Egy frissen megjelent tanulmány szerint az Európai Bizottság sajtóközleményei szinte érthetetlenek a laikus polgárok számára.
Régóta visszatérő kritika az Európai Unióval kapcsolatban, hogy távol van a polgároktól, működése, döntéshozatala bonyolult. Mindennek az a következménye, hogy a lakosok nem vagy csak kis mértékben rendelkeznek naprakész információkkal az uniós eseményekről, nehéz átlátniuk az összefüggéseket. A legutóbbi Eurobarometer felmérésben a megkérdezettek több mint fele – 52 százaléka – gondolta úgy, hogy a „távoli” kifejezés jól leírja azt, ahogyan az EU-ról gondolkodnak. Ennél többen, a válaszadók 72 százaléka pedig bürokratikusnak tartja az Uniót. A megfelelő tájékozottság hiányát könnyen ki tudják használni az euroszkeptikus politikai erők, akik kritikáikkal az eseményeknek saját értelmezési keretet adva, a bizalmatlanságot és az elutasítást növelik szavazótáborukban az Európai Unió iránt.
A tájékoztatás, az elérhető információk fontosságának tudatában az uniós intézmények számos dokumentumot hozzáférhetővé tesznek a nyilvánosság számára, legyen szó közösségi jogszabályokról, vagy olyan nagyszabású rendezvények vitaanyagairól, mint a 2002–2003-as Európai Konvent, illetve a 2021–2022-es Európa jövőjéről szóló konferencia. Hasonlóképpen bárki elolvashatja az Európai Tanács következtetéseit és nyilatkozatait, valamint az egyes intézmények sajtóközleményeit, melyek a legfontosabb aktuális döntésekről, kezdeményezésekről tájékoztatják a szélesebb közönséget. Ezek a nyilatkozatok hozzájárulhatnának ahhoz, hogy a polgárok követni és érteni tudják az európai uniós folyamatokat, ám egy most megjelent tanulmány arra világít rá, hogy az egyik legfontosabb uniós intézménynek, az Európai Bizottságnak egészen biztosan nem sikerül elérnie mindezt.
A Bizottságot az EU kormányának is szokták nevezni, az egyik kiemelt jelentőségét az Európai Unió működésében pedig az adja, hogy kizárólag ez a testület kezdeményezhet jogalkotást az Unióban. A tetteiről, döntéseiről szóló sajtóközlemények nyilvánosan elérhetőek, a tanulmány szerzője pedig ezek közül mintegy 45 000 szöveget vizsgált meg kutatásában 1985 és 2020 között, elsősorban a könnyen olvashatóság és a közérthetőség tükrében. A szerző a közlemények stílusát és szókincsét az ír, illetve a brit kormány sajtónyilatkozataival, napi- és bulvárlapok szövegeivel, valamint politikatudományi tanulmányok kivonataival hasonlította össze. A tanulmány azt állapítja meg, hogy összességében egy átlagos olvasó számára az Európai Bizottság közleményeinél csak a tudományos írások érthetők nehezebben, de még azok is kevesebb szakkifejezéssel élnek és közérthetőbben fogalmaznak, mint az uniós testület.
A Bizottságnak tehát ezeket az észrevételeket megfogadva egyszerűsítenie kell a kommunikációján, ha a lehető legtöbb embert kívánja megszólítani.
Kép: PubAffairs Bruxelles
