Fegyvertartás és biztonsági helyzet Montenegróban
A montenegrói kormány február 13-i ülésén elfogadta a 2025-re vonatkozó Európai Unióhoz való csatlakozásának 2024–2027-es programját, valamint a 2024-es évi kötelezettségeinek végrehajtásáról szóló jelentést.
Az ország vezetése célul tűzte ki, hogy 2026 végéig lezárja az összes tárgyalási fejezetet, és 2028-ban teljes jogú tagként csatlakozik az Európai Unióhoz, miközben jelenleg a fejezeteknek mindössze kevesebb, mint 20%-át sikerült lezárnia. Bár a kormány kiemelten kezeli az európai integrációt, intézményei tavaly az EU-csatlakozási programból származó kötelezettségek 57 százalékát teljesítették.
A jogalkotás tekintetében a 2024-re tervezett 220 kötelezettségből 112-t, azaz 51 százalékot sikerült teljesíteni. A 110 tervezett törvényből 58-at fogadtak el. A 110 végrehajtási jogszabályból 54-et, azaz 49 százalékot valósítottak meg. A csatlakozási folyamat kötelezettségeinek végrehajtásáról szóló jelentés megerősíti, hogy jelentős eltérés van az integráció iránti hivatalos nyilatkozatok és a valós helyzet között. Megállapítja, hogy a 23. (igazságszolgáltatás és alapvető jogok) és 24. (igazság, szabadság és biztonság) fejezetekben szereplő kötelezettségek végrehajtása nem megfelelő ütemben halad, mivel ezeknek mintegy 40%-a még nem teljesült.
Az Európai Bizottság 2024. évi országjelentése szerint Montenegró közepesen felkészült a szervezett bűnözés és korrupció elleni harc tekintetében. A dokumentumba foglaltak alapján Montenegrónak 2025-ben törekednie kell többek között a fegyvertartásra vonatkozó jogszabályok uniós vívmányokkal és a nemzetközi normákkal való összehangolására. A Bizottság 2024. évi jelentése szerint Montenegróban 2023-ban 261 fegyver- és robbanóanyag-tartással kapcsolatos bűncselekményt regisztráltak. Ekkor összesen 724 fegyvert foglaltak le. A dokumentumban felszólították a montenegrói hatóságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a lőfegyverekkel való visszaélés, illegális birtoklásával és kereskedelmével kapcsolatos figyelemfelkeltés, tájékoztatás és oktatás terén. A Bizottság és a montenegrói szakértők folyamatos figyelmeztetéseinek figyelmen kívül hagyása vezetett ahhoz, hogy 2025. január 1-jén bekövetkezett a cetinjei tömeggyilkosság, melynek következtében 13 személy, köztük két gyermek vesztette életét. A bűncselekményt illegálisan birtokolt fegyverrel követték el. A 2022-es rendőrségi adatok szerint az állampolgárok legálisan több, mint 100 ezer fegyvert birtokolnak, míg az illegális fegyverek számát 40–80 ezerre becsülik. A montenegrói Nemzetbiztonsági Tanács január 3-i ülését követően a kormány bejelentette, hogy a legfontosabb intézkedése egy új fegyvertartási törvény elfogadása lesz. A tömeggyilkosságot követően január 5-én tüntetéssorozat vette kezdetét az országban. A demonstrálók a felelősök elszámoltatását, Danilo Šaranović belügyminiszter és Aleksa Bečić miniszterelnök-helyettes felelősségre vonását és lemondását, a fegyvertartásra vonatkozó szigorúbb törvények meghozatalát és az ellenőrző szervek hatékonyabb működését követelték. A tiltakozásokat elsősorban egyetemisták szervezik, akik különösen fontosnak tartják a megelőzés szerepét. A diákok egyik kiemelt követelése az oktatásfejlesztés, beleértve például az állampolgári ismeretek és mentálhigiénés képzések bevezetését, akár már középiskolában is. Az esetet követően a rendőrség országszerte szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel igyekszik az illegálisan birtokolt lőfegyvereket felkutatni. Ennek eredményeként a hatóságok több ingatlanban is lefoglaltak fegyvereket és lőszereket: egy cetinjei lakásban 134 különböző kaliberű lőszert, egy optikai irányzékkal ellátott légpuskát és egy indítópisztolyt, míg egy másik ingatlanban egy Walther-pisztolyt és 25 lőszert találtak. Ezenkívül egy podgoricai lakásban is foglaltak lefegyvereket.
A demonstrációk szervezői elismerték a montenegrói kormány január óta tett erőfeszítéseit a rendőri létszámbővítés, a fegyvertartással kapcsolatos jogszabályok módosítása, a mentális egészségről szóló fórumok szervezése területén, de mindezek ellenére a cetinjei tragédia felelőseinek felelősségre vonása még nem történt meg. A február 22-i tiltakozáson ismét elhangzott, hogy követelik Danilo Šaranović belügyminiszter és Aleksa Bečič miniszterelnök-helyettes menesztését. A diákok hangsúlyozták, hogy tiltakozó felvonulásaikat addig folytatják, amíg követeléseik teljesítése nem történik meg.
A Cetinjen történt események világosan rámutatnak arra, hogy az igazságszolgáltatást és biztonsági szektort érintő reformok nem tűrnek további halasztást. A társadalmi stabilitás és az ország biztonsága szempontjából kulcsfontosságú, hogy a kormány azonnali, hathatós intézkedéseket tegyen a fegyverek illegális birtoklásának és kereskedelmének visszaszorítása érdekében.
Fotó: seesac.org
