Az elmúlt hetekben újra napirendre került a Brexit megállapodás észak-ír jegyzőkönyvének kérdése. Rishi Sunak, a brit miniszterelnök a hétvégén egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, amelynek eredményként akár már ezen a héten létrejöhet a megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió között az észak-ír protokoll ügyében.
Az észak-ír jegyzőkönyv egy rendkívül érzékeny kérdés Észak-Írország történelme okán. Az Észak-Írországot az Ír Köztársaságtól elválasztó határvonalat 1921-ben húzták meg, de Észak-Írország helyzete nem jutott nyugvópontra: 1969–1998 között gyakorlatilag polgárháború („The Troubles”) zajlott a térségben, amelyet 1998-ban végül a Nagypénteki Megállapodás („Good Friday Agreement”) zárt le, amelynek célja az Írország és Észak-Írország közötti fizikai határok elkerülésének biztosítása.
A 2020-ban aláírt Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv (észak-ír jegyzőkönyv) a Brexit megállapodás azon része, amely biztosítja, hogy elkerülhető legyen egy ellenőrzött határ fennállása az Ír-szigeten az EU tagállam Ír Köztársaság és az EU-ból kilépett Egyesült Királyság részét képező Észak-Írország között. A jegyzőkönyv célja egy olyan stabil és tartós megoldás kialakítása, amely megvédi az Ír-sziget gazdasági egységét, tiszteletben tartja az 1998. évi Nagypénteki Megállapodást, valamint biztosítja az EU egységes piacának integritását.
A jegyzőkönyv értelmében Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán nem végeznek ellenőrzéseket és vizsgálatokat, hanem az Egyesült Királyság más részeiből vagy bármely egyéb harmadik országból a területre belépő árukat érintő, vámjellegű vizsgálatokat és ellenőrzéseket az Egyesült Királyság hajtja végre az észak-ír kikötőkben. A vámhatár tehát az Ír-sziget helyett az Ír-tengerre került. Észak-Írország úgy maradt az Egyesült Királyság része, hogy párhuzamosan az európai szabadpiac de facto tagja.
Ez a mechanizmus a gyakorlatban jelentősen megnehezítette az észak-írországi polgárok és vállalkozások mindennapjait. Különösen problémásnak bizonyult például az élelmiszerellátás, mivel az EU szigorú fogyasztóvédelmi előírásai komoly fennakadásokat és hiányokat okoztak Észak-Írországban. London ennek megfelelően el is kezdte feszegetni a kitárgyalt megállapodást, mondván, az észak-ír protokoll módosításra szorul, gyakorlati működése több ponton sem egyeztethető össze a brit érdekekkel. 2021 októberében Westminster javaslatot terjesztett az EU elé a protokoll módosítása érdekében. A feszült hangulatú tárgyalások után azonban a britek által belengetett egyoldalú felfüggesztés egyelőre lekerült a napirendről.
A gyakorlati működés okozta a nehézségekre az Európai Unió is igyekezett reagálni. Az Európai Bizottság 2021. október 13-án célzott intézkedéseket javasolt a rendszer rugalmasabbá tétele és az észak-írországi polgárokat és vállalkozásokat a Brexit miatt a mindennapok során terhelő nehézségek enyhítése érdekében. A Tanács 2021 áprilisában a folyamatos gyógyszerellátás biztosítására irányuló jogszabályokat fogadott el, 2021 novemberében pedig leszögezte, hogy megoldást kell találni az észak-írországiakat érintő további nehézségekre is.
A 2022. május 5-én tartott észak-írországi helyi parlamenti választáson ráadásul történelmi győzelmet aratott az észak-írországi brit fennhatóság ellen és az ír sziget újraegyesítéséért küzdő katolikus Sinn Féin. A legnagyobb britellenes észak-írországi katolikus mozgalom az Ír-sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta először szerezte meg a legtöbb képviselői helyet a belfasti parlamentben. Ezt követően újra napirendre került Londonban az észak-ír protokoll egyoldalú módosításának lehetősége, amelyet az Európai Bizottság és több tagállam is megrökönyödéssel fogadott.
London 2022 júniusában terjesztette elő javaslatát az észak-ír protokoll módosítására. Amíg a hatályos szabályozás alapján az Ír-szigetre bevitt árukra egységes szabályozás vonatkozik (az észak-ír kikötőkben ellenőrzik az árukat, amelyek ezt követően szabadon szállíthatóak az Ír-szigeten, így az Ír Köztársaságba is), a javaslat értelmében külön eljárás vonatkozna a kizárólag Észak-Írországba szállított árukra (zöld sávos eljárás) és az Ír Köztársaságba és az EU többi részébe szállított termékekre (piros sávos eljárás). Előbbi termékek mentesülnének az ellenőrzések és a vámellenőrzés alól, utóbbiak teljes körű ellenőrzésen és vámellenőrzésen esnének át.
Képek forrása: BBC
Az Európai Unió és Egyesült Királyság közti tárgyalások végül 2022 októberében indultak újra. Az idő sürgeti a feleket, hiszen idén áprilisban lesz a Nagypénteki Megállapodás 25-ik évfordulója, így vélhetően a felek addig megállapodásra szeretnének jutni.
A megállapodás az észak-ír belpolitikai válság mielőbbi megoldása érdekében is szükséges lenne. Az 1998-as Nagypénteki Megállapodás értelmében ugyanis az észak-ír kormány megalakításához szükséges a mindenkori legnagyobb katolikus és protestáns pártok, vagyis a Sinn Féin és a Demokratikus Unionista Párt részvétele is. Utóbbiak azonban már a 2022. májusi választás után leszögezték: addig blokkolják a felekezeti hatalommegosztáson alapuló kormány létrejöttét, amíg az észak-ír protokoll ügye meg nem oldódik. Erre azóta sem került sor.
Az Általános Ügyek Tanácsa 2023. február 6-i ülésén Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság Brexit tárgyalásokkal megbízott alelnöke tájékoztatta a minisztereket az EU és az Egyesült Királyság között folyamatban lévő tárgyalásokról, a Tanács pedig teljes támogatásáról biztosította a Bizottságot a tárgyalások folytatásához.
Rishi Sunak brit miniszterelnök pénteken, február 17-én Belfastban tárgyalt az észak-írországi politikai pártok vezetőivel, majd egy nappal később Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével egyeztetett a Müncheni Biztonsági Konferencián. A találkozó után Sunak elmondta, hogy bár még nem sikerült megállapodniuk az EU-val, egyetértés történt a tekintetben, hogy miként érhető el a megállapodás. A BBC szerint a brit parlament jövő héten, akár már kedden szavazhat a megállapodásról.
Nyitókép: Rlevente / Wikipédia
