Az Európai Bizottság (EB) szerint Ukrajna és Moldova is teljesítették a szükséges feltételeket annak érdekében, hogy megkezdődjenek a hivatalos csatlakozási tárgyalások az EU-val. Az ukrajnai orosz agresszió sürgetővé tette a két állam integrációját, így már az orosz–ukrán háború kezdetekor, 2020 februárjában EU-tagjelölti státuszt kaptak.
Mint az közismert, a csatlakozási folyamat alapesetben rendkívül hosszú időt vesz igénybe, az országoknak egy sor jogi, politikai és gazdasági kívánalmat kell teljesíteniük és reformokat végrehajtaniuk annak érdekében, hogy tagállamokká váljanak, vagy ezt megelőzően egyáltalán a csatlakozási tárgyalások következő szintjeire lépjenek. Az EB szóvivője a múlt héten megerősítette, hogy Ukrajna kiemelkedő reformokat hajtott végre az oligarchák és a korrupció csökkentésétől kezdve a nemzeti kisebbségek jogainak védelméig, míg Moldovában az igazságügyi reformok végrehajtása folyamatban van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tárgyalások hamarosan megkezdődhetnek, azonban egyes sajtóértesülések szerint a magyar kormány jelenleg blokkolja ennek elindítását.
Ez Ukrajna és Moldova számára azért sem kedvező, mert a tagállamoknak egyhangúlag kell jóváhagyniuk a tárgyalások keretét, lefektetve azokat az elveket és keretrendszert, amely mentén Brüsszel megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Kijevvel és Kisinyovval. A magyar kormány már múlt decemberben is tiltakozott Ukrajna EU-s csatlakozása ellen, amikor az EB arról döntött, hogy a tárgyalások mindkét országgal akkor kezdődhetnek el, ha a végrehajtandó reformjaik meghatározásra kerülnek. Orbán már ekkor kiemelte, hogy az ukrajnai korrupció magas szintje, illetve a kárpátaljai magyarság jogainak védelmével kapcsolatos hiányosságok egyelőre nem teszik lehetővé a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával.
A tárgyalások megkezdésének ellenérveként a magyar kormány többször hangsúlyozta a gazdasági vonatkozást is: Ukrajna mint háborúban álló ország lehetséges integrációja, melynek egy főre jutó GDP-je háromszor kisebb, mint az EU legkisebb gazdaságáé, Bulgáriáé, rendkívüli mértékben destabilizálná az EU költségvetését, a gyakorlatban valószínűleg azt jelentené, hogy a legtöbb tagállam nettó kedvezményezettből nettó hozzájárulóvá kellene váljon. Zelenszkij, a magyar kormány jóakaratának elnyerése érdekében törvénymódosításokat hajtott végre a nemzeti kisebbségek jogainak kiszélesítésére, a nemzeti kisebbségek nyelveinek használatára. Az ukrán elnök tavaly decemberben hangsúlyozta, hogy ezáltal országa mindent megtett, amit elvártak tőlük az EU-s ajánlások átültetésével kapcsolatban.
Magyarország júliustól veszi át a Tanács soros elnökségét, így több tagállam még június előtt a csatlakozási tárgyalások megkezdését szorgalmazza. Ezzel kapcsoltan 12 tagország levélben kereste fel a jelenlegi belga elnökséget vezető Hadja Lahbib külügyminisztert. Mivel az elnökséget vezető tagállam határozza meg a Tanács napirendjét és miniszteri találkozóit, így az EU egyes miniszterei attól tartanak, hogy a tárgyalások megkezdése a magyar elnökség során biztosan elmarad, hacsak ,,be nem adja a derekát” június végéig. Ez azonban jelenleg nem tűnik valószínűnek, hiszen az Ukrajnának szánt katonai segítségnyújtással kapcsolatban is folyamatos magyar vétóval szembesül az EU. A levélben a miniszterek kifejtették, hogy Kijev és Kisinyov csatlakozási folyamatának gyors előrehaladása erősítené a két országban a további reformok bevezetését, a fejlődést. A levél elküldését, a források szerint, Csehország kezdeményezte, valamint Svédország, Észtország, Finnország, Portugália, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Németország, Szlovénia, Románia és Szlovénia csatlakozott hozzá. Habár Franciaország a levelet hivatalosan nem írta alá, úgy nyilatkozott, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy még június vége előtt megvalósuljon a csatlakozás tárgyalások megkezdésére irányuló első egyeztetés, melynek szükségességét a 12 tagállam is hangsúlyozta. Az EU-nak kézzelfogható előnyöket kell biztosítania az adott tagjelölt országok számára annak érdekében, hogy a mindenkori csatlakozási folyamat hiteles legyen – olvasható a levélben.
Az EU-s vezetők, mint például Charles Michel is, a csatlakozási folyamatok felgyorsítása mellett érvelnek, az EU-t az évtized végéig szeretnék kibővíteni annak érdekében, hogy keleti irányban geopolitikailag is megerősítsék. Ennek megvalósulása azonban sok további fejlemény függvénye, jelenleg elsősorban a csatlakozási tárgyalások megkezdésének realitása Ukrajnával és Moldovával.
Nyitókép forrása
