A legfrissebb felmérés alapján kétséges, hogy eléri-e célját az Európa jövőjéről szóló konferencia.
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament január végén tette közzé a tavaly ősszel, uniós polgárok körében készített felmérésük eredményeit. Ebben az Európai Unió helyzetét és jövőjét érintő kérdések mellett az Európa jövőjéről szóló konferenciával (CoFoE) kapcsolatban is kíváncsiak voltak az európaiak véleményére.
A felmérés idején – szeptember–október – közel hat hónapja zajlott már az egyévesre tervezett rendezvénysorozat. A konferencia kettős célt szolgál: egyfelől az Európai Unió reformjának szükségességéről döntenek a résztvevők, másfelől az uniós demokráciát is megerősítenék általa azzal, hogy a politikusok, érdekképviseleti szervezetek mellett a polgárok meglátásait is becsatornázzák a közösség jövőjéről folytatott vitába. Sőt, a civilek akarata rendre visszatérő hivatkozási alap az uniós vezetők részéről, amikor a CoFoE utáni lépésekről nyilatkoznak.
Noha a legnagyobb figyelem a konferencia plenáris üléseire, valamint az európai polgári vitacsoportokra irányul, az állampolgárok széles körben véleményt nyilvánítani mégsem ezeken, hanem a nemzeti szinten megrendezett vitafórumokon tudnak. Az európai szinteken ugyanis mindösszesen 800 civil lehet jelen.
A mostani, félidőben készített felmérés azonban három területen is rámutat az egész kezdeményezés és a folyamat gyengeségeire, hiányosságaira.
Az Európai Unió jövőjéről folytatott diskurzusba való bekapcsolódás egyik fontos feltétele, hogy annak lehetősége és a már zajló viták részletei eljussanak az állampolgárokhoz. A felmérésből ugyanakkor az derül ki, hogy abban az időszakban a megkérdezetteknek csupán 33 százaléka értesült valamilyen, a konferenciával összefüggő információról, közülük kétharmaduk viszont nem tudta értelmezni, nem tudta hova kapcsolni a hallott dolgokat. Az arányok országonként eltérők. Az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Franciaországban a polgároknak mindössze egyötöde hallott, vagy látott valamit a CoFoE-ről és csak 4 százaléka értette is, hogy miről van szó. Ezzel a franciák a leggyengébb mutatóval rendelkeznek az Unió 27 tagállama közül. A legtöbb emberhez Finnországban – 54 százalékhoz – jutottak el az események hírei, de Magyarországon is az uniós átlag feletti mértékben tájékozottak a polgárok – a felmérésben résztvevők 45 százaléka értesült különböző információkról.
Bármilyen döntés is születik majd az Európa jövőjéről szóló konferencia lezárultát követően, erős legitimitása akkor lesz, ha minél többen vesznek részt annak kialakításában. Éppen ezért problémát jelent a polgárok alacsony részvételi hajlandósága. A felmérés alapján egyedül egy EU jövőjével kapcsolatos kérdőív kitöltésében venne részt a civileknek valamivel több, mint a fele – 59 százaléka –, minden más lehetséges részvételi forma esetén ez az arány nem éri el az 50 százalékot. Személyesen – például egy nemzeti vitafórumon – is csupán 46 százalék kapcsolódna be az Európa jövőjéről szóló konferenciába. Ez utóbbi terén a legnagyobb hajlandóságot a románok – 62 százalékkal – mutatták, míg a leginkább elutasítóak a litvánok voltak 32 százalékkal. Magyarországon a polgároknak 36 százaléka mondta azt, hogy megosztaná másokkal személyesen a gondolatait.
A harmadik terület a hitelesség kérdésével függ össze. A megkérdezettek arra a kérdésre ugyanis, hogy mi motiválná őket a részvételre, a legnagyobb százalékban – 53 százalékuk – azt válaszolták, hogy akkor kapcsolódnának be leginkább, ha elhinnék, valóban számít a véleményük a folyamatok alakításában. Mindebből kitűnik, hogy a politikai elit kommunikációja ellenére, a polgárok továbbra is szkeptikusak jelenlétük fontosságát illetően.
Az eredmények tehát nem biztatóak, ám az európai vezetőknek van még két hónapjuk javítani ezeken. Feltéve, hogy valóban szeretnének.
Kép: Council of the EU
