A negyedik csúcstalálkozó hangulatát a terhelt történelmi múlt és a térség geopolitikai feszültségei határozták meg.
A kolumbiai Santa Martában tartották meg a negyedik EU–CELAC csúcstalálkozót 2025. november 9-én. A találkozó célja Latin-Amerika és a Karib-térség közössége, valamint az Európai Unió közötti párbeszéd és együttműködés elmélyítés volt. A rendezvénnyel megközelítőleg azonos időben szervezték meg a COP30-as éghajlatváltozási csúcstalálkozót is, így az EU–CELAC csúcstalálkozóra lényegesen kevesebb figyelem irányult az uniós vezetők részéről. Ezen túlmenően, a térségben tapasztalt geopolitikai feszültségek, különösen az USA Venezuelára fokozódó nyomása és a Latin-Amerikában tapasztalható politikai bizonytalanságok is beárnyékoltak a rendezvényt, így a korábbi 60 állam- vagy kormányfőből csak 12 vezető vett részt. A hagyományos európai partnerek, mint Németország, Franciaország vagy Olaszország képviselői hiányoztak. Az uniót António Costa, az Európai Tanács elnöke és Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő képviselte, a CELAC időleges elnöki tisztségét Gustavo Petro kolumbiai elnök tölti be, így ő vezette a csúcstalálkozót.
A vezetők kiemelték a párbeszéd és a mélyebb együttműködés szükségességét, valamint azon kívánságukat, hogy a multipoláris világrendben együtt kezeljék a közös kihívásokat, miközben hangsúlyozták a régiók közötti történelmi kapcsolatokat és érdekszövetséget. A résztvevők megerősítették elkötelezettségüket a jogállamiság, az emberi jogok és a szuverenitás tiszteletben tartása iránt, összhangban a nemzetközi jogi normákkal. A résztvevők konkrét lépéseket formáltak meg a nemzetközi együttműködés erősítése, a multilateralizmus fellendítése, valamint a fenntartható fejlődés, a klímaváltozás, digitális átállás, energia, élelmiszerbiztonság és a biztonság kérdéseiben. A biztonsági kérdések és a konfliktuskezelés területén a csúcson a globális válságok, így Ukrajna és Gáza helyzete is fókuszban volt. A vezetők támogatásukat fejezték ki a tűzszünetek eléréséért és a béketárgyalásokért.
A politikai nyilatkozatok és akciótervek olyan közös kezdeményezéseket tartalmaznak, mint a globális kormányzás erősítése, a 2030-as fenntarthatósági célok megvalósítása vagy az éghajlatvédelmi és digitális projektek fejlesztése. Ezen túlmenően társadalmi, gazdasági és technológiai területen számos konkrét eredmény született. Például a Global Gateway keretében 6,86 milliárd eurót szántak 24 energia- és digitális infrastruktúra fejlesztésére Latin-Amerikában, továbbá országspecifikus digitalizációs és energiahálózatokat építenek a regionális összeköttetés javítására. Megerősítették a katasztrófák elleni felkészültséget, például a Stormwatch partnerség révén, amely az EU műholdas adatait és szuperszámítógépes kapacitásokat használja a szélsőséges időjárási események megelőzésére és kezelése érdekében. Emellett stratégiai gazdasági partnerségi megállapodások, mint az EU–Mercosur vagy az EU–Mexico kereskedelmi szerződések, célzottan fejlődést és fenntartható növekedést támogatnak.
Gazdasági téren a vezetők kiemelték a kereskedelmi kapcsolatok és értékláncok fejlesztésének szükségességét, ugyanakkor jelezték, hogy a kereskedelem és a beruházások terén még sok kihívás vár megoldásra. A Global Gateway egyik programja például támogatja a növény- és tengeri szennyező anyagok hasznosítását, új munkahelyeket teremtve és értékláncokat kialakítva. A biztonsági kérdések között az illegális bűnözés elleni kooperáció, a szervezett bűnözés és drogkereskedelem elleni közös fellépés is fókuszba került, melyhez kiterjedt regionális és nemzetközi együttműködési struktúrákat indítanak el, mint például az EU–CELAC Szövetség a polgári biztonság érdekében.
A csúcson a nemzetközi szervezetek, így a WTO és az ENSZ megerősítésének hangsúlyozása azt a célt szolgálja, hogy egy elfogadóbb, átláthatóbb és demokratikusabb világigazgatási rendszert alakítsanak ki. Ugyanakkor, Gustavo Pedro beszéde arra is rámutatott, hogy Latin-Amerika és a Karib-térség államok lakosainak és vezetőinek meglátása szerint az EU és az USA által hangoztatott szabadság, igazságosság, egyenlőség és demokratikus értékek gyakran csak szimbolikus ígéretek. Véleménye szerint kérdéses, hogy a jövőbeli partneri kapcsolatok inkább a nagyhatalmak stratégiai érdekeinek hegemonikus megvalósítását vagy a hangoztatott értékeket fogja tükrözi.
Nyitókép forrása: European Union
