Az Európai Parlament módosítani szeretne az európai parlamenti választás szabályain.
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén tegnap szavaztak az Alkotmányügyi Bizottság azon jelentéséről, mely az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos jogszabályokat módosítaná az Európai Unió demokratikusabbá tétele céljából. A reformjavaslatok egy része reflektál az EP 2020-as állásfoglalására, amelyben a testület a 2019-es választásokat értékelte. A mostani szövegtervezet, melyről szavazniuk kellett a képviselőknek, három nagyobb területen vezetne be új szabályozást.
Az egyik a transznacionális pártlisták alkalmazása. Régóta visszatérő téma ez az európai belpolitikában, mely értelmében az európai parlamenti választásokon összeurópai listákat állítanának a különböző pártcsaládok. Az Alkotmányügyi Bizottság azt szorgalmazta, hogy már a következő, 2024-es választásokon legyen lehetőségük a polgároknak ilyen listákra szavazni. A korábbi elképzelésektől eltérően azonban mindez nem váltaná fel a nemzeti pártlistákat, hanem kiegészítené őket, második szavazatot adva a választóknak. A bizottság összesen 28 főt juttatna ilyen módon Európai Parlamentbe, amely létszám a jelenlegi 705 képviselőhelyre tevődne rá.
A második terület a közös alapelvek, és azok módosítása. A magasabb részvételi arány reményében a képviselők előírnák a levélben történő szavazat leadás biztosításának kötelezettségét valamennyi tagállam tekintetében, amelyet kiegészíthetnek egyéb voksolási formák is – például az elektronikus szavazás. Ezen túlmenően az aktív választójog korhatárát leszállítanák 16 évre, ugyanakkor ez nem jelentené azon nemzeti szabályok felülírását, amelyek csak 18 éves kortól teszik lehetővé a választáson való részvételt. Harmadik alapelvként kötelezővé tennék a parlamentbe jutási küszöb meghatározását minden tagállam esetében. Ez nem lehetne több 5 százalékosnál, viszont azokban a nemzetekben, amelyek több mint 60 képviselőt küldenek az EP-be, a választási küszöbnek legalább 3,5 százalékos kellene lennie. Jelenleg az Unió 2 százalékos küszöböt ajánl tagjainak, Németországban – amely országnak 96 mandátuma van az Európai Parlamentben – azonban nem szabtak meg hivatalosan ilyen értéket, így ez a módosítás őket érintené a legérzékenyebben.
A bizottsági jelentés nyomán az uniós testület a választások közös, európai jellegét is erősítené. Szorgalmazzák, hogy valamennyi tagországban egyszerre kezdődjön meg a hivatalos kampányidőszak, az európai pártok pártlogóinak megjelenésére nagyobb hangsúlyt helyeznének, a szavazólapok egységes külsőt kapnának és magát a választást is ugyanazon a napon, május 9-én – Európa napján – kellene megtartani minden államban.
A választási reformok hatályba lépéséig még hosszú út áll. Ennek első állomását jelentette az európai parlamenti szavazás. Az elfogadását követően viszont az uniós nemzeteknek is jóvá kell hagyniuk azt egyhangúlag a Tanácsban. A kezdeményezés támogatóinak – például Németországnak, Franciaországnak vagy Spanyolországnak – jó hivatkozási alap lehet az Európa jövőjéről szóló konferencián megfogalmazott végső javaslatcsomag. Ebben ugyanis ugyanezen törekvések kerültek megfogalmazásra, ám ennek ellenére komoly viták várhatóak azokkal a nemzetekkel – például Dániával, Bulgáriával vagy éppen Hollandiával –, amelyek nem hívei most még a koncepciónak.
Kép: The Parliament Magazine
