt. Ezen a papíron három hónap óta emberek százai dolgoztak. Én magam időben, fáradságban, energiában többet fordítottam rá, mint amennyi idő

Pongrácz Alex 2021.01.25.
Varga Csilla

EBESZ misszió Kárpátalján

Kihívások elé néz az EBESZ új nemzeti kisebbségi főbiztosa.

Varga Csilla 2021.01.25.
Csutak Zsolt

Ülő Bika öröksége és a Biden kormányzat kisebbségpolitikai kihívásai

A megismételt georgiai kongresszusi választások január 6-i eredményei nyomán Joe Biden leendő elnök és a Demokrata Párt számára létrejön a viszonylag kényelmes kormányzáshoz szükséges kongresszusi

Csutak Zsolt 2021.01.22.
Enyedi László

Aranykorszak Romániában?

Semmi sem mozdítja elő hatékonyabban a radikális pártok előretörését, mint a szavazók konstans elégedetlensége, csalódottsága. Romániában a december 6-án megtartott választások erről tesznek tanúságot, ugyanis

Enyedi László 2021.01.22.
PÁK BLOG
Hörcher Ferenc
Hörcher Ferenc
intézetigazgató, NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.01.06.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.01.06.

Az erény mint időszerű politikai követelmény

Az itáliai humanizmus politikai gondolkodását értelmezi újra James Hankins, Erényetika. Lélekvezetés és államvezetés a reneszánsz Itáliában (2019) című munkájában. Állítása szerint a Petrarca kezdeményezésére kibontakozó mozgalom a késő középkor válságára válaszul született. Célja egy olyan oktatási program kidolgozása, amely alkalmas lehet a leendő uralkodó vagy a leendő politikai elit lelki felkészítésére. A studia humanitatis az antik filozófia, történelem és irodalom tanulmányozásán keresztül képes jó irányba befolyásolni a hallgató gondolkodását és érzelemvilágát is, kialakítani benne az erény, a bölcsesség és a gyakorlati okosság képességét.

Íróasztalt beszakító, hatalmas munka James Hankins összefoglaló szaktanulmánya, a Virtue Politics. A szerző 1955-ben született, és a Harvard Egyetem történelem tanszékén tanít. A reneszánsz humanizmus eszmetörténetével foglalkozik. Tanszéki honlapján a következő témákat jelöli meg kutatási területeként: a reneszánsz politikai gondolkodásának története, a filozófia története és a klasszikus hagyomány története. A tudós tudományágában elfoglalt helyét jelzi, hogy alapító főszerkesztője a Harvard Egyetemi Kiadó I Tatti Reneszánsz Könyvtár sorozatának. Szerkesztésében jelent meg a The Cambridge Companion to Renaissance Philosophy and Renaissance Civic Humanism (2007) című kézikönyv.

Forrás: goodreads.com

A jelen blogbejegyzés szerzőjének szerencséje volt együtt dolgozni Hankinssel, amikor a harvardi professzor elvállalta Hamlet in Wittenberg: Civic and Princely Education in Early Modern Europe című, Smrcz Ádámmal közösen szervezett nemzetközi tudományos tanácskozásunk egyik kiemelt előadójának szerepét.[1] A konferenciára az MTA Filozófiai Intézetében, 2018. szeptember 28-29-én került sor, anyagának egy része terveink szerint hamarosan írásban is olvasható lesz. Hankins professzor nemcsak előadásával járult hozzá a rendezvény sikeréhez, hanem a hosszú vitákban és a konferenciát záró beszélgetésben is irányt mutatóan és inspirálóan vett részt, példamutató mesterként segítette fiatalabb pályatársait.

A bő 700 oldalas új könyv (melyben a jegyzetanyag mintegy 200 oldalt tesz ki) lényegében egy pálya összefoglalásának is tekinthető. Másfelől viszont a témája több mint újszerű és bátor: már-már nagyratörő. A könyvben a szerző egy olyan politikai gondolkodási hagyományt nevez meg, határoz meg és rekonstruál részletekbe menően, de végül is teljes és átfogó igénnyel, amelyet ily módon még senki nem nevezett és határozott meg. Ahogy maga is utal rá bevezető gondolatai egyikében, az erénypolitika kifejezésének ihletője az erényetika fogalma. Ez utóbbin általában egy olyan, Arisztotelésztől kiinduló hagyományt szokás érteni, amelyet a modern filozófiában Elizabeth Anscombe, Bernard Williams, Alasdair MacIntyre vagy Julia Annas nevéhez szoktak kötni. (36) Ez az etikai elmélet a deontologikus és az utilitariánus elméletek alternatívája, és lényege, hogy feladatunk reflexió és gyakorlat révén, olyan kiváló viselkedési minták (erények) elsajátítása, amelyek alkalmassá tesznek bennünket arra, hogy elérjük az emberi jót és az emberi virágzást (az eudaimoniát, vagy a boldogságot). (36)

Az erénypolitika hasonló célokat tűz ki a politika világában. Az elképzelés Hankins könyvének ábrázolásában a 14. században kibontakozó új, humanista irányzathoz kapcsolódott. Ennek elindítója az a Petrarca volt, aki korában is messze földön híres költő volt, egyébként pedig kiváló humanista tudós és régiségbúvár. Hankins könyvének nagy újdonsága, hogy igencsak felértékeli az itáliai humanisták politikai gondolkodását, amelyet korábban még a legnagyobb reneszánsz-kutatók sem értékeltek különösebben nagyra. Az új elgondolás lényege, hogy a késő középkorban egy olyan kríziskorszak következett be, amely alapjaiban bizonytalanította el a túlélőket, és ezért új gondolati támpontok váltak szükségessé. Az összetett válság elemei közül Hankins kiemeli, hogy mind a pápaság, mind a Német-római Császárság hatalma és tekintélye érzékelhetően csökkent, az egyház száműzetésbe kényszerült és bekövetkezett a skizma is. E jelenségek hatására Itália északi területén háborúskodó zsarnokok vetettek véget a popolo álal irányított communék (közösségi kormányzás) uralmának. De további, egymástól nagyon különböző történeti tényezők is szerepet játszottak e folyamatokban: a  százéves háború után rablóbandák fosztogattak, az 1340-es években pénzügyi válság sújtotta Európát, az Ottomán törökök egyre harciasabban raboltak területet a kontinensen, éhínségek, majd pestis és más járványok dúlták a földrészt. E tényezők mögöttesét Petrarca úgy összegezte, hogy a barbarizmus morálisan letarolta Európát: „… mivel az erkölcsök megromlottak, a szellemi útkeresés utat tévesztett és az erkölcsi szokások is kifordultak magukból, nyilvánvaló, hogy a gonosz gyökeret vert az emberekben.”[2]

Az erénypolitika tanítása a fentiekre válaszul született. Az itáliai humanisták által kidolgozott nézetrendszer szerint a politikai hatalom gyakorlásának a morális erényre kell épülnie. Ez az elképzelés persze látszólag igencsak távol áll korunk politikai realizmuson edzett felfogásától, ám ha elfogadjuk a korabeli morális kritika jogosságát, az nagyon is releváns szempontokat vethet fel – még akkor is, ha persze a késő középkorban, sőt a kora modern időszakban sem volt sok remény a normák megvalósítására. De egyáltalán nem volt olyan naiv e nézetrendszer, mint ahogy esetleg a mi nézőpontunkból látszik. A humanisták ugyanis nem elvont skolasztikus bölcsességként tekintettek mondandójukra, sőt, egyik legfontosabb vitapartnerük épp a skolasztikus középkori akadémikus gondolkodás volt. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az itáliai humanisták igencsak járatosak voltak koruk politikai életében. Nem csak az egyeduralkodók fogadták őket udvarukba, hogy tanácsot adjanak, vagy dicsőítő műveket alkossanak róluk. A szabad városokban és városállamokban is sokszor találták meg a helyüket. Hogy csak a legkézenfekvőbb példát említsem: Leonardo Bruni Firenze kancellárjaként dolgozott, vagyis a legfontosabb adminisztratív hivatalt töltötte be a városban – ami nyilvánvalóvá teszi, hogy azzal nem vádolható, hogy idegenül mozgott volna a politika világában, vagy hogy a modern kor értelmiségi szereplőihez hasonlóan csak kibicelt volna.

A humanisták nem gondolták azt, hogy az uralkodók és a politikai döntéshozók általában erényesnek születnének vagy maguktól azzá válhatnának. Ellenkezőleg. A humanista erénypolitika legfontosabb feladatát abban látta, hogy a hatalom leendő gyakorlóit (legyenek bár uralkodó családok tagjai vagy polgárifjak) alapos oktatásban részesítse. Egy olyan új oktatási program hívei voltak, amely az antik elődök munkásságával ismertette meg a tanítványokat. Ez az oktatási program azonban e tananyag révén egy egységes tudásformát ad át és alakít ki befogadójában, amit paideumának nevez Hankins, az etnológus Leo Frobenius nyomán. Hankins értelmezésében e kifejezés „az elitkultúra olyan intencionális formájára utal, amely hatalomra tör egy társadalomban, azzal a céllal, hogy megváltoztassa a társadalom tagjainak morális beállítódását és viselkedését, különösképp az uralkodó osztályét.” (2) A paideuma eredményeként kialakul egy paideia, (ennek latin változatát is használja Hankins, az institutio fogalmát) vagyis „a társadalmi technológiák olyan sora, amelynek az a célja, hogy változást idézzen elő az emberek tudatában és szívében (minds and hearts), ez alkotja annak egyik legfontosabb összetevőjét, a lélekvezetés művészetét (soulcraft).” (2)

Ezen az utolsó kifejezésen, a lélekvezetés művészete (soulcraft) fogalmán érdemes elgondolkodnunk. Ne feledjük, hogy Hankins könyvének alcímében is szerepel a kifejezés, mely magyarul így hangzik: lélekvezetés és államvezetés a reneszánsz Itáliában. De a soulcraft fogalmát nem nagyon fejti ki Hankins. Egy helyen mégis utal rá: „ahogy Platón, Arisztotelész és Konfuciusz is látta már: a lélekvezetés megelőzi az államvezetést”. (506) Lábjegyzetben pedig Rotterdami Erasmus Egy keresztény fejedelem neveltetése (1516) című könyvét is e hagyományhoz sorolja. Ám van egy további dimenziója is e kifejezésnek az eszmetörténet legújabb fejezetében. Statecraft as Soulcraft. What Government Does (Államvezetés és lélekvezetés. Amit a kormányzat tesz, 1983) címen ugyanis George F. Will, egy jelentős amerikai konzervatív publicista adott ki könyvet. Erről a szerzőről írta Michael J. Sandel: „Ha Ronald Reagan az amerikai konzervativizmus élenjáró gyakorlója, akkor George Will annak főpapja”, hozzáfűzve még: ő „a kortárs konzervatív politikai filozófia legelegánsabb hangja.”[3] Noha Sandel Will könyvével kapcsolatos kritikája érvényes lehet az erénypolitika humanista híveire vonatkoztatva is (hogy tudniillik nem biztos, hogy a demokráciát fontosabbnak tartják a jó kormányzásnál, s hogy továbbá a jó társadalomról vallott víziójuknak esetleg semmi köze sincs a politikához), Hankins lenyűgöző projektjének összefüggése Will könyvével igazolhatja a humanista erénypolitika időszerűségét a kortárs nyugati, sőt, érvényességét is Konfuciuszon keresztül az egyetemes politikai gondolkodás keretein belül is.

James Hankins: Virtue Politcs. Soulcraft and Statecraft in Renaissance Italy, The Belknap Press of Harvard University Press, Cambridge, Mass., London, 2019.


[1] A másik kiemelt előadó Jan Waszink volt, a harmadik Fabinyi Tibor lett volna, aki azonban végül nem tudott részt venni a rendezvényen.
[2] Petrarca: Res Seniles, 10.2., idézi Hankins, Virtue Politics, 8.
[3] Michael J. Sandel: Up from Individualism, New York Times, July 17, 1983, Section 7, Page 6.

Témakörök: erény, humanizmus, oktatás, politika, recenzió, reneszánsz

LUDOVIKA EGYETEMI KIADÓ

KAPCSOLAT

1089 Budapest, Orczy út 1. 
E-mail: info@ludovika.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

A feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi tájékoztatóban közölt feltételeket.

IMPRESSZUM

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled

Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.

Non-necessary

Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.