• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Keresés
Bezár
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Hegedüs Csilla

Értelem és érzelem – avagy a megfutamodás diszkrét bája

Sokat olvashattunk az elmúlt napokban a Bizottság döntéséről, amelyben elutasítja a jogalkotást Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek ügyében. A Minority Safepack európai polgári kezdeményezésről van szó,

Hegedüs Csilla 2021.01.26.
Pongrácz Alex

Közigazgatási továbbképzés a történelem viharjaiban

„Nézze meg ezt a papírt. Ezen a papíron három hónap óta emberek százai dolgoztak. Én magam időben, fáradságban, energiában többet fordítottam rá, mint amennyi idő

Pongrácz Alex 2021.01.25.
Varga Csilla

EBESZ misszió Kárpátalján

Kihívások elé néz az EBESZ új nemzeti kisebbségi főbiztosa.

Varga Csilla 2021.01.25.
Csutak Zsolt

Ülő Bika öröksége és a Biden kormányzat kisebbségpolitikai kihívásai

A megismételt georgiai kongresszusi választások január 6-i eredményei nyomán Joe Biden leendő elnök és a Demokrata Párt számára létrejön a viszonylag kényelmes kormányzáshoz szükséges kongresszusi

Csutak Zsolt 2021.01.22.
Enyedi László

Aranykorszak Romániában?

Semmi sem mozdítja elő hatékonyabban a radikális pártok előretörését, mint a szavazók konstans elégedetlensége, csalódottsága. Romániában a december 6-án megtartott választások erről tesznek tanúságot, ugyanis

Enyedi László 2021.01.22.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Pongrácz Bálint
Pongrácz Bálint
kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2021.01.04.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2021.01.04.

Az Európai Unió 2020-ban VI. – Brexit

Talán nem túlzás azt állítani, hogy 2019 végén a Brexit-megállapodás az elkövetkezendő év egyik legfőbb prioritásaként volt számon tartva a La Manche mindkét oldalán. A négy és fél éve megkezdődött folyamat végső soron a célegyenesbe fordult. Hogy mit tartogatott ez az utolsó 12 hónap? Nem mást, mint vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket.

I. Kezdeti sikerek

Boris Johnson újévi beszédében adott ígéretét betartva, január 9-én kétharmados többséggel fogadta el a brit alsóház a kilépésről szóló megállapodást, a Withdrawal agreementet. A dokumentum az Egyesült Királyság rendezett kilépésének feltételeit, az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvet, valamint az Európai Unió és Nagy-Britannia közötti jövőbeli kapcsolat keretének meghatározásáról szóló politikai nyilatkozatot foglalta magában.

Ezt követően, 2020. január 31-én, Greenwichi középidő szerint 23:00-kor, az Egyesült Királyság 47 év tagság után, kilépett az Európai Unióból. Az, hogy ez azonnali változással nem járt azzal magyarázható, hogy míg a hivatalos kilépés január végén ugyan megtörtént, a valós függetlenedés, csak 11 hónappal később teljesedhet be. Ez az átmeneti időszak hivatott biztosítani a megfelelő időt arra, hogy a két fél egy kereskedelmi megállapodást hozzon létre, vagy annak hiányában felkészüljön a No-Deal Brexitre.

II. Tárgyalások

Egy eseménytelen február után, először március másodikán találkozhatott az uniót képviselő Michel Barnier a brit főtárgyalóval, sir David Frosttal.  A személyes tárgyalások, a háttérben egyre csak komolyodó világjárványra való tekintettel 10 napig tartottak, majd a tárgyaló felek az online térbe szorultak.

A Covid-19 pandémiára és az azzal járó online tárgyalások nehézségeire a brit ellenzéki Labour párt több tagja az átmeneti időszak meghosszabbításával akart válaszolni, azonban ezt a kezdeményezést mind az Európai Unió, mind az Egyesült Királyság kormánya egyhangúlag elutasította.

A többszöri megszakítások, holtpontok és zátonyra futások után szeptemberben Boris Johnson új határidőt szabott a szabadkereskedelmi megegyezésnek. A kormányfő szeptemberi nyilatkozatában kijelentette: ha az Európai Tanács október 15-16-án esedékes üléséig bezárólag nem lesz egy hivatalos megállapodás az EU és az Egyesült Királyság között, akkor „nem lát esélyt a megegyezésre, ezt mindkét félnek el kell fogadnia és tovább kell lépnie”. Mintegy, ezt a figyelmeztetést megerősítendő, egy nappal a miniszterelnök bejelentése után a brit fél bejelentette, hogy egy olyan törvényjavaslat kerül a Westminsterben szavazásra ami nemzetközi jogot sértve, újradefiniálja a kilépésről szóló megállapodásban foglalt és már elfogadott Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvet. Retrospektíve egyértelmű, hogy a határidő sürgetése és a korábbi megegyezés lehetséges megsértése is inkább politikai nyomásgyakorlás volt, mintsem valós tervek, hiszen október 15. és 16. is eseménytelenül telt el, valamint a kilépésről szóló megállapodást veszélyeztető belső piaci törvényt is elvetette a brit parlament.

III. A karácsonyi csoda

Decemberre a tárgyalásokat már teljes szkepticizmus övezte. A brit sajtó már csak arról tudott hírt adni, hogy éppen melyik tárgyalófél látja vendégül a kollégáját, míg a szigetország közhangulata egyre inkább a megegyezés nélküli No-Deal Brexitre hangolódott. Csak tovább erősítette a kételyeket, amikor december ötödikén a két főtárgyaló „jelentős nézeteltérésekre” hivatkozva újból megszakította a tárgyalásokat, amiknek az újraindításához már személyesen Boris Johnson és Ursula von der Leyen telefonhívása volt szükséges.

Ebben a meglehetősen reményvesztett ködös Albionban, alig napokkal karácsony előtt kezdtek el terjedni azok a pletykát, miszerint David Frost és Michel Barnier sikerrel járt és elkészült egy mindkét fél által elfogadható Brexit-megállapodás. Ezeket a sajtóértesüléseket erősítette meg Boris Johnson a december 24-ei sajtótájékoztatóján, ahol úgy fogalmazott: „We have taken back control”.

IV. A Brexit-megállapodás legfőbb pontjai, a teljesség igénye nélkül

1. Halászat

Szigetországként a brit szuverenitás egyik legfontosabb jelképe a saját felségterülete alá tartozó vizek feletti hatalomgyakorlás. Ennek az elvi kérdésnek a gazdasági megfelelője, a tengeri halászat, a Brexit tárgyalások egyik legkomolyabb nehézsége volt. Míg a megegyezés előtt a brit vizekben kifogott halak 60%-a az EU-t illette, ez 2020-tól 25%-kal csökken.

2. Utazás

Azok az EU-s polgárok, akik egy 180 napos időintervallumon belül, több mint 90 napot szeretnének az Egyesült Királyság területén tölteni, vízumot kell, hogy igényeljenek, épp úgy, mint azok a brit állampolgárok, akik hasonló körülmények között látogatnak az Unió területére.

3. A versenyfeltételek

Az Európai Unió egyik alapvető feltétele volt, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás ne veszélyeztethesse a tisztességes versenyfeltételeket. A végső megállapodás értelmében a brit állami támogatásokat egy független gazdasági versenyhivatal fogja felülvizsgálni.

4. Az Európai Bíróság szerepe

A brit szuverenitás és nemzeti büszkeség egy alapvető pillére a jogalkotás és a bíróságok függetlensége. Sokak szerint a Brexithez vezető kezdeti elégedetlenségek egyik legfőbb oka a „Brüsszelből diktált” törvények voltak. A megállapodás értelmében az Európai Bíróság nem kaphat direkt szerepet a megegyezésben foglaltak végrehajtása felett. Egyedül a gazdasági szempontból kivételes helyzetben lévő Észak-Írország területén maradhat a legfőbb jogi hatóság az uniós intézmény.

Témakörök: Brexit, Egyesült Királyság, Európai Unió

LUDOVIKA EGYETEMI KIADÓ

KAPCSOLAT

1089 Budapest, Orczy út 1. 
E-mail: info@ludovika.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

A feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi tájékoztatóban közölt feltételeket.

IMPRESSZUM

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled

Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.

Non-necessary

Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.