Az utóbbi néhány hónap egyik legtöbbet taglalt témája a romániai sajtóban az ország schengeni csatlakozásáról szólt. De miért is lenne előnyös nemcsak a határmenti megyéknek, hanem egész Romániának a csatlakozás?
Egyrészt jelentősen leegyszerűsödne és felgyorsulna az áruforgalom, hiszen a cégek áruszállító teherautói nem kellene órákat, napokat töltsenek a határátkelőknél. Így a vállalkozások nem csak időt, de jelentős összegeket is megtakaríthatnak. Ugyancsak hatással lenne a magánemberek utazására is, hiszen sokkal gördülékenyebben és hamarabb érhetnénk el az úticélunkat, ha megspóroljuk azt az időt, amelyet a határnál töltünk, illetve az ide érkező turisták is egyszerűbben juthatnak hozzánk. Arról nem is beszélve, hogy vannak olyan erdélyi lakosok, akik nap mint nap ingáznak a lakóhelyükről a munkahelyükre az országhatáron keresztül. Nekik is óriási segítséget jelentene, ha nem kellene a határellenőrző folyamaton minden nap átesniük.
Mindezeken túl a schengeni csatlakozás szimbolikus nyitás lenne felénk, hiszen mi is abba az övezetbe tartozhatnánk, ahol a személy- és áruforgalom szabadsága teljes. Bár a csatlakozás kétségkívül kihívásokkal járna, hiszen a külső határokat védeni kellene továbbra is, de Romániának jelentős gyakorlata van a határvédelemben és ellenőrzésben.
Az ország schengeni csatlakozásának kérdése már több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. Az Európai Bizottság már 11 évvel ezelőtt kiértékelte, sőt jóváhagyta azt a jelentést, mely szerint teljesítjük a csatlakozáshoz szükséges technikai feltételeket. Azóta többször is előkerült ez a kérdés, de sosem született pozitív döntés az ügyben.
Tavaly ősszel minden jel arra mutatott, hogy végre elnyerjük a tagállamok bizalmát, az ukrajnai háború pedig rámutatott arra, hogy képesek vagyunk védeni a határainkat és jól tudjuk kezelni a háborús menekültáradatot.
Decemberben összeült az EU bel- és igazságügyi minisztereinek tanácsa, hogy Románia mellett másik két ország, Bulgária és Horvátország csatlakozásáról is döntsenek. Annak ellenére, hogy 26 uniós tagállam támogatta a kérelmünket, Ausztria mind Románia és Bulgária, Hollandia pedig Bulgária csatlakozása ellen emelt vétót, míg Horvátország január 1-jétől hivatalosan a schengeni övezet tagjává vált. Bár Hollandia csak Bulgária csatlakozását ellenezte, mivel a két ország egy csomag részét képezi, így a vétót is közösen kaptuk. Gyalázatos döntésként éltük meg, hogy bár 11 éve teljesítettük a feltételeket, most sem nyertük el a csatlakozás jogát. Ausztria lépése a romániai állampolgárok és az itt élő közösségek ellen irányult, hiszen a közös európai értékeknek, szolidaritásnak mondtak ellent.
Mindezek ellenére az RMDSZ álláspontja, hogy ezután se váljunk szét a csatlakozásnál Bulgáriától, hiszen az azt üzenné, hogy cserben hagyjuk azokat, akikkel közösen elindultunk. Kelemen Hunor szavait idézve:
„Én nem támogatom a Bulgáriától való szétválást. A barátokat meg kell tartani és együtt kell haladni az úton, hacsak nem történik valami egészen, de egészen rendkívüli. Ha mi megpróbálnánk szétválni Bulgáriától, annak nagyon rossz üzenete lenne. Utána már senki nem bízna bennünk, ha cserbenhagynánk azt, akikkel elindultunk az úton.”
Ilyen válságos időkben, mikor a szomszédban háború dúl és gazdasági válság sújtja egész Európát, még fontosabb, hogy összetartsunk, senkit ne hagyjuk hátra és segítsük egymást, hiszen csak így tudunk kilábalni a krízishelyzetből.
Idén még keményebben fogunk dolgozni azért, hogy elnyerjük a visszautasító országok bizalmát és beléphessünk a schengeni övezetbe. Hisszük, hogy ezekben a nehéz időkben a szolidaritást és nem a kirekesztést kell erősíteni. Munkánk gyümölcseként reméljük, hogy 2023 második felére mind Ausztria, mind pedig Hollandia támogatni fogja egyrészt Románia, másrészt Bulgária csatlakozását.
