A 2024-es kiadás fókuszában az elnökségi trió országai állnak
Az Európai Bizottság 2014 óta nyomon követi a tagállamok digitális fejlődését a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóval (DESI), amelyről évről évre jelentést közöl. 2023-tól, a 2030-ig szóló Digitális Évtized szakpolitikai programmal összhangban, a DESI beépült a digitális évtized helyzetéről szóló jelentésbe, a digitális célok megvalósítása terén elért eredmények nyomon követésére szolgál, amelyben egységes és országspecifikus analízis is található.
A jelentés az EU digitális átalakulásának haladását – a DESI-hez híven – négy kulcsfontosságú területen méri: digitális infrastruktúra, digitális készségek, közszolgáltatások digitalizálása és a vállalkozások digitalizálása. Az idei jelentést 2024. július 2-án mutatta be az Európai Bizottság, amely a 2023-as adatokra épül, feltárja azokat a főbb hajtóerőket és kihívásokat is, mint a jelenlegi geopolitikai helyzet, a komplex gazdasági környezet és az új technológiák, például a generatív mesterséges intelligencia hatása a versenyképességre, továbbá hangsúlyozza az EU globális jogalkotói szerepét és az ipar megerősítésének szükségességét.
2023-ban ősszel tették közzé a jelentést, idén hamarabb végzett az analízissel az Európai Bizottság. A tavalyi jelentést a jelenlegi elnökségi triót betöltő tagállamok szempontjából elemeztük, így a 2024-es jelentést is megkíséreljük azok mentén végezni. Egy regionális összehasonlítás – például, ha a Közép-Kelet Európai régió államait vizsgálnánk – több hasonlóságot mutatna, azonban az elnökségi triót adó államok azért kerülnek most górcső alá, mert a trió digitális prioritásaival és az egyes elnökségek azonos területű prioritásaival érdemes összevetni.
Miközben a foglalkoztatott IKT-szakemberek száma továbbra is alacsony, a spanyol lakosság körében nőtt az alapvető digitális készségek általános szintje. Spanyolország erősségei között főként a KKV-k mesterséges intelligencia adoptációja – 9.2% volt, amely az EU átlag (8%) feletti, valamint az alapvető digitális készségek fejlesztése (amely szintén az uniós átlag felett van, az egész társadalomra vetítve 66.2%) található. Fejlesztendő terület a KKV-k felhő alapú szolgáltatások adoptációja (27.2%), illetve a IKT szakemberek arányának növelése a munkavállalók körében (4.4%), ami nemcsak az EU átlag alatt van, de a nemzeti stratégiában kijelölt cél is alacsonyabb, mint az EU digitális évtizedének elvárásai.
2023-ban Belgium jelentős előrelépést tett a mesterséges intelligencia vállalatai általi átvétele terén. Továbbra is jelentős kihívások állnak fenn a fejlett digitális készségek és a kapcsolódási lefedettség területén, az 5G lefedettség 40.4 százalékkal kevesebb, mint a fele az uniós átlagnak. A közszolgáltatások digitalizálásában (állampolgárok 82.3%-a, vállalkozások 91.6%-a éri el) azonban az ország éllovasként emelkedik ki. Az IKT szakemberek aránya itt is a gyenge pontok között van. Noha a munkavállalók 5.4 %-a tartozik a szakterülethez, ami az EU átlag (4.8%) felett van, de a végzettség tekintetében nagy az elmaradás, ráadásul az egész Unióban a legalacsonyabb volt 2021-ben a STEM végzettségű nők aránya (27.4%).
2023-ban Magyarország jelentős előrelépést tett a széles sávú csatlakozás terén, javítva az alapvető 5G-lefedettséget. A digitális készségek – különösen az idősebb generációk számára –, valamint a fejlett technológiák, például a mesterséges intelligencia magyar vállalkozások általi átvétele terén azonban továbbra is különösen fejlesztendő terület. A mesterséges intelligencia vállalati adoptációjában (3.7%) az uniós célkitűzéstől jelenleg 90%-kal vagyunk elmaradva. Az elmúlt évben a magyar KKV-k előrehaladást értek el a digitalizáció, ezen belül is az adatelemzés (53.2%) átvétele terén, amely az uniós átlag felett van, a korábbiakhoz képest pedig majdnem kétszeres javulást ért el a felhőszolgáltatások (37.1%) terén.
Az IKT szakemberek (4.2%) száma itt is alacsony, és sérelmezi a jelentés, hogy a 2.4%-os éves növekedéssel nem fogjuk elérni a 2030-as európai célkitűzést.
Mindhárom országra vonatkozóan megfogalmazza a jelentés, hogy növelniük kell teljesítményüket a 2030-as digitális célkitűzések eléréséhez. Spanyolországnak a KKV-k és a közszolgáltatások digitalizációját tartja fő fejlesztendő területeknek, Belgiumban a hálózati lefedettség fejlesztendő (5G infrastruktúra), Magyarországon a KKV-k fejlett digitális technológiák adoptációjának elősegítése, az e-ID és az alapvető digitális készségek elterjesztésére tesz javaslatot a jelentés. A három országban azonos, hogy az IKT szakemberképzés fejlesztése a Bizottság ajánlásai között van. A belga és a magyar jelentés ezen pont alatt a női szakemberek képzésének fontosságára is rávilágít, így a nemek közötti egyenlőség ösztönzésére a szektorban. Egyúttal kirajzolódik az is, hogy a vizsgált országokban nőtt a gyermekek online védelmének hatékonysága miatti aggodalom.
Érdekes, hogy a három tagállam közül a magyarok a legmegelégedettebbek az EU jogvédelme terén a digitális térben. A spanyoloknak csupán 36%-a, a belgák 51%-a hisz abban, hogy az EU megvédi a digitális jogaikat, míg a magyarok 60%-a derűlátó.
A 2024-es jelentés újszerű, hiszen először értékeli a tagállamok által 2023-ban elfogadott Nemzeti Digitális Évtized Stratégiai Útiterveket is.
A spanyol stratégia, a Bizottság szerint, azt mutatja, hogy az ország jelentős erőfeszítéseket tervez a Digitális Évtized célkitűzéseinek elérése érdekében. A 14 fő teljesítménymutató közül 13-ra tűzött ki célokat, amelyek összességében összhangban vannak az uniós értékekkel, kivéve a digitális alapkészségeket, amelyek felülmúlják az uniós célt, és az IKT szakembereket, amelyek kissé elmaradnak az uniós ambíció szintjétől. Spanyolország 26,7 milliárd euróra (a GDP 1,8%-ára) becsült teljes költségvetés elkülönítését tervezi (a magánbefektetések nélkül) a célok elérésére.
Belgium ütemtervében a 14 kulcsfontosságú teljesítménymutató közül 12-re tűz ki célokat, amelyek általában összhangban vannak az EU 2030 ambícióival, kivéve a Fiber to the Premises (FTTP) célkitűzést. A digitális átalakulás eléréséhez Belgium 892 millió euróra (a GDP 0,2%-ára) becsült teljes költségvetés elkülönítését tervezi (a magánbefektetések nélkül).
A magyar útitervet úgy értékeli a Bizottság, hogy az ország korlátozott erőfeszítéseket tervez a Digitális Évtized célkitűzéseinek elérése érdekében. A 14 kulcsfontosságú teljesítménymutató közül 12-re tűz ki célokat, az esetek felében a célok az EU 2030 ambíciói felett vannak vagy ahhoz igazodnak, míg a másik felük alacsonyabb. A digitális átalakulás megvalósítására Magyarország (magánberuházások nélkül) 1,7 milliárd euróra (GDP 0,9%-ra) becsült teljes költségvetés elkülönítését tervezi. A jelentésben látszik, hogy míg a digitális célok eléréséhez Belgium GDP-hez mért befektetése a három ország viszonylatában a legalacsonyabb, Magyarország erőfeszítéseit találja a Bizottság korlátozottnak. Vélhetően azért, mert a magyar célitűzések igazodnak legkevésbé az uniós agendához: a mutatók fele tekintetében alacsonyabb fejlődést, másik fele tekintetében viszont az EU 2030-as céljainál magasabb fejlődést irányoz elő.
Magyarország elnökségi prioritásában a versenyképességnövelés szempontjából tartja fontosnak a digitális célok elérését. Kiemelt prioritás az Új Európai Versenyképességi Megállapodás elfogadása, ennek többek között a zöld és digitális átmenet elősegítése az európai gazdasági szereplőkkel és az európai polgárokkal partnerségben. Programjában a versenyképesség-növelőnek számítja az adózás digitalizációjára való törekvést, bel- és igazságügyi együttműködés terén a vízumeljárás digitalizációját és a határon átnyúló igazságügyi együttműködést támogató rendszerek létrehozását ösztönzi. A programban megjelenik az igazságszolgáltatás digitalizációja is, valamint az oktatás, különösen a felsőoktatás terén a digitális átálláshoz való alkalmazkodás ösztönzése úgy, mint a spanyol programban. A közlekedési, távközlési és energiaügyi tanácshoz kapcsolódóan a 2030-as szakpolitikai célok elérésére való törekvést is kiemeli a program, nevesíti a digitális vezetői engedélyek elterjesztését. A digitális diplomácia mint az EU külkapcsolati tevékenysége is megjelenik a magyar elnökség programjában, valamint a digitális piacokról, a digitális szolgáltatásokról és a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet végrehajtását is napirenden tartja, utóbbiról való megegyezést a spanyol elnökség könyvelheti el sikerként. A digitális turizmus, fogyasztóvédelem és a kibervédelem szerepel a magyar programban.
Az azt megelőző belga elnökség a versenyképesség növelése mellett a demokratikus értékek szempontjából is fontos területnek jelölte meg a digitális átmenetet a jogállamiság és demokrácia fejezetében. A spanyol elnökség az EU újraiparosítása és nyílt stratégiai autonómiájának biztosítása miatt Európa digitális szuverenitást kívánta erősíteni. Programjában kitért a digitális és versenyképes oktatás fontosságára, illetve az igazságszolgáltatási rendszer digitalizációjára.
A jelentésből kiolvasható, hogy az EU aggódik, hogy tudja-e teljesíteni a 2030-ra kitűzött digitális átállási céljait, hiszen még nem érte el a legtöbb cél és irányelv konvergenciáját, az egyes célok elérésének üteme lassabb a vártnál. Ez különösen igaz a készségek, a jó minőségű hálózati kapcsolat, a mesterséges intelligencia és adatelemzés üzleti alkalmazása, valamint a félvezetők és startup ökoszisztémák terén. Emellett a Bizottság a Digitális Egységes Piac teljes potenciáljának kiaknázására buzdít, mert úgy értékeli, hogy a nemzeti és EU-szintű haladás elégtelen volt, még mindig jelentős mértékű a széttagoltság. A jelentés hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak együtt kell működniük és fenn kell tartaniuk a stratégiában vállalt kötelezettségeket.
Nyitókép forrása: ChatGPT
