A március 8-i nemzetközi nőnap apropóján az Európai Bizottság uniós szintű szabályokat javasolt a nőkkel szembeni és a kapcsolati erőszak elleni fellépés jegyében.
Az intim képek beleegyezés nélküli megosztása, az internetes zaklatás vagy akár az online térben történő erőszakra való uszítás csak egy-egy példa olyan áldozatokat eredményező cselekedetekre, amely az internet térnyerésével mind Magyarországon mind világszinten egyre elterjedtebbé váltak. A Bizottság által a nemzetközi nőnap alkalmából publikált irányelv többek között ezeket a cselekedeteket is bűncselekménnyé nyilvánítaná. Emellett az irányelv egy újabb próbálkozást testesít meg arra vonatkozóan, hogy az áldozatok könnyebben hozzáférjenek a nekik járó segítő szolgáltatásokhoz. A Bizottság javaslatot tesz arra, hogy minden segítő és védelmi szolgáltatás egy helyen legyen megtalálható, valamint a szabályozás konkrét intézkedéseket is megemlít, így ösztönzi a tagállamokat az ingyenes segélyvonalak felállítására és a szexuális erőszak áldozatai számára krízisközpontok kialakítására. Mindezek mellett a veszélyeztetett csoportok is kiemelt figyelmet kapnak a javaslatban, így például az orosz invázió miatt menekülő nők is célzott támogatást kapnának az irányelv alapján.
Az új szabályozás öt fő elem köré csoportosul.
Az első, hogy a szexuális kényszerítés, a női nemi szervi csonkítása, és az online térben elkövetett erőszak mind bűncselekménnyé nyilvánul.
A második fő elem azt kívánja elérni, hogy növekedjen a női áldozatok hajlandósága arra vonatkozóan, hogy bejelentést tegyenek az ellenük elkövetett erőszakos cselekményekről. A javaslat olyan módszereket sorol fel amelyek biztonságosabbak és könnyebben igénybe vehetők a jelenleg alkalmazottaknál, akár az interneten keresztül is. Itt fontosnak tartom megemlíteni a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) és a PATENT Egyesület közös kezdeményezését, a Segítők Hálózatát. A Segítők Hálózatának célja, hogy az erőszakos és zaklatásos esetek következtében felmerülő gyakorlati lépések megtételében, konkrét kérdések megválaszolásában segítsenek (tehát például lépésről lépésre segítenek a feljelentés megtételében).
A szabályozás harmadik fő eleme az áldozatok magánéletének tiszteletben tartásáról szól a bírósági eljárás során. A Bizottság javaslata, hogy az áldozatok magánéletét, a szexuális múltjukat érintő kérdéseket, bizonyítékokat csak akkor lehessen felhasználni, ha ez feltétlenül szükséges. Továbbá az áldozatok számára lehetőséget nyújtanának a kártérítéshez való jog gyakorlására, így például az egészségügyi ellátás költségeinek megtérítésére is.
A negyedik fő elem a már említett ingyenes, 24 órában elérhető segélyvonalak, valamint krízisközpontok létrehozása a szexuális erőszak áldozatainak, és a célzott támogatásra szoruló áldozatok számára.
Az ötödik fő elem a tagállamok együttműködéséről és a magasabb szintű koordinációról szól. A tagállamok számára előírás lenne a jó gyakorlatok megosztása, a büntetőügyekben való konzultáció, például az Eurojust ügynökségen és az Európai Igazságügyi Hálózaton keresztül. A Bizottság kiemelten fontosan tartja azt is, hogy a tagállamok rendszeres adatszolgáltatást nyújtsanak a nők elleni és a kapcsolati erőszak áldozatairól, annak érdekében, hogy az ötévente megjelenő uniós szintű felmérés minél pontosabb legyen.
A jogalkotási javaslatot a következő hónapokban az Európai Parlamentben és az Európai Unió Tanácsában fogják megvitatni, mielőtt a tagállamok a gyakorlatba átültethetik az új szabályozásokat.
Kép: Victim Support Europe
