Az európai szén-dioxid kibocsátás csökken, de a világátlag növekszik
A fosszilis tüzelőanyagokból származó globális szén-dioxid-kibocsátás 2023-ban ismét emelkedett, ugyanakkor Európában és az USA-ban csökkent az előző évi átlaghoz képest.
A Global Carbon Project a szén körforgását vizsgáló kutatókat tömöríti több mint 90 intézményből, akik a Global Carbon Budget keretében folyamatosan monitorozzák a globális szén-dioxid-kibocsátás és -elnyelés tendenciáit a Párizsi Megállapodás céljai felé történő előrehaladás érdekében. A 2023. évi jelentés szerint az előrejelzések idén 1,1%-os (36,8 milliárd tonna) növekedést prognosztizálnak a globális CO2-kibocsátás tekintetében az előző évhez képest. A földhasználatból származó kibocsátás figyelembe vételével a kibocsátási érték 40,9 milliárd tonna. Ezzel a fosszilis CO2-kibocsátás rekordmagasra emelkedik, ugyanis minden tüzelőanyag (szén, kőolaj, földgáz) esetében emelkedés várható; ami pedig a 2019-es, vagyis a COVID-19 előtti szint átlépését eredményezi 1,4%-kal.
Az előrejelzések szerint az előző évek trendjét folytatva az egyik legnagyobb kibocsátó Kína és a harmadannyi káros anyagot kibocsátó India továbbra is növeli a CO2-kibocsátását. Ugyanakkor nem mindenhol prognosztizálható emelkedés: az európai uniós (-7,4%) és az USA-beli átlag (-3%) esetében is csökkenés várható.
Az EU-s átlag csökkenése egyelőre nem észlelhető sok tekintetben; erre lehet példaként említeni a levegő szennyezettségének mértékét, ami közvetlen összefüggésbe helyezhető a károsanyag-kibocsátással is. A légszennyezés jelenleg a legfontosabb környezeti egészségügyi kockázati tényező, ami különösen a légzőszervi, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához járul hozzá Európában: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által közzétett, a 2021-es adatokra vonatkozó jelentése szerint 253 000 haláleset elkerülhető lett volna az EU-ban, ha a finom részecskék koncentrációja megfelel a WHO ajánlásainak. A finom részecskék mellett a nitrogén-dioxid és az ózon jelent kiemelt kockázatot Európában.
Ezek az adatok is rámutatnak arra, hogy az Európai Zöld Megállapodásban foglalt célokat még mindig nem elegendő intenzitással próbálják elérni az EU tagállamai, nem említve a külső erőfeszítéseket. Továbbá e jelentésnek a COP28 résztvevőinek számára is iránymutatásként kell szolgálnia a fosszilis erőforrások használatának fokozatos csökkentése tekintetében, ugyanis a jelenlegi tendenciával elkerülhetetlenné válhat a Párizsi Megállapodás 1,5 Celsius-fokos céljának el nem érése. Az viszont, hogy az idei COP-on rekordszámmal vesznek részt a fosszilis tüzelőanyag-termelőkhöz köthető lobbisták, nem egy pozitív jövőképre utal.
Kép: International Energy Agency
