Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség egy online elérhető európai atlaszt hozott létre, amelyben lakóhelynek megfelelően lehet utána járni, hogy milyen környezeti viszony vesz minket körül, és az milyen hatással van egészségünkre.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency – EEA) az Európai Unió környezet- és éghajlatvédelmi tevékenységét alapozza meg szakpolitikai elemzések, illetve adatok szolgáltatásával. A döntéshozók munkájának segítése mellett az európai polgárok tájékoztatása is az ügynökség feladatainak egyike, amelynek keretében létrehozták az európai környezeti és egészségügyi állapotot feltérképező atlaszt. Az online platformon folyamatosan frissülő adatokhoz lehet hozzáférni az európai levegő- és zajszennyezés, a klímaváltozás és a zöldterületek mennyiségéről és milyenségéről, valamint a fürdőhelyek minőségéről, továbbá arról, hogy ezek állapota milyen hatással van az emberi egészségre.
Az általános európai adatok nem minden esetben tükrözik az uniós éghajlatvédelmi erőfeszítéseket: eklatáns példa a levegőszennyezés, amelynek esetében a városi lakosság 97%-a nem biztonságos szintnek van kitéve. A káros zajszint az európai lakosság 20%-át érinti, a klímaváltozás okozta káros hőhullámos napok esetében pedig 100%-os emelkedést jósolnak 2030 és 2060 között Európában. A forró napok ellen a zöld területek jelenthetnek menedéket, amely az európai városokat átlagosan 42%-ban fedi le. Ez az arány is jól mutatja, hogy a várostervezésben továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a zöldfelületek gyarapítására. Ugyanakkor az utolsó indikátor, a fürdővizek esetében Európa kiváló értékkel rendelkezik: 85%-a ezeknek a vizeknek kiváló minőségű.
A környezet állapotáról azonban nemcsak európai és országos szinten, hanem akár minden egyes település esetében is információt nyújt a környezetvédelemért felelős ügynökség. Budapest levegőszennyezettsége – az Egészségiügyi Világszervezet által meghatározott iránymutatások szerint – jelentős a legfőbb szennyezők (például nitrogén-dioxid) viszonyából nézve, a zöldterületek elérhetősége ugyanakkor pozitív arányban mutatkozik. A Budapesthez hasonló lélekszámmal rendelkező Bukarest és más fővárosok is hasonló (vagy nem meghatározóan, de jobb) értékekkel küzdenek régiónkban, azonban azokban az országokban és városokban, ahol a környezetvédelemre nagyobb hangsúlyt fektetnek, a levegő is jelentősen jobb minőségű (például Antwerpen vagy Rotterdam esete).
Ezek a térképek ráébreszthetik az európai társadalmat arra, hogy milyen környezetben élnek és milyen egészségügyi vonzatai lehetnek annak valójában. Ez a szembesítés elindíthatja az egyének hozzájárulását is a környezet védelme iránt, hiszen nem elegendő önmagában, hogy a helyi, regionális vagy állami szintű döntéshozatal foglalkozik a témával; nem említve azt, hogy számos európai országban az éghajlatvédelem még mindig gyermekcipőben jár.
