Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Mernyei Ákos Péter

Az Európai Parlament szigorítaná a harmadik országokból származó befektetések ellenőrzésére vonatkozó szabályokat

Mire jut a tagállami diplomácia az európai bürokrácia hatáskör-étvágyával?

Mernyei Ákos Péter 2025.05.13.
Csepeli Réka

A német–francia tengely újjáélesztésének reménye

Európa értékeinek újradefiniálása.

Csepeli Réka 2025.05.12.
Tóth Bettina

Klímaalkalmazkodás a gyakorlatban

Magyarországon négy vármegye különböző szereplői döntöttek a cselekvés mellett.

Tóth Bettina 2025.05.09.
Navracsics Tibor

Nem annyira bevándorlópárti és nem annyira zöld

Összességében egy sikeres pártszövetség meglepetéseket nélkülöző kongresszusát láthattuk Valenciában.

Navracsics Tibor 2025.05.07.
Máthé Réka Zsuzsánna

Javulni látszik Kína és az Európai Unió közötti kapcsolat

Napirendre kerülhetnek az átfogó beruházási megállapodásról szóló tárgyalások.

Máthé Réka Zsuzsánna 2025.05.06.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Tóth Bettina
Tóth Bettina
munkatárs, Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2023.04.28.
  • 2023.04.28.

Fit for 55: az Európai Parlament is döntött a reformokról

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság két éven át tartó egyeztetése a „Fit for 55” csomag kulcsfontosságú jogszabálytervezeteiről a végéhez közeledik, ugyanis április közepén a parlamenti képviselők is döntöttek a korábbi javaslatokról. A Parlament ambiciózusabb fellépést vár a tagállamoktól a bizottsági tervezethez képest, a törvényerőre lépéshez már csak a Tanács hivatalos jóváhagyására van szükség.

Az Európai Bizottság a „Fit for 55” („Irány az 55%!”) jogszabálycsomagot az Európai zöld megállapodás keretében hirdette meg mintegy két éve, számos, a kibocsátáscsökkentés jegyében történő cselekvést előre mozdító intézkedés megvalósítási szándékával. Ennek keretében döntöttek például az új, kizárólag kibocsátásmentes gépjárművek piacra bocsátásáról, szabták meg a megújuló energiaforrások energiamixben való kötelező részarányát, valamint tartják számon az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét (EU ETS). Az elmúlt két évben számos diskurzus zajlott a 2030-ra (1990-hez képest) 55%-os üvegházhatású gázcsökkentést célzó jogszabálycsomag reformjáról, mint az arányok megemeléséről vagy a szabályok szigorításáról, amely vitáknak 2022 végén került pont a végére a Bizottság, a Parlament és az Európai Unió Tanácsának két éven át tartó egyeztetésén. A Parlament 2023. április 18-án tartott szavazást az uniós intézmények kompromisszumos megállapodásának elemeiről.

A 2005-ben életbe lépett, a „szennyező fizet” elvén működő kibocsátáskereskedelmi rendszer az ipari tevékenység széndioxid-kibocsátásának redukálását hivatott elérni ún. szén-dioxid kvótákkal való kereskedés útján. Az ipari szereplők számára – tevékenységtől függően – meghatároznak egy határértéket, amelyen belül engedélyezett a szén-dioxid-kibocsátás, azon felül viszont fizetniük kell (egy kvóta/egység egy tonna CO2-nek felel meg), ugyanakkor a felesleggé vált kvótát el is adhatják az aukciók során. Ez a piaci mechanizmus ösztönzően hat az ipari szereplők paradigmaváltására, vagyis kibocsátásuk csökkentésére is. 

A parlamenti képviselők jelenleg a bizottsági javaslattól eltérően egy százalékpontos emelést javasoltak, ezáltal 2030-ig (a 2005-ös szinthez képest) 62%-os csökkentésben állapodtak meg a kibocsátási egységek esetében. Az EU ETS egy további elemét képezik az ingyenesen kiosztott kvóták azoknak, akiknél fennáll a termelés másik országba való áttelepítésének veszélye. A Parlament ebben a kérdésben is szigorítani kíván, 2026-tól az ilyen kvóták 2034-ig történő folyamatos megszüntetéséről szavaztak, továbbá az épülethasználat, a tengeri és a közúti közlekedés ágazataira is ki kívánják terjeszteni a kereskedelmi rendszert (ETS II). Utóbbi ágazat bevonása a benzin és a gázolaj árának kismértékű növekedéséhez vezethet. A légi közlekedés egyelőre nem tartozna az ingyenes kvótarendszer hatálya alá, ugyanakkor egy felülvizsgálatot követően ez a szektor is érintett lenne, amely magában foglalná a fenntartható üzemanyagok használatának előmozdítását is.

A törvényhozók támogatták az EU azon tervét is, hogy 2026-tól fokozatosan a világon elsőként vetnek ki adót a nagy széndioxid-kibocsátású termékek behozatalára, ezáltal a nem uniós országokban termelő vállalatokat is kötelezik a kibocsátáscsökkentésre. Emellett ezzel a lépéssel meg lehet akadályozni az uniós cégek magas karbonintenzitású termelési folyamatának külföldre telepítését is. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus (Carbon Border Adjustment Mechanism – CBAM) az acél, a cement, az alumínium, a műtrágya, a villamosenergia és a hidrogén behozatalát célozza, ugyanakkor bizonyos feltételek mellett a közvetett kibocsátással járó importárukra (például feldolgozott termékekre) is vonatkozhat. 

A „szennyező fizet” elve mellett egy másik méltányosságon alapuló eszköz bevezetéséről is döntött a Parlament. A Szociális Klímaalap azon háztartásoknak és kisvállalkozásoknak nyújt segítséget, amelyek az energiaszegénység kockázatának leginkább kitettek, valamint a közlekedés lehetőségéhez csak korlátozottan férnek hozzá. Az alapot 2026-tól, az EU ETS kiterjesztésével (2027-től) párhuzamosan kívánják útnak indítani. Nem véletlen, hiszen a klímaalapot az ETS II-ből származó kibocsátási egységek elárverezéséből (75%, maximum 65 milliárd euró), valamint tagállami hozzájárulásból (25%) finanszírozzák majd a nehézségek leküzdése érdekében. Az alap többek között ösztönözni kívánja az épületek felújítását, az autómegosztó-, valamint a kerékpárhálózat infrastruktúrájának kiépítését, a megújuló energiaforrásokra és a tömegközlekedésre való átállást, továbbá támogatni fogja a használt elektromos járművek piacának fejlesztését.

A jogszabályjavaslatok végleges elfogadása az Európai Unió Tanácsának jóváhagyásával zárul, hatályba lépésük pedig az Európai Unió hivatalos lapjában való kihirdetés után húsz nappal valósul meg. 

Kép: European Parliament

Témakörök: Európai Unió, kibocsátás, klíma, törvény
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT