A Nyugat által bevezetett szankciók egyre súlyosabban érintik Oroszországot, ám nem biztos, hogy középtávon nem veszít az EU is.
A Tanács március 15-i ülésén az Európai Unió tagállamainak gazdasági és pénzügyminiszterei támogatták az Oroszország elleni újabb gazdasági és pénzügyi megszorítások bevezetését. Így többek között az EU visszavonja Oroszországtól a Kereskedelmi Világszervezeten belüli (World Trade Organization – WTO) az „állandó és normális kereskedelmi kapcsolatok” (most favourite nation) státuszát. Az uniós miniszterek szavazata mintegy folytatása annak az intézkedésnek, amelyet az Egyesült Államok elnöke jelentett be néhány nappal korábban, és amely szerint a G7-ek visszavonják Oroszország fent említett státuszát.
Az „állandó és normális kereskedelmi kapcsolatok” fontos elve a nemzetközi kereskedelemnek. Gyakorlatilag a vámok és egyéb kereskedelmi akadályok leépítését jelenti és az egyes kereskedelmi egyezmények intézményesítését. Ezek révén a tagállamok belső piacuk védelmét részben leépítik annak érdekében, hogy a kölcsönösség elve alapján a másik tagállam is megtegye ugyanezt, így könnyítve a kereskedelmi kapcsolatokat.
A most bevezetett intézkedések értelmében Oroszország nem exportálhat a G7-ek és az EU piacaira a már korábban elfogadott kedvezményekkel. Ez a fegyver azonban kétélű: a szankciókat bevezető tagállamok a korábban már megszokott alacsonyabb áraknál többet kell, hogy fizessenek az orosz termékekért. Például az Egyesült Államok Kongresszusi Kutatási Szolgálata szerint a nyugati szankciók következtében Oroszország 15%-ról 45%-ra emeli az Egyesült Államokba irányuló orosz titán termékek behozatali vámját, ami az amerikai importőröknek további 32,4 millió dollárba kerül. Hasonlóan az Európai Unió számára is jelentős kereskedelmi partner Oroszország, különösen az energiaszektor területén. Várható, hogy az intézkedések hatásai előbb-utóbb itthon is érezhetőek lesznek.
A bevezetett szankciók és kereskedelmi kapcsolatok megnehezítésétől a nyugat azt várja, hogy Oroszország felhagy az Ukrajna elleni háborúval. Jelenleg egy orosz államcsőd van a láthatáron, amely viszont nem biztos, rákényszeríti Putyin elnököt, hogy leállítsa a támadást. Meglátása szerint a saját biztonságát és befolyását igyekszik megtartani. Mi több, az elnök nem néz a közvetlen hónapokban választások elé, hiszen országában legközelebb két év múlva tartanak elnökválasztást, így elvileg még van ideje szavazói szemében nyertesként is kikerülni ebből a helyzetből.
Emlékezzünk, hogy a csecsen háború miatt bekövetkezett, 1998-as államcsőd után Oroszország gazdasága meglepő gyorsasággal lendült újra – elsősorban az energia exportjának köszönhetően. Nem lenne meglepő, ha egy most bekövetkező államcsőd után Oroszország, mivel a nyugat kiszorította a kereskedelmi piacairól, a keleti államokkal, elsősorban Kínával és Indiával erősítené meg kapcsolatait és újítaná meg gazdaságát.
Ez alatt az EU politikai vezetői kapkodva próbálják ellensúlyozni a megemelkedett energia árak okozta veszteségeket és megteremteni az energiabiztonságot, miközben számos tagállamban igyekeznek parlamenti és elnökválasztásokat is nyerni. Nem biztos, hogy a Nyugat ezt a játszmát könnyedén fogja megnyerni.
