A napokban, január 16–20. között került megrendezésre a svájci Davosban az 53. Világgazdasági Fórum, melyen több mint 100 ország képviselői, állam- és kormányfők, multinacionális cégek tulajdonosai és a világgazdaság legmeghatározóbb alakjai találkoznak, több mint 2300-an, hogy áttekintsék a világgazdaság jelenlegi helyzetét és kihívásait, valamint kitérjenek a lehetséges megoldásokra is. A találkozóra a jelenlegi orosz–ukrán konfliktus miatt Oroszország idén nem kapott meghívást.
A davosi Fórum az elmúlt három évben a Covid miatt nem került megrendezésre, tehát emiatt is, valamint a jelenleg fennálló kihívások miatt jócskán volt áttekintendő, megoldandó probléma. Az 53. Fórum tágabb témaköre az ,,Együttműködés a megosztott világban”, és az eseményt megelőzően január 11-én tették közzé a jelenlegi globális kihívásokkal foglalkozó jelentést (Global Risks Report 2023), amely különböző szakértők, kormányzati, üzleti, akadémiai és civil vezetők elemzései alapján vizsgálja a világ előtt álló gazdasági, geopolitikai, társadalmi és környezeti kockázatokat. A dokumentum szerint a következő két évben a fő veszélyt a megélhetési költségek növekedése, a természeti katasztrófák és szélsőséges időjárási események, illetve a geogazdasági konfrontáció jelenti majd. Az idei jelentés 4 részből áll: az első a 2025-ig aktuális válságokat tárja fel, a második 2033-ig vetíti előre a potenciális fenyegetéseket a természeti ökoszisztémák, az emberi egészség, a biztonság, a digitális jogok, valamint a gazdasági stabilitás kapcsán. A harmadik fejezet az erőforrásokért folytatott verseny lehetséges kimeneteleit ismerteti 2030-ig, a negyedik pedig összefoglalja, hogyan lehet felkészülni az ismertetett fenyegetettségekre. A jelentés tartalmaz egy 121 országra, köztük Magyarországra is kiterjedő kutatást is, amelynek elkészítése során több mint 12 ezer vezetőt kérdeztek meg arról, hogy egy 35 különböző kockázatot szerepeltető listáról válasszanak ki ötöt, amelyek szerintük a leginkább fenyegetik az adott országot az elkövetkező két évben. Eszerint Magyarországot 2024 végéig a következő veszélyek fenyegetik: gyors és tartós infláció; fertőző betegségek; geoökonómiai szembenállás; megélhetési válság; természeti katasztrófák és szélsőséges időjárás; súlyos ársokkok.
A Fórum alapítója, Klaus Schwab nyitóbeszédében kiemelte, hogy az emberiség számára az egyik legnagyobb kihívást jelenleg a mély társadalmi megosztottság jelenti, amely szétszakítja az országokat. A koronavírus-járvány szintén maradandó sebeket ejtett, mélyreható átalakulást indítva el. Reményét fejezte ki, hogy a Fórum segíthet abban, hogy megállítsák a széttöredezettség és a konfrontációk irányába mutató trendet. A Fórumon a többek között felszólaló António Guterres, az ENSZ főtitkára is hangsúlyozta, hogy a világ a jelenlegi sok kihívás miatt siralmas állapotban van, a széles körű geopolitikai megosztottság és bizalmatlanság aláássa a globális problémák megoldására tett erőfeszítéseket. Guterres problémaként emelte ki a klímaváltozást, az ukrajnai háborút, az egyre nagyobb a társadalmi egyenlőtlenséget, az energiaválságot, az inflációt és az ezzel összefüggő megélhetési nehézségeket és a koronavírus-világjárvány mindmáig érezhető negatív hatásait.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a davosi Fórum ,,Deglobalizáció vagy reglobalizáció?” című panelbeszélgetésén elmondta, hogy a kelet–nyugati együttműködés elnehezülése a lehető legrosszabb hír Közép-Európának, a geopolitikai blokkok közötti konfrontációnak ugyanis mindig a két tömb határán fekvő államok a vesztesei. Magyarországnak és a közép-európai térség nemzetbiztonsági és gazdasági érdeke a Kelet és Nyugat közötti együttműködés lenne, és míg ez 2021 végéig realitás volt, az elmúlt év elejére egyre nyilvánvalóbbá vált a törés az említett kapcsolatrendszerben, ami a régió számára a lehető legrosszabb hír. A hidegháborút említette példaként arra, hogy a geopolitikai blokkok közötti konfrontáció mindig rossz azoknak, akik két tömb között helyezkednek el földrajzilag. Szijjártó szerint a következő időszak sokkal rosszabb lehet, mint a hidegháború volt, különösen a közép-európai régió szempontjából. Azt is kiemelte, hogy az eurázsiai együttműködés a gazdasági fejlődésnek jó alapot biztosított, azonban mára ez távoli álommá vált. A globalizáció hátulütőjeként említette, hogy azt a nagyhatalmak eszközként használták fel politikai narratívájuk agresszív terjesztésére. Kitért az orosz–krán konfliktusra is, elmondva, hogy Oroszország része a realitásnak és kulcsfontosságú a párbeszéd csatornáinak fenntartása a konfliktus megoldása érdekében. Az amerikai–kínai konfliktussal kapcsolatban kifejtette, hogy határozott erőfeszítések vannak arra, hogy a nyugati gazdaságot leválasszák Kínáról, azonban a magánszektorban ennek nincs semmi jele, sőt, épp ellenkező folyamat látható.
A Fórumon, többek között, felszólalt még Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Olaf Scholz német kancellár, Liu He kínai alelnök, Olena Zelenszka, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége, valamint több miniszterelnök is szerepelt a vendéglistán.
