Németország vezetésével megalakult egy autóbarát csoportosulás, amelynek tagjai a 2035-től történő, kizárólag zéró kibocsátású új gépkocsik forgalomba hozatalával szemben szólaltak fel.
Az Európai Bizottság 2021. július 14-én mutatta be a Fit for 55 klímavédelmi csomag részeként az új személygépjárművekre és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxidkibocsátási normáira vonatkozó javaslatát annak érdekében, hogy a 2030-ra és a 2050-re kitűzött éghajlat-politikai célok a közúti közlekedés ágazatában is egyszerűbben elérhetővé váljanak. A javaslat értelmében 2035-től kizárólag kibocsátásmentes új gépjárműveket lehet eladásra kínálni az Európai Unió területén, vagyis leegyszerűsítve a belsőégésű motorok szerepét az elektromos, valamint hidrogén meghajtású autók veszik át. Az Európai Parlament korábban elfogadta a Bizottság tervezetét, valamint már a tagállamok is feltételesen egyetértettek a jogszabály tartalmával. Ugyanakkor a 2023. március 7-i szavazás előtt a zöld törekvéseket korábban egyértelműen támogató Németország garanciákat kért támogatásának fejében.
A német autóipar Európa legnagyobbjai között szerepel, ezért sem meglepő, hogy Berlin nem teljesen kíván felhagyni a belsőégésű motorral működő autók gyártásával. Mindezt egy valamelyest kevésbé környezetterhelő, de szintetikus, ún. e-üzemanyag alkalmazásával kívánja megvalósítani. Az e-üzemanyagokat a légkörből kivont szén-dioxid, illetve a megújuló energiából előállított hidrogén szintézisével készítik, amelyből e-metánt, e-metanolt vagy e-kerozint lehet előállítani, tehát több iparágban is használni lehet. Az e-üzemanyagok alkalmazása hasonlóan a fosszilis párjaikhoz ugyanúgy károsanyagkibocsátással jár, azonban ez a mennyiség megegyezik az előállítás előtt a levegőből kinyert szén-dioxid mértékével, vagyis az egyenlet összege végül nulla. Továbbá kiemelendő, hogy ez a fajta üzemanyag a hagyományos belsőégésű motorokkal működő gépjárművekben hasznosítható, tehát az autógyárak nem szorulnak gyártókapacitásaik cseréjére, mint az elektromos vagy a hidrogén hajtású gépjárművek esetében. Számos szakértő érvel ugyanakkor amellett, hogy az e-üzemanyagok létrehozása sokkal több energiát igényel, mint amennyi a hasznosításkor rendelkezésre áll, ezért ez a technológia megosztja a szakértőket. Az európai politikai diskurzusban az előbbi aspektusok mellett többek között Párizs és Spanyolország negatív hozzáállása is nehezíti az időközben több állam (Csehország, Lengyelország, Olaszország és Bulgária) által feltételként támasztott szempont beemelését a jogszabályba, hiszen a francia uniós elnökség egyik meghatározó eredménye az e tervezetről való megegyezés. Mindazonáltal Franciaország számára sem idegen egy kevésbé „zöld” alternatíva elfogadása az éghajlatvédelmi célok elérésében, hiszen az atomenergia (és a földgáz) is „fenntartható energiaforrás” címkét kapott, amelyet meglehetősen nagy francia lobbitevékenység előzött meg.
A német érvelés szerint az e-üzemanyag felvétele a jogszabály-tervezet szövegébe több okból is szükséges: a belsőégésű motorok gyártásával megmaradnak az eddigi ellátási láncok, a munkahelyek, továbbá nem kerül hátrányba a német autóipar a már nagy elektromos kapacitásokat kiépített szereplőkkel, például Kínával szemben. Ugyanakkor az e-üzemanyag előállításához is elengedhetetlen a gyártókapacitás rendelkezésre bocsátása, ami jelenleg kevésbé kiterjedt. A Porsche 2021-ben Chilében indított el egy pilot projektet a fejlesztés érdekében, továbbá a Norsk e-Fuel kíván Norvégiában egy létesítményt építeni a gyártás megindítása érdekében. A német BMW is finanszírozást biztosít egy kaliforniai startup részére, valamint 2023 januárjában a német kormány 1,9 milliárd eurót különített el az e-üzemanyagok és a „fejlett bioüzemanyagok” 2026-ig történő bevezetésének támogatására.
A mintegy két éven át a döntéshozói asztalon nyugvó, valamint a különböző fórumokon egyeztetett jogszabály-tervezet újbóli felnyitásával mind számos tagállam, mind az uniós intézmények ellenzik arra hivatkozva, hogy ez a lépés az EU egyensúlyi állapotát vonná kérdőre és további – jó esetben csak – hónapokat venne igénybe az újbóli tárgyalás. Mindazonáltal ez a vitás kérdés most megmutathatja, hogy Németország mekkora befolyásoló erővel bír az Európai Unióban, és hogy nemcsak gazdaságilag, hanem politikai kérdésekben is vezető szereppel bír, amely a „Közlekedési lámpa” koalíció hivatalba lépése óta kevésbé látható – kifejezetten egy zöld intézkedés enyhítésére vonatkozóan.
Kép: European Parliament
