Az Európai Bizottság a tegnapi napon megjelentette a 2025-ös évre vonatkozó éves költségvetési tervezetét. Az EU-s költségvetés, csakúgy, mint tagállami társai, igen fontos dokumentum, hiszen a szakpolitikai elképzelések megvalósíthatóságát nagymértékben meghatározza, hogy jut-e, s ha igen, milyen feltételekkel és milyen programokból arra forrás.
A hosszú távú tervezhetőség érdekében az Európai Unió többéves költségvetési ciklusokkal működik. A jelenlegi többéves költségvetést 2020-ban fogadták el, amelyet azonban, részben az orosz–ukrán háború miatt, felülvizsgáltak, majd 2024 februárjában módosítottak. Az Unió tényleges költségvetési gazdálkodása azonban ezen belül éves ütemezéssel zajlik, amelyhez – ún. „különleges jogalkotási eljárásban” – éves költségvetési tervek meghatározására van szükség.
Az Európai Unió Működéséről szóló szerződés szerint a Bizottság feladata, hogy az Unió éves költségvetésének tervezetét szeptember 1-jéig a Tanács és az Európai Parlament elé terjessze. Ezt követően először a Tanács, majd – a tanácsi vélemény fényében – a Parlament véleményezi az elképzeléseket. Az alapító szerződések szerint ugyan ezen utóbbi két szerv az, amelynek megállapodásra kell jutnia a költségvetésről, azonban a tervezet előkészítésével a Bizottság jelentősen meghatározza, illetve, ha úgy tetszik: „pályára tudja állítani” a költségvetést. Következésképpen, alapvető jelentősége van annak, hogy a Bizottság milyen szakpolitikai területekre milyen forrásallokációt javasol.
A 2025-ös terv egy közel 200 milliárd eurós főösszeggel szerepel, amelyet kiegészítenek a NextGenerationEU kiadásai egy nagyságrendileg 72 milliárd eurós összeggel. Johannes Hahn költségvetési biztos az alábbi szavakkal mutatta be a tervezetet: „The EU budget continues to provide Europe with the means to tackle current and future challenges, notably by supporting the green and digital transitions and increasing the Union’s overall resilience. We have also been able to strengthen our position externally: the mid-term revision of the MFF was essential to enable our Union to respond to the consequences of Russia’s war of aggression in Ukraine on a stable footing, reinforce our capacity to respond to natural disasters and deliver answers to the global competition on key critical technologies.”
A biztos nyilatkozata tükrözi egyrészről a technológiai (zöld és digitális) átállással kapcsolatos uniós elképzelések, az Ukrajna támogatása iránti tervek, és valahogy, bár, kissé homályosan, de a „de-risking” koncepció megvalósításának fontosságát is.
Nézzük, milyen bontásban képzeli a Bizottság a jövő évi uniós költségvetést!
A teljes uniós költségvetés több mint felét – közel egyenlő arányban (53,8 mrd euró és 49,2 mrd euró) – a Közös Agrárpolitika (KAP), illetve a regionális fejlesztések és a kohézió támogatása tenné ki. Utóbbiba beletartozna a zöld átállás és az uniós prioritást élvező projektek támogatása is.
Az ezt sorban követő legnagyobb tételcsoportot (összesen 16,3 mrd euró) az Unió „partnereinek és érdekeinek” támogatására fordítana a Bizottság. Ezek felölelik az EU nemzetközi tevékenységének jelentős részét, beleértve a csatlakozási tárgyalásokat folyató országok támogatását, továbbá külön is nevesítve a Nyugat-Balkán támogatását, illetve a humanitárius kiadásokra tervezett összeget (1,9 mrd euró).
Ukrajna támogatására a Bizottság 4,3 mrd eurót szánna, amelyet kiegészítene egy majdnem 11 mrd euró (10,9 mrd) összegű kölcsönnel.
Ehhez nagyságrendileg hasonló keret jutna a kutatás és fejlesztési célokra (13,5 mrd euró), amelynek jelentős része a Horizon Europe program, illetve az uniós reziliencia (ellenállóképesség) és az európai értékekkel kapcsolatos programok finanszírozására (11,8 mrd euró). Utóbbiak javarészt a NextGenEu-t, illetve az Erasmus+-t jelentik. Ezen a címen belül az európai értékekkel kapcsolatos kiadásokra (a Bizottság megfogalmazásában: „az igazság, jogok és értékek népszerűsítésére”) dedikáltan 235 millió eurót allokálna a Bizottság.
Az európai stratégiai beruházások büdzséje – így többek között a Connecting Europe Facility (CEF) eszköz, amelynek feladata a határon átnyúló infrastruktúra projektek finanszírozása, a Digital Europe és az InvestEU programok 4,6 mrd euróból gazdálkodhatnának.
Egyenként 2 mrd körüli összeggel számolhatnak a következő témacsoportok: (i) űrkutatás és európai űrprogram, (ii) környezet- és klímavédelem, amely magában foglalja a LIFE programot és a Just Transition Fund-ot, (iii) a külső határok védelme, (iv) a migrációval kapcsolatos kiadások finanszírozása, amelynél a Bizottság kiemeli, hogy annak jelentős részét, 1,9 mrd eurót a migránsok és menekültek támogatása tenne ki, végül (v) 1,8 mrd eurót szán a tervezet a hadászati-védelmi kihívások finanszírozására.
Lényegesen kevesebb, 1 mrd euró alatti összeg szerepel a Bizottság tervei között a belső piac működésével és működtetésével kapcsolatos feladatokra (977 millió euro), illetve a belső biztonságra (784 millió euro). Ez utóbbi hivatott finanszírozni a terrorizmussal, radikalizációval, szervezett bűnözéssel és kiberbűnözéssel szembeni uniós fellépést és cselekvést.
A labda most a Tanácsnál pattog: az alapító szerződések értelmében ugyanis szeptember végéig a tagállami képviselőket tömörítő testületnek kell állást foglalnia a Bizottság tervezetével kapcsolatban. Figyelemmel a jelenleg zajló intézményi-személyi tárgyalásokra, s a várható augusztusi uniós „leállásra”, a magyar EU elnökség egyik első érdemi feladata lesz szeptemberben, hogy az éves költségvetéssel kapcsolatos tanácsi egyeztetéseket megszervezze és minél egyértelműbb, az Európai Parlament előtt védhető tanácsi véleményt tető alá hozzon.
Kép forrása: pixabay.com
