Noha már mindenki a 2021–2027 közötti pénzügyi időszak támogatásainak felhasználására koncentrál a tagállamok döntéshozói közül, valójában az úgynevezett N+3 szabálynak köszönhetően sokszor még az előző, a 2014–2020 közötti időszak lezárása és eredményeinek értékelése zajlik. Így van ez a kohéziós politika területén is, ahol nemrég jelent meg az európai strukturális és beruházási alapok tevékenységét összegző jelentés.
Az európai strukturális és beruházási alapok körébe öt alap tartozik, amelyek mindegyikének célja az Európai Unió kohéziós politikája valamely küldetésének szolgálata. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap a régiók kiegyenlítettebb fejlődését támogató kezdeményezéseket finanszírozza. Az Európai Szociális Alap célja a foglalkoztathatóságot növelő képzések és programok anyagi támogatása. A Kohéziós Alap környezetvédelmi és közlekedési beruházásokat finanszíroz azokban az országokban, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem nem éri el az Európai Unió átlagának kilencven százalékát. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap a nevéből láthatóan is alapvetően a rurális térségek vidékfejlesztési programjainak végrehajtásához nyújt segítséget, míg az Európai Tengerügyi és Halászati Alap a halászoknak és a partmenti helyi közösségeknek ad támogatást fejlesztésekhez.
A 2014–2020 közötti időszakban az európai strukturális és beruházási alapok összességében 731 milliárd euró összegű beruházást támogattak, amely összegből 535 milliárd eurót közvetlenül az Európai Unió biztosított. Az alapok a jelentés szerint 2021 végéig a pénzügyi időszakban több mint négy millió kis- és középvállalkozást, valamint a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén további 2,3 millió kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházást támogattak. Összesen több mint 55 millió ember képzését, oktatását és társadalmi befogadását célzó programot finanszíroztak a különböző, a szociális kohéziót célzó programok közül. A megújuló energia előállítását támogató pályázatok finanszírozása révén megvalósuló beruházások összességében mintegy 720 ezer háztartás éves energiafogyasztásának megfelelő megtakarítást eredményeztek. További siker, hogy a halászati és tengerészeti szektorban 44 ezer állást sikerült megmenteni, illetve a programok további hatezer új állás létrejöttéhez járultak hozzá.
A tervszerűen zajló programok mellett ugyanakkor a strukturális és beruházási alapok működésére óriási terhet jelentett a koronavírus-járvány, annak társadalmi és gazdasági hatásai. Minden alap esetében fokozott igény mutatkozott a gyors reagálásra és a rugalmasság szempontjainak érvényesítésére. Ennek megfelelően lehetővé vált, hogy az alapok forrásainak átütemezésével egyrészt a kis- és középvállalkozások, másrészt pedig a járvány elleni védekezést segítő lépések is gyors és hatékony pénzügyi segítséget kapjanak.
A fenti eredmények a jelentés azon összegzését támasztják alá, hogy a strukturális és beruházási alapok az elmúlt évek rendkívüli körülményei közepette is jól teljesítettek. Rugalmasan reagálva a kialakult válsághelyzetekre, szolgálni próbálták alapvető céljukat, az Európai Unió szociális és területi kohéziójának növelését. Ennek keretében nemcsak a regionális programok, hanem a társadalmi befogadást erősítő kezdeményezések, valamint a gazdasági élet szereplőinek és a megújuló energiák elterjedésének nyújtott támogatások is sikeresnek minősíthetők.
Mindazonáltal a jelentés minden siker mellett is megerősíti azt az értékelést, hogy az Európai Unió kohéziós politikája válaszúthoz érkezett. A járványok okozta gazdasági feltételrendszer, valamint az orosz–ukrán háború és az ezzel kapcsolatos szankciórendszer olyan sok szempontból kiszámíthatatlan nemzetközi környezetet teremtett, amely a szociális és a regionális kohézió céljainak elérését is jelentősen megnehezíti. Ebből adódóan a strukturális és beruházási alapok jelentősége a jövőben is meghatározó lesz a szakpolitika céljainak újrafogalmazása és elérése érdekében.
Kép: PubAffairs Bruxelles
