A héten Budapesten gyűlnek össze Európa vezetői
A héten rendezik meg a 2024. évi magyar EU-elnökség két leglátványosabb, és minden bizonnyal legfontosabb rendezvényét Budapesten.
A magyar főváros 2024. november 7-én először az Európai Politikai Közösség (EPK) soron következő találkozójának, majd november 8-án az Európai Tanács (EiT) informális ülésének ad otthont. Mindezek fényében túlzás nélkül állítható, hogy a következő napokban Budapesten gyűlnek össze Európa vezetői, hiszen az EPK csúcstalálkozóra – Oroszország és Belarusz kivételével – az összes európai ország vezetője meghívást kapott, azaz mintegy 47 állam- és kormányfő lesz jelen a tanácskozáson. A csúcstalálkozók egyik legnagyobb hozzáadott értéke azok időzítésében rejlik, miután azokra közvetlenül az amerikai elnökválasztást követően kerül sor, lehetőséget biztosítva az európai vezetők számára, hogy – a választási eredmény fényében – áttekintsék a transzatlanti kapcsolatok jövőjét. Ezen túlmenően az uniós tagállamok vezetői az informális EiT ülésen megvitatják a magyar EU-elnökség központi prioritását, az európai versenyképesség javítására irányuló javaslatokat. Jó esély mutatkozik arra és jelentősen növelné a magyar EU-elnökség sikerességét, amennyiben az állam- és kormányfőknek sikerülne egyetértésre jutniuk az Új Európai Versenyképességi Megállapodásról. A magyar EU-elnökség által kialakított szándéknyilatkozat a 2024–2029 közötti intézményi ciklus legfontosabb feladataként határozza meg az EU versenyképességének javítását, továbbá konkrét feladatokat és határidőket szab az uniós intézmények számára ezzel összefüggésben. A fontos tartalmi elemeken túl szimbolikus jelentősége is lenne annak, ha a dokumentumra, amelyre vonatkozóan az EiT minden bizonnyal rendszeresen visszatér majd, az Unió immáron mint Budapesti Nyilatkozatra hivatkozna a jövőben.
Az Európai Politikai Közösség (EPK) rövid, valamivel több mint kétéves fennállása óta immáron az ötödik csúcstalálkozóját tartja 2024. november 7-én Budapesten. Az EPK létrehozására vonatkozó kezdeményezést még Emmanuel Macron francia elnök vetette fel 2022-ben, ami egyfajta válaszreakcióként született Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára, és egy új (biztonság)politikai struktúra létrehozására irányult az európai kontinensen a párbeszéd és az együttműködés erősítése által. Az első csúcstalálkozó 2022. október 6-án volt Prágában, ahol az EU tagállamai mellett jelen volt még a hat nyugat-balkáni ország, továbbá Ukrajna, Moldova, Örményország, Georgia, Azerbajdzsán, Törökország, az Egyesült Királyság, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein. Az EPK második csúcstalálkozójának a Moldovai Köztársaság adott otthon 2023. június 1-jén Chișinăuban, a harmadiknak Spanyolország 2023. október 5-én Granadában, míg a negyedik 2024. július 18-án az egyesült királyságbeli Blenheim kastélyban volt. A két utóbbi csúcstalálkozóra összesen 47 állam- és kormányfő részvételével került sor, azokra immáron Andorra, San Marino és Monaco is meghívást kaptak, míg Charles Michel EiT elnök, Ursula von der Leyen bizottsági elnök, valamint Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is részt vett azokon.
A budapesti csúcstalálkozó – ez eddigi bevett gyakorlatnak megfelelően – a délelőtti plenáris üléssel kezdődik, amely során az európai országok állam- és kormányfői megvitatják az Európát érő biztonsági kihívásokat. Ezt követően szekcióülésekre kerül sor, ahol a témák a migrációval, valamint a gazdasági biztonsággal kapcsolatos kérdések lesznek. A magyar kormány házigazdaként elérte, hogy a migrációval foglalkozó ülésen az európai vezetők a migráció minden vetületére kitérnek majd, míg a gazdasági biztonságról szóló ülésen megvitatják a konnektivitás kérdését, kiemelt figyelemmel az energia, a közlekedés és az informatika területére. Az eddigi gyakorlatnak megfelelőn ezúttal sem lesz közös nyilatkozat.
A budapesti csúcstalálkozó egyik legnagyobb hozzáadott értéke, hogy közvetlenül az amerikai elnökválasztás másnapján zajlik, lehetőséget biztosítva az európai vezetők számára, hogy – a választási eredmény fényében – áttekintsék a transzatlanti kapcsolatok jövőjét. Magyar diplomáciai sikerként értékelhető továbbá, hogy – szemben az elmúlt három alkalommal – ezúttal Recep Tayyip Erdoğan török elnök is részt vesz a csúcstalálkozón, ami minden bizonnyal növeli a rendezvény jelentőségét. A budapesti csúcstalálkozó tehát egy kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy az új uniós intézményi ciklus elején az európai országok őszinte vitát folytassanak az európai kontinens előtt álló főbb kihívásokról, továbbá hitet tegyenek a békés párbeszéd és az együttműködés mellett. Erre pedig vitathatlanul nagy szüksége van Európának. A fokozatosan romló regionális és nemzetközi geopolitikai helyzetben, az Ukrajnában zajló háború és a közel-keleti konfliktus is még inkább rávilágít annak a jelentőségére, hogy az európai vezetők számára szükség van egy olyan fórumra, ahol informális keretek között találkozhatnak és áttekinthetik a legfontosabb közös kihívásokat.
Az Európai Tanács 2024. november 8-ai budapesti informális ülésének legfontosabb témája, egyben a magyar EU-elnökség kiemelt prioritása – amelyre házigazdaként Magyarország tett javaslatot – az európai gazdaság versenyképességének javítása. Az állam- és kormányfőknek Budapesten nyílik első alkalommal lehetőségük arra, hogy eszmecserét folytassanak Mario Draghi volt olasz miniszterelnökkel az általa, az európai versenyképesség jövőjéről készített jelentésről, illetve az abban megfogalmazott főbb javaslastokról. A szeptemberben nyilvánosságra hozott jelentés számos olyan kihívást azonosított be, amelyre az Uniónak megfelelő választ kell találnia annak érdekében, hogy javítsa az Unió és az európai tagállamok termelékenységét és ezáltal versenyképességét, csökkentve a lemaradást a globális versenytársakkal szemben.
Jó esély mutatkozik arra, hogy az EU vezetői elfogadják a magyar EU-elnökség által erre vonatkozóan kialakított Új Európai Versenyképességi Megállapodást, amely egy politikai szándéknyilatkozat arra vonatkozóan, hogy az Unió a versenyképesség javítását tekinti a 2024–2029 közötti intézményi ciklus meghatározó feladatának. A dokumentum egyúttal feladatot is szab az újonnan hivatalba lépő Európai Bizottság számára, miszerint a versenyképességi szempontokat minden uniós politikában érvényesíteni kell, továbbá, hogy kevesebb és rugalmasabb szabályozásra van szükség a gazdasági szereplők érdemi bevonása mellett. Ezen túlmenően konkrét határidők megjelölésével felszólítja a Bizottságot, hogy a kiemelt területeken (iparpolitika; kereskedelempolitika; energiapolitika; belső piac; infrastruktúra-fejlesztés; digitális átmenet stb.) fogalmazzon meg konkrét javaslatokat a versenyképesség javítása érdekében.
A magyar EU-elnökség sikerességét jelentősen növelné, amennyiben az állam- és kormányfőknek sikerülne egyetértésre jutniuk az Új Európai Versenyképességi Megállapodásról. A fontos tartalmi elemeken túl szimbolikus jelentősége is lenne annak, ha a vonatkozó dokumentumra, amelyre vonatkozóan az Európai Tanács minden bizonnyal rendszeresen visszatér majd, az Unió immáron mint Budapesti Nyilatkozatra hivatkozna a jövőben.
