Az elmúlt két napban került sor Brüsszelben az európai polgári kezdeményezés (EPK) alkalmazásának tizedik évfordulója kapcsán szervezett rendezvényekre. Június 1-jén az Európai Bizottság első ízben hívta személyes találkozóra az EPK európai nagyköveteit és a tagállami tájékoztatási központok képviselőit, június 2-án pedig az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szervezte meg a polgári kezdeményezések szervezőinek, szakértőinek és egyéb szereplőinek hagyományos éves találkozóját, az EPK Napot. Kutatóintézetünk mindkét eseményen képviseltette magát.
Június 1-jén az Európai Bizottság Berlaymont épületében találkoztak az EPK európai nagykövetei és a tagállamokban működő EPK tájékoztatási központok képviselői. A nagyköveti rendszer célja a Lisszaboni szerződéssel bevezetett és 2012. április 1-jétől a gyakorlatban is alkalmazott részvételi eszköz népszerűsítése. Az EPK magyarországi nagykövete az Európa Stratégia Kutatóintézetet irányító Navracsics Tibor, kutatóintézetünk pedig szintén aktív szerepet vállal az EPK magyarországi megjelenítésében.
A találkozó központi témája az EPK eddigi életútja, jelenlegi helyzete és jövőbeli népszerűsítési lehetősége volt. A félnapos rendezvény során a nagykövetek és tagállami tájékoztató pontok képviselői beszámoltak az EPK-t népszerűsítő tevékenységükről, illetve a tagállamaikban a polgári kezdeményezés gyakorlati működésével kapcsolatos tapasztalataikról. A polgároknak EPK-val kapcsolatos csekély érdeklődése valamennyi tagállamban komoly kihívásnak tekinthető, amelyen nem segít az sem, hogy az elmúlt tíz év viszonylatában kevés sikertörténetről tudunk beszámolni. A találkozó hangsúlyos része volt a tagállami jó gyakorlatok megosztása, ezekből merítve a résztvevők pedig javaslatokat is megfogalmaztak az Európai Bizottság számára az EPK hatékony működésének javítása céljából.
Másnap az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) szervezésében került sor a polgári kezdeményezések szervezőinek, szakértőinek és egyéb érdekelt szereplőinek hagyományos éves találkozójára, az EPK Napra (ECI Day). Az EPK Napot 2012 óta minden évben megszervezi az EGSZB, hogy platformot biztosítson az EPK érdekelt szereplőinek javaslataik megfogalmazására, és elősegítse európai szintű kapcsolatépítéseiket. 2017-ben az EPK Napon jelentette be Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a polgári kezdeményezések rendszerének reformját, amelyet követően kezdetét vette a felülvizsgálati eljárás, és az uniós jogalkotó 2019-ben új rendeletet fogadott el az EPK gyakorlati alkalmazásának javítása érdekében.
A találkozó kiemelt résztvevője Dubravka Šuica, az Európai Bizottság demokratikus fejlődésért felelős alelnöke volt. Šuica áttekintette az elmúlt tíz év történéseit az EPK kapcsán, és hangsúlyozta annak fontosságát mind a jelenlegi Bizottság prioritásainak teljesítése, mind általában véve az Unió demokratikus működésének javítása szempontjából. A Bizottság részéről ugyanakkor az EPK működését javító konkrét lépések ígérete az idei rendezvényen elmaradt.
Christa Schweng, EGSZB elnöke elmondta, hogy az EGSZB megkülönböztetett figyelemmel kezeli az EPK népszerűsítését, de hozzátette azt is, hogy e tekintetben még sok a tennivalójuk, hiszen továbbra is nagy kevesen tudnak az EPK-ról európai szinten. Ezt erősítette meg hozzászólásában Carsten Berg, a The ECI Campaign elnevezésű, EPK népszerűsítésére hivatott európai civil szervezet vezetője is. Egy tavalyi felmérésre hivatkozva emlékeztetett, hogy az európai polgároknak csupán 2,4 százaléka ismeri az uniós demokrácia immár tízéves múltra visszatekintő eszközét. Hozzátette ugyanakkor, hogy a technológiai fejlődés, az online platformok folyamatos terjedése segítik ezt a folyamatot. Ezt támasztja alá az is, hogy az End the Cage Age állatvédelmi kezdeményezés esetében a támogató nyilatkozatok mintegy 94 százaléka online formában érkezett, de hasonlóan jó példa erre a nemzeti régiókról szóló EPK tapasztalatai is.
Az Európa jövőjéről szóló konferencia kapcsán újra felmerült az EPK jogszabályi keretének módosítása az eszköz hatékonyabbá tétele céljából, hiszen a konferencia eredményeinek értékelése lehetőséget nyújt az EPK kereteinek újragondolására is. Helmut Scholz német baloldali EP-képviselő, az uniós polgári részvételről szóló jelentés rapportőre szerint az Európai Parlament szerepét erősíteni kellene a sikeres EPK-k elbírálásának folyamatában. Ehhez kapcsolódva jegyezte meg Cartsen Berg, hogy számos uniós tagállamban a népi kezdeményezések címzettje a nemzeti parlament, amely szavaz a polgárok előterjesztéséről. Az EU-ban azonban az intézmények közti hatalommegosztás miatt nem ez a helyzet, ez pedig rontja az EPK demokratikus potenciálját is.
A konferencia további kiemelt felszólalója Joó Kinga, az EGSZB-n belül működő EPK ad hoc munkacsoport elnöke volt, aki elmondta, hogy az EGSZB tovább növeli szerepét a sikeres EPK-k támogatásában. A testület új gyakorlata szerint az aláírásgyűjtést sikerrel teljesítő, és az Európai Bizottsághoz benyújtott kezdeményezéseket a jövőben még az előtt véleményezni fogják, mielőtt a Bizottság közzétenné a kezdeményezést érdemben elbíráló közleményét. Ez az új gyakorlat érdemben javíthatja az adott EPK esélyeit, hiszen a Bizottság még saját véleményének elfogadása előtt érdemben támaszkodhat az EU konzultatív szervének a véleményére.
Kép: Democracy International/Twitter
