Az Európai Politikai Közösség csupán egy újabb politikai fórum, ahol az európai állam- és kormányfők eszmét cserélnek vagy valódi ráhatása van az EU szomszédságának aktivizálására és a közös érdekek megerősítésére? Mivel az EU-nak 2008 óta folyamatos válságokat kell átélnie (gazdasági világválság, migrációs válság, pandémia, háború a szomszédságban), fontos, hogy bevonja stratégiai partnereit a közös európai tér megerősítésében. De mennyire sikeres a jelenlegi fórum?
Az Európa-napon, 2022. május 9-én jelentette be Emmanuel Macron francia elnök egy teljesen új együttműködési és politikai platform javaslatát, az Európai Politikai Közösséget (EPK), amely közelebb hozná az EU szomszédait (Keleti Partnerség és Nyugat-Balkán, valamint az Egyesült Királyság) az EU-hoz. Felvetődött, hogy az EPK helyettesítené vagy kiszorítaná a tagjelölti státuszt, kvázi „befagyasztva” azt egy politikai fórumba, viszont fontos, hogy az EU tagállamai is megerősített szereppel rendelkezzenek akár a határvédelem, a határokon átívelő gazdaságfejlesztés és együttműködések terén. Macron javaslata leginkább egy kibővített EU előszobájának és próbájának tekinthető, ahol a 27 tagállamnál jóval több (2023-ban 45) vesz részt magas szintű politikai tárgyalásokon.
Természetesen már maga a Nyugat-Balkán tagjelölt országainak csatlakozása az EU belső reformját kell, hogy magával hozza, hiszen 30-nál is több tagállammal teljesen megváltozik a politikai, gazdasági és földrajzi egyensúly, ehhez az uniós intézményrendszernek alkalmazkodnia kell a jövőben. Így az EPK egy jó lehetőség arra, hogy az EU tagállamok vezetői úgymond „kipróbálják”, milyen lehet egy jövőbeni kibővített EU-ban dolgozni.
Emellett az EU külső renoméjának is jót tehet, hiszen egy asztalhoz tudja ültetni Szerbia és Koszovó vezetőit – hosszú távú megoldást keresve a két ország közötti feszültségek enyhítésére. Valamint globálisan is meghatározó lehet, ha kialakul egy „európai G20/G30” vagy egy Európai Közgyűlés. Az Európai Unió rájött, hogy egyedül nem tud versenyezni az Egyesült Államokkal, nincsen meg a megfelelő védelmi képessége a NATO nélkül Oroszország elrettentéséhez és a Kínával való együttműködés során sem tud mindig megfelelő gazdasági erőt felmutatni.
A saját határain átívelő szoros politikai koordináció elengedhetetlen ahhoz, hogy megteremtse a határvidékein a gazdasági egyensúlyt, a politikai stabilitást és az infrastrukturális együttműködéseket, hisz valóban Európa több mint az EU tagállamok összessége. Példaképp, az orosz agresszió kapcsán kialakult energiaválságot csak megfelelő diverzifikációval, új európai összeköttetésekkel lehet elérni. A stratégiai nyersanyagok beszerzése terén is koordinált együttműködésre van szükség, hiszen az európai chipgyártás jelenleg nem versenyképes. Végül, de nem utolsósorban a közlekedési folyosók (vasút és autópályák) és a biztonság megteremtése is az EU határon túli partnereivel folytatott együttműködés eredménye lehet.
A fórum szimbolikus, de talán legfontosabb eleme az EU és európai döntéshozatal autonómiájának megtartása és a kontinensen belül tartása. Az EPK nem helyettesíti az EU-t vagy a bővítéspolitikát, és nem ajánl biztonsági garanciákat, mint a NATO tagság. Az EPK nem intézményesített együttműködés, ahol kötelező vállalásokat kell az asztalra tenni. Sokkal inkább egy kibővített európai politikai fórum, ami stratégiai koordinációt, közös gondolkodást és viták megoldását, egymás jobb megértését hivatott megteremteni. Az Európai Politikai Közösség talán az egyik legfontosabb fórum az 1814–1815-ös Bécsi Kongresszus óta, amely összehozza az európai vezetőket a legfontosabb problémák megoldására, ami az európai politikai és gazdasági rendszert hivatott kiegyensúlyozni.
