Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság két éven át tartó egyeztetése a „Fit for 55” csomag kulcsfontosságú jogszabálytervezeteiről a végéhez közeledik, ugyanis április közepén a parlamenti képviselők is döntöttek a korábbi javaslatokról. A Parlament ambiciózusabb fellépést vár a tagállamoktól a bizottsági tervezethez képest, a törvényerőre lépéshez már csak a Tanács hivatalos jóváhagyására van szükség.
Az Európai Bizottság a „Fit for 55” („Irány az 55%!”) jogszabálycsomagot az Európai zöld megállapodás keretében hirdette meg mintegy két éve, számos, a kibocsátáscsökkentés jegyében történő cselekvést előre mozdító intézkedés megvalósítási szándékával. Ennek keretében döntöttek például az új, kizárólag kibocsátásmentes gépjárművek piacra bocsátásáról, szabták meg a megújuló energiaforrások energiamixben való kötelező részarányát, valamint tartják számon az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét (EU ETS). Az elmúlt két évben számos diskurzus zajlott a 2030-ra (1990-hez képest) 55%-os üvegházhatású gázcsökkentést célzó jogszabálycsomag reformjáról, mint az arányok megemeléséről vagy a szabályok szigorításáról, amely vitáknak 2022 végén került pont a végére a Bizottság, a Parlament és az Európai Unió Tanácsának két éven át tartó egyeztetésén. A Parlament 2023. április 18-án tartott szavazást az uniós intézmények kompromisszumos megállapodásának elemeiről.
A 2005-ben életbe lépett, a „szennyező fizet” elvén működő kibocsátáskereskedelmi rendszer az ipari tevékenység széndioxid-kibocsátásának redukálását hivatott elérni ún. szén-dioxid kvótákkal való kereskedés útján. Az ipari szereplők számára – tevékenységtől függően – meghatároznak egy határértéket, amelyen belül engedélyezett a szén-dioxid-kibocsátás, azon felül viszont fizetniük kell (egy kvóta/egység egy tonna CO2-nek felel meg), ugyanakkor a felesleggé vált kvótát el is adhatják az aukciók során. Ez a piaci mechanizmus ösztönzően hat az ipari szereplők paradigmaváltására, vagyis kibocsátásuk csökkentésére is.
A parlamenti képviselők jelenleg a bizottsági javaslattól eltérően egy százalékpontos emelést javasoltak, ezáltal 2030-ig (a 2005-ös szinthez képest) 62%-os csökkentésben állapodtak meg a kibocsátási egységek esetében. Az EU ETS egy további elemét képezik az ingyenesen kiosztott kvóták azoknak, akiknél fennáll a termelés másik országba való áttelepítésének veszélye. A Parlament ebben a kérdésben is szigorítani kíván, 2026-tól az ilyen kvóták 2034-ig történő folyamatos megszüntetéséről szavaztak, továbbá az épülethasználat, a tengeri és a közúti közlekedés ágazataira is ki kívánják terjeszteni a kereskedelmi rendszert (ETS II). Utóbbi ágazat bevonása a benzin és a gázolaj árának kismértékű növekedéséhez vezethet. A légi közlekedés egyelőre nem tartozna az ingyenes kvótarendszer hatálya alá, ugyanakkor egy felülvizsgálatot követően ez a szektor is érintett lenne, amely magában foglalná a fenntartható üzemanyagok használatának előmozdítását is.
A törvényhozók támogatták az EU azon tervét is, hogy 2026-tól fokozatosan a világon elsőként vetnek ki adót a nagy széndioxid-kibocsátású termékek behozatalára, ezáltal a nem uniós országokban termelő vállalatokat is kötelezik a kibocsátáscsökkentésre. Emellett ezzel a lépéssel meg lehet akadályozni az uniós cégek magas karbonintenzitású termelési folyamatának külföldre telepítését is. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus (Carbon Border Adjustment Mechanism – CBAM) az acél, a cement, az alumínium, a műtrágya, a villamosenergia és a hidrogén behozatalát célozza, ugyanakkor bizonyos feltételek mellett a közvetett kibocsátással járó importárukra (például feldolgozott termékekre) is vonatkozhat.
A „szennyező fizet” elve mellett egy másik méltányosságon alapuló eszköz bevezetéséről is döntött a Parlament. A Szociális Klímaalap azon háztartásoknak és kisvállalkozásoknak nyújt segítséget, amelyek az energiaszegénység kockázatának leginkább kitettek, valamint a közlekedés lehetőségéhez csak korlátozottan férnek hozzá. Az alapot 2026-tól, az EU ETS kiterjesztésével (2027-től) párhuzamosan kívánják útnak indítani. Nem véletlen, hiszen a klímaalapot az ETS II-ből származó kibocsátási egységek elárverezéséből (75%, maximum 65 milliárd euró), valamint tagállami hozzájárulásból (25%) finanszírozzák majd a nehézségek leküzdése érdekében. Az alap többek között ösztönözni kívánja az épületek felújítását, az autómegosztó-, valamint a kerékpárhálózat infrastruktúrájának kiépítését, a megújuló energiaforrásokra és a tömegközlekedésre való átállást, továbbá támogatni fogja a használt elektromos járművek piacának fejlesztését.
A jogszabályjavaslatok végleges elfogadása az Európai Unió Tanácsának jóváhagyásával zárul, hatályba lépésük pedig az Európai Unió hivatalos lapjában való kihirdetés után húsz nappal valósul meg.
Kép: European Parliament
