Amikor a klímaváltozásról beszélünk – akár lokális, akár uniós szinten –, sokszor nem jut el a diskurzus a cselekvésig. Ezen kívánt változtatni a három éve életre hívott klímaalkalmazkodási misszió.
Az Európai Unió 2019 óta fektet kiemelt hangsúlyt a globális klímaváltozás kezelésére az európai zöld megállapodás keretében. Ennek számos pillére van, többek között 2021-ben meghirdetett klímaadaptációs stratégia, amely meghatározza, hogy az Európai Unió hogyan tud alkalmazkodni az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz, és hogyan tud 2050-re rezilienssé válni azokkal szemben.
Ezek a célok a 2050-re elérendő nettó zéró kibocsátási célok mellett párhuzamosan, azonos súllyal vannak jelen a zöld megállapodásban, mégis kevesebb hangsúlyt kapnak. Az EU éppen ezért három évvel ezelőtt életre hívta az ún. klímaadaptációs missziót (EU Missions on Adaptation to Climate Change), amely a valódi cselekvést támogatja környezeti és társadalmi aspektusok mentén.
A misszió egyike a Horizont Európa keretprogram öt missziójának, amelyek célja, hogy támogassák a régiókat, városokat és helyi hatóságokat az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülésben és az ehhez szükséges ellenállóképesség megteremtésben. Erre azért is van szükség, mert 2020 óta az EU-ban a szélsőséges éghajlati jelenségek okozta gazdasági veszteségek jelentősen megugrottak, 40 és 60 milliárd euró között mozogtak évente, a korábbi 20–40 milliárd eurós átlaghoz képest. 1980. és 2023. között a veszteségek kevesebb mint 20%-a volt biztosított, arról nem beszélve, hogy földrajzi egyenlőtlenségek láthatóak például Románia, Bulgária, Szlovénia vagy Ciprus között, ahol 2% ez az érték, szemben Dániával, Belgiummal, Franciaországgal vagy Hollandiával, ahol ugyanez 35%. Abszolút értékben a legnagyobb gazdasági veszteséget ebben az időszakban Németországban, Olaszországban és Franciaországban mérték. Az egy főre jutó legnagyobb veszteségeket Szlovéniában, Luxemburgban és Olaszországban, a legnagyobb területenkénti veszteségeket pedig Szlovéniában, Belgiumban és Németországban jegyezték.
A gazdasági veszteségek mellett pedig a társadalmi igények is azt mutatják, hogy valóban szükséges az alkalmazkodás területébe invesztálni: az Európai Beruházási Bank felmérése szerint az európaiak 94%-a támogatja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket, 85%-uk pedig úgy véli, hogy az alkalmazkodásba való befektetés munkahelyeket teremthet és fellendítheti a helyi gazdaságokat.
Éppen ezért a misszió elősegíti a helyi igényekhez igazodó innovatív alkalmazkodási megoldások kidolgozását és végrehajtását több területen, csakúgy, mint a szárazföldi ökoszisztémák, vízgazdálkodás, élelmiszerrendszerek, városi környezet és közegészségügy. Ennek első lépése, hogy a regionális és helyi önkormányzatok egy ún. missziós charta aláírásával elkötelezik magukat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás mellett.
A misszió hangsúlyt fektet a közös, a több szektort átfogó alkotásra, a polgárok, a kutatók és a politikai döntéshozók bevonására az éghajlati stratégiák kialakításába. Mindezt technikai segítségnyújtással, finanszírozási lehetőségekkel és tudásmegosztással támogatja. Az éghajlati adatok és kockázatértékelések központi szerepet játszanak, segítve a régiókat a sebezhetőségek megértésében.
Legfőbb cél, hogy legalább 150 európai régiót és közösséget támogassanak abban, hogy 2030-ra klímareziliensekké váljanak, illetve, hogy mintegy 75 nagyszabású demonstrációs projektet teszteljenek és valósítsanak meg. Jelenleg már több mint 300 aláíróval rendelkezik a misszió, akik összesen 25 tagállamból és 17 különböző régióból származnak a Horizont Európa Program társult országaiból. Az aláírók közül 145 regionális vagy helyi szereplő részesült eddig technikai támogatásban a Mission Implementation Platformon (MIP4ADAPT) keresztül és több mint 70 régió részesült pénzügyi támogatásban.
Ahogy más, például LIFE pályázatok esetében is, jelentős részvétel látható Spanyolország, Portugália és Franciaország tekintetében, de Olaszországból, Ausztriából, a Benelux-államokból, illetve az északi országokból is számos régió, város és egyéb entitás csatlakozott. Magyarországon négy vármegye – Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Békés – különböző szereplői döntöttek a cselekvés mellett.
Látható, hogy a misszió három éve történő indítása óta már félúton járnak a kitűzött célok elérésében. Erről az időszakról készítettek egy összefoglalót, amelyben amellett, hogy bemutatják a működés alapjait, számos jó példát is felvillantanak inspiráció gyanánt, a további csatlakozások ösztönzése érdekében. Ugyanezt fogja szolgálni az Ursula von der Leyen által bejelentett, 2026 második felében megjelenő európai éghajlatváltozási terv, amelynek célja, hogy összehangolja a szakpolitikát a folyamatban lévő intézkedésekkel, tovább erősítve a misszió célkitűzéseit. Ez üdvözlendő, hiszen számos esetben abba az ördögi körbe szokott kerülni az uniós szakpolitika alkotás, hogy vagy egymásnak ellentmondó célkitűzések kerülnek megfogalmazásra, vagy, hogy a startégiához nem allokálnak közvetlenül forrást. Láthatólag a klímaalkalmazkodás terén ezt a hibát most elkerülik a Horizont Európa és más akkreditált program révén, és remélhetőleg ez a későbbiekben sem fog változni.
Nyitókép forrása: europa.eu
