A „Pobednik 2026” hadgyakorlat tanulságai
A szerb fegyveres erők szeptember 13-án a Pešter-fennsíkon rendezték meg a „Pobednik 2026” („Győztes 2026”) elnevezésű éleslövészettel egybekötött összhaderőnemi harcászati gyakorlatot.
A műveleteket a szárazföldi erők 2. dandárjának vezetésével, a légierő és légvédelem, valamint a különleges erők kijelölt alegységeinek szoros együttműködésében és támogatásával hajtották végre. Nebojša Nedeljković dandártábornok tájékoztatása szerint a gyakorlaton több mint 2000 katona vett részt és 500-nál is több haditechnikai eszközt vetettek be. A mintegy 1200 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő fennsík ideális terepet biztosított a nagy hatótávolságú fegyverrendszerek bemutatására egy olyan harcászati forgatókönyv keretében, amely az ország délnyugati részét ért fegyveres támadás és ideiglenes megszállás felszámolását modellezte.
A hadgyakorlat a mélységi felderítéstől a nehéztüzérségi eszközökön át a szerb légierő és légvédelem szinte minden alapvető fegyverrendszerét felvonultatta, a legtöbb figyelmet mégis a robotizált harceszközök használata váltotta ki. A gyakorlat egyik fontos mozzanata a robotizált platformokból álló század támadása volt egy szimulált lakott település ellen. A szerb haderő első alkalommal mutatta be a nyilvánosságnak, hogyan hajtható végre egy lakott település elleni támadás úgy, hogy a közvetlen frontvonalban egyetlen katona sem tartózkodik. A támadást a Katonai Műszaki Intézet által kifejlesztett és a „PPT Namenska” által gyártott, lánctalpas „Mali Miloš” vezető nélküli jármű (UGV) indította meg.
A szárazföldi egységek munkáját ezt követően kínai gyártmányú „robotkutyák” („Robodog”) egészítették ki. Fő feladatuk a veszélyes zónákba való bejutás és a különleges egységek biztonságos előrenyomulásának elősegítése. A mintegy 50 kilogrammos teherbírással rendelkező négylábú eszközök hatékonyan képesek ellensúlyozni az automata fegyverek visszarúgását. Hátukra háromféle fegyverzet is integrálható: 7,62 mm-es géppuska, 40 mm-es forgótáras gránátvető, valamint az M-80 Zolja páncéltörő rakéta.
A „robotkutyák” megjelenése a „Pobednik 2026” hadgyakorlaton felveti a kérdést, hogy a legmodernebb kínai technológia milyen mértékben válik a szerb fegyveres erők részévé. A gyakorlat rávilágít, hogy a két ország egyre szorosabbra fűzi katonai és technológiai együttműködését. Ez a közeledés ugyanakkor kiváltotta az EU és az Egyesült Államok rosszallását, jóllehet Szerbia – hivatalos katonai semlegessége mellett – a Partnerség a Békéért program tagjaként szoros együttműködést folytat Washingtonnal és több NATO-szövetségessel is.
A szerb haderőfejlesztésre adott reakciók egyik legmeghatározóbb eleme még a Horvátország, Albánia és Koszovó között 2025 márciusában létrejött háromoldalú védelmi együttműködési nyilatkozat volt, amelyet Tiranában írtak alá. A horvát védelmi minisztérium közlése szerint a megállapodás célja a politikai és katonai együttműködés erősítése, a délkelet-európai térség stabilitásának fenntartása, mindenekelőtt Koszovóban. Ebben a feszült biztonsági környezetben a kínai haditechnika integrálása kettős célt szolgálhat: miközben Peking stratégiai kapuként tekint Szerbiára az európai védelmi piac felé, Belgrád a robotizált hadviselés meghonosításával igyekszik fenntartani katonai elrettentő erejét a formálódó regionális védelmi együttműködésekkel szemben.
Nyitókép: Pešter-fennsík, forrás: wikimedia.org
