Az Európai Bizottság egy munkacsoportja kidolgozta a fenntarthatóságot célzó vegyianyag-stratégia ütemtervét. Ennek értelmében számos vegyi anyagot fognak kivonni a forgalomból rövid idő alatt, amelyek még jelen vannak az európai piac valamennyi termékében.
Ahogy arról már korábban is beszámoltunk, az Európai Bizottság nem tétlen a Zöld megállapodás céljainak megvalósítása tekintetében. A textíliák, a körforgásos gazdaság és az ipari beruházások zöldítése és reformja után a vegyi anyagokra vonatkozó stratégiát is felülvizsgálatra bocsátotta a Bizottság. A 2020. október 14-én közzétett, vegyi anyag mentes környezetet célzó stratégia részét képző, a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelet frissítése 2022 januárjától egy nyilvános konzultáció keretében zajlott, amelynek eredményeképpen hozták nyilvánosságra április 25-én a következő időszakra vonatkozó korlátozási ütemtervet (Restrictions Roadmap).
A különböző kémiai anyagok használatának szabályozása nem feltétlenül a teljes kivezetésen alapszik, hanem a fenntartható alternatívák kifejlesztését és a leegyszerűsített értékelési rendszer kiépítését is megcélozza, illetve bizonyos esetekben a veszélyes anyagok alkalmazását is megengedi, amennyiben az nélkülözhetetlen. Az új ütemterv ehhez képest gyors betiltási eljárást irányoz elő a súlyos egészségügyi problémát (meddőséget, rákos megbetegedést, hormonális zavarokat) okozó anyagokra, ezek mellett a legkevésbé újrahasznosítható műanyag, vagyis a PVC minden formáját is betiltja. A folyamat vélhetően két éven belül kezdődhet meg, és 2030-ra várható a teljes körű kivonás több ezer alapanyagot illetően.
Közel 12 ezer ismert rákkeltő vegyi anyag létezik, becslések szerint mintegy 200 ezer vegyi anyagot használnak Európában. Ugyan uniós szinten folyamatosan szabályozták ezen anyagok használatát és közel 2000 veszélyes vegyi anyagot tiltottak be, a piacon megjelenő termékek exponenciális növekedésével nem tudnak lépést tartani. Ez a dokumentum sem tér ki mindenre, így valószínűsíthetően további végrehajtási tervek fognak következni a jövőben.
A fenntarthatóság kialakítása és a környezetet nagy mértékben terhelő folyamatok megszüntetése több szempontból is égető probléma. A Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat 2021-re vonatkozó jelentéséből kiderült, hogy Európa rekordokat döntött több, a klímaváltozás következményeit mutató anomáliában. A Belgiumot, Németországot és Franciaországot is érintő extrém áradások, az elmúlt harminc év legintenzívebb tűzvészei, a legmelegebb nyári nap Európában, vagy a dél-európai országokat sújtó, több héten keresztül tartó hőhullámok mind az elmúlt évben tetőztek. Mivel Európa lakosságának mintegy 75%-a városokban él, a városi térségek nagyobb mértékben járulnak hozzá a környezetkárosító anyagok kibocsátásához. Többek között e jelenség visszaszorításáért hívta életre a napokban a Bizottság a „Városok” elnevezésű uniós programot, amelynek keretében száz uniós városban – köztük Budapesten, Miskolcon és Pécsett – kívánják megvalósítani a fenntarthatósági és digitalizációs átalakulást 2030-as céldátummal. A további „legek” és környezeti katasztrófák megelőzése érdekében minden apró és minden szintű szabályozás előrelépést jelent.
Kép: ec.europa.eu
