Múlt szombaton, 2022. október 1-jén zárult a részleges szenátusi választások második fordulója Csehországban, amely során a megújuló mandátumok kétharmadát a kormánypártok szerezték meg. A választás tétje az volt, hogy a kihívásokkal teli időszakban – miközben Prága a Tanács soros elnöki tisztségét is betölti – az ötpárti cseh kormánykoalíció tudja-e stabilizálni belpolitikai helyzetét.
A részleges szenátusi választásokra kétévente kerül sor Csehországban, amely során a 81 mandátumot számláló cseh felsőház egyharmada, vagyis 27 mandátum újul meg. A helyhatósági és részleges szenátusi választások első fordulója 2022. szeptember 23–24-én volt, a részleges szenátusi választás második fordulója október 1-jén zárult.
A statisztikai hivatal által nyilvánosságra hozott eredmény szerint a mostani választásokon a kormánypártok 18, míg az ellenzék és a függetlenek kilenc mandátumot szereztek. A miniszterelnököt is adó legnagyobb kormánypárt, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) nyolc mandátumot, a szintén kormánypárti Kereszténydemokraták (KDU-ČSL) hat mandátumot, míg a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a korábbi miniszterelnök, Andrej Babiš pártja, az ANO mozgalom csupán négy mandátumot szerzett.
Az eredmény Petr Fiala számára időszakos megnyugvást hozhat, azonban az ANO számára sem abszolút kudarc. Utóbbinak azért lehet oka az örömre, mert a mozgalomnak eddig csak egy szenátora volt, a négy új szenátori mandátummal a párt azonban már önálló frakciót is alakíthat a felsőházban. Babiš pártja ugyanakkor nem tudta kellő számú mandátumra váltani a közvéleménykutatások által népszerűségi listán kimutatott első helyét.
Petr Fiala ezzel szemben stabilizálta pozícióját, ami egy fontos győzelem a cseh kormánykoalíció számára a mostani időszakban. Csehország 2022. július 1-jétől fél éven át tölti be az EU soros elnöki tisztségét, amely azért sem egyszerű feladat, mert Prága az elnökség átvétele óta kihívások sorával néz szembe, gondolva elsősorban az energia- és gazdasági válságra, amely az egész EU-t érinti. Az ötpárti cseh kormány elkötelezett támogatója az uniós szankciós politikának, és rendszeresen hitet tesz Ukrajna fegyverekkel való aktív támogatása mellett.
Részben e politika miatt a januárban hivatalba lépő cseh kormány folyamatosan veszít a népszerűségéből. Andrej Babiš vezette ANO mozgalom és a Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) továbbá szeptember elején bizalmatlansági indítványt nyújtott be a cseh alsóházban Fiala kormányával szemben, amelynek elbukását követő napon több tízezer – a szervezők szerint százezer – ember tüntetett a Vencel téren a cseh kormány távozását követelve, és egyúttal kritizálva annak háborús, nyugatbarát és energiaügyi politikáját.
Ezek után ez a választási győzelem rendkívül fontos volt a cseh miniszterelnöknek, hiszen legitimációt biztosíthat a cseh kormánykoalíció számára a megkezdett politikai irányvonal folytatásához és az elnökségi program keretén belül történő érvényre juttatásához. Fiala fellélegezhet, a jövő januári elnökválasztás miatt ez azonban csak egy időre adhat megnyugvást a cseh kormányfőnek. Az elnökválasztás első fordulójának várható időpontja 2023. január 13–14., míg a második fordulóra január 27–28-án kerülhet sor.
A januári elnökválasztás nagy kérdése, hogy Andrej Babiš volt miniszterelnök indul-e a választáson, ez a döntés pedig a mostani választások eredményétől sem teljesen függetleníthető. Az Ipsos közvéleménykutató cég 2022. júliusban végzett felmérése szerint az első fordulót Andrej Babiš a szavazatok 31,7 százalékával nyerte volna meg, őt Petr Pavel volt tábornok követte volna a szavazatok 23,8 százalékával. Azonban jelenleg még nem tekinthető eldöntött kérdésnek, hogy Babiš végül indul-e januárban, vagy inkább kitart miniszterelnöki ambíciói mellett, és a következő parlamenti választásra összpontosít majd. Az ANO mozgalom ugyanis jelenleg nem csupán a legnagyobb ellenzéki párt, de 72 képviselőjével a legtöbb mandátumot is birtokolja a cseh képviselőházban. Amennyiben Babiš indul januári elnökválasztáson, és nyer, az azt követelné meg, hogy helyét más vegye át a kormányalakításért folyó küzdelemben. Ha viszont veszít, az is radikálisan beszűkítheti belpolitikai lehetőségeit. Az ANO várhatóan október végéig jelenti be, hogy kit jelöl a januári választásra.
Csehország második az aktuális elnökségi trióban Franciaország után és Svédország előtt. Magyar szempontból ennek azért is van különös jelentősége, mert 2024. július 1-jén hazánk veszi át a Tanács soros elnöki feladatait a spanyol–belga–magyar elnökségi trió utolsó tagjaként. Csehország tehát az utolsó közép-európai tagállam a soros elnöki tisztség betöltésében a magyar elnökség előtt. A közelgő magyar elnökségnek az Európa Stratégia Kutatóintézet is kiemelt figyelmet szentel.
Fotó: Flickr.com
