2024. július 18-án – azaz azon a napon, amikor az Európai Parlament bizalmi szavazást tartott és támogatta a Bizottság eddigi elnökének, Ursula von der Leyennek újabb ötéves mandátumát – az Európai Bizottság elnökjelöltje nyilvánosságra hozta „Európa választása” című programját. Az elnökjelölti pozíció hivatalosság válásával egy időben megjelentett politikai prioritások tulajdonképpen a következő lépés az új Európai Bizottság felállításában.
A dokumentum egyfajta programjává válik a megalakuló testületnek. Nem csupán az elnökjelölt előzetes elképzeléseit tartalmazza az elkövetkező öt év irányait tekintve, de olyan részletese szakpolitikai menetrendet, ami egyúttal az új Bizottság belső munkamegosztását is meghatározza. A politikai prioritások általános elveket, részletesen szakpolitikai terveket és szerkezeti elképzeléseket egyaránt tartalmaznak, így a dokumentum megismerése elég jó betekintést nyújt abba, hogy a Bizottság milyen elvek mentén alakul meg, illetve milyen elsőbbségi célkitűzések mentén szándékozik folytatni működését.
A dokumentum szerkezetét tekintve az európai hagyományos, történetét tekintve megalapozott szempontrendszerét követi. Az előszót követően, amely jobbára politikailag értelmezhető deklaratív elemeket tartalmaz, a gazdasági integráció még függőben lévő kérdései kapják az elsődleges figyelmet. Ezen a területen az elkövetkező öt év középpontjában egy úgynevezett Európai Jóléti Terv szerepel a Bizottság elnökjelöltjének szándéka szerint hat alapelemből áll majd. Első helyen a belső piac elmélyítését, illetve az üzleti tevékenység megkönnyítését lehetővé tevő lépések állnak, amelyet egy Tiszta Ipari Megállapodás követ. Ez utóbbinak célja az energiaárak letörése és a gazdaság dekarbonizációja.
Következő lépésként Ursula von der Leyen el akarja érni, hogy a kutatás és az innováció kerüljön a gazdaság középpontjába, valamint, hogy a digitális technológiák elterjesztésével növelni lehessen a hatékonyságot. Végül a fenntartható versenyképességbe történő tömeges befektetés bátorítását, valamint a foglalkoztatási és szakképzési problémák megoldását tartja fontosnak a Bizottság leendő elnöke.
Korunk körülményeiről sokat mondó tény, hogy az európai védelem és biztonság kérdése ezúttal sok más, hagyományos témák megelőzve, a második fejezetét alkotja a politikai prioritásoknak. Itt célként szerepel az Európai Védelmi Unió létrehozása, amely folyamatot egy, az Európai Unió történetében először kinevezett védelmi biztos fogja majd segíteni. A védelem és biztonság azonban nem csupán a külső tényezőként megjelenő fenyegetésekkel szembeni ellenállásra vonatkozik. Így a dokumentum célként tűzi ki egy Európai Belbiztonsági Stratégia, egy kikötők biztonságát érintő stratégia, valamint egy terrorizmusellenes menetrend kidolgozását. A szigorúbb és biztonságosabb határvédelem részeként a migrációs paktum szakpolitikai keretrendszerét megteremtő Európai Migrációs és Menekültügyi Stratégia kidolgozását is szükségesnek tartja Ursula von der Leyen.
A védelmi fejezetet az új Bizottság társadalompolitikai elképzelései követik. Ennek keretében a hangsúly egyértelműen az Európai Szociális Jogok Pillérének végrehajtására helyeződik. Ezt szolgálja majd az európai integráció történetének első szegénységellenes stratégiája, illetve egy európai szociális párbeszédről szóló megállapodás. Ugyancsak hangsúlyos elem lesz az elkövetkező öt évben a lakhatás kérdése. Ennek európai kereteinek kidolgozására egy önálló biztost szándékozik kinevezni a Bizottság régi-új elnöke.
Az életminőség, ezen belül az élelmiszerbiztonság, a víz- és a környezetvédelem kérdései ugyancsak külön fejezetet kapnak a politikai prioritások között. Az élelmezési szuverenitás feltételeinek megteremtése mellett központi elemként szerepel az élelmiszerbiztonság kritériumainak szigorítása. Az új Bizottságban külön halászati és óceánügyi biztos felügyeli majd a sós vizű életvilágok feltételeinek megőrzését, amelynek az Európai Óceánügyi Megállapodás ad majd szakpolitikai hátteret.
A demokrácia védelmével foglalkozó fejezet jórészt az információáramlás védelmét, valamint a jogállamisági problémákkal kapcsolatos megoldási lehetőségeket vázolja fel. Ennek keretében Ursula von der Leyen kezdeményezni fogja egy Európai Demokrácia Pajzs létrehozását, amely elsősorban az információk manipulálásával szemben jelentene védelmet a jövőben. A jogállamisággal kapcsolatos viták és értékelések intézményi kereteinek megteremtése, illetve megerősítése ugyancsak törekvése a Bizottság elnökjelöltjének.
Végül, a hagyományoknak immáron megfelelően, az Európai Unió globális szerepvállalására vonatkozó elképzelések kerültek az utolsó fejezetbe. Az Ukrajnával vállalt szolidaritás kifejezésén túl itt hangsúlyos szerepet kapott a bővítés kérdése, amely az utóbbi időben nem látott határozottsággal szerepel az új Bizottság menetrendjében. Ennek jeleként Ursula von der Leyen fontosnak tartotta kijelenteni, hogy külön bővítési biztost fog kinevezni az új Bizottságban.
Az Európa választása című program képezi azt a munkaanyagot, amely alapján majd a biztosjelöltek megkapják tárcáikat, illetve, hivatalba lépésük alkalmával, azt a mandátumot, amelyben a Bizottság elnöke az elkövetkező öt év munkáját, és az azzal kapcsolatos elvárásokat tartalmazza. Az elképzelések megvalósítása pedig az elkövetkező öt év feladata lesz.
Kép: Portfolio
