Romániában a fejlesztési régiók hatékonysága elmarad az elvárt szinttől. Azt látjuk, hogy egy adott fejlesztési régión belül a kisebb megyék fejlődési sebessége kisebb, mint a nagyobbaké, a fejlettségi szint a régiók létrehozásától napjainkig egyenlőtlenül növekedett. Ugyanakkor a kisebb megyék, kisebb régiók specifikus igényei nem jelennek meg elég hangsúlyosan a 8 fejlesztési régió fejlesztési stratégiájában.
A 2019. évi országjelentés szerint a régiók, a vidéki és városi területek, valamint a polgárok közötti egyenlőtlenségek még mindig nagyon hangsúlyosak, ezek egységes fejlesztéséhez pedig egyedi területi és társadalmi-gazdasági igényekhez mért intézkedések szükségesek.
Ennek a problémának az ellensúlyozására egy lehetséges eszköz az Integrált Területi Beruházás (ITB), amely során egy kisebb régió specifikus problémáinak megoldására lehet Uniós forrásokat pályázni. Ennek működési mechanizmusát a napokban, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség javaslatára foglalták törvénybe.
Mit is jelent ez Romániára nézve?
Az Integrált Területi Beruházás egy jól meghatározott, földrajzilag körülrajzolt régióra vonatkozik, amelynek először saját fejlesztési stratégiát kell kidolgoznia, majd ennek megvalósítására uniós forrásokat pályázhat, azután, miután az Európai Bizottság jóváhagyta az illető ITB-t és annak fejlesztési stratégiáját. Például az Integrált Területi Beruházás mechanizmusának köszönhetően, Hargita és Kovászna megye (Hargita-Kovászna ITB) vagy Bihar, Szatmár és Szilágy megye (Ér-Berettyó ITB) közösen dolgozhatják ki az integrált területfejlesztési stratégiákat, vagyis közösen, a helyi igényekhez mérten határozhatják meg a prioritásaikat és ennek függvényében pályázhatnak az európai uniós alapokra.
Az ITB továbbá lehetőséget ad arra, hogy ha egy adott térség fejlesztéséhez több, egymással összefüggő, de ugyanazon operatív program keretében nem támogatható beavatkozásra van szükség, akkor ezeket a beavatkozásokat egy nagyobb projektcsomagba lehet szervezni, és az egyes elemeket egymással párhuzamosan, a folyamat közös menedzselése mellett lehet megvalósítani. Így elkerülhetőek az olyan anomáliák, hogy az ipari parki beruházások elkészülnek, de az ipari park bekötő útjára nem sikerül pályázni, vagy egy turisztikai látványosság (pl. élménypark) elkészül, de a szállásokat célzó fejlesztésre nem jut pályázati pénz. Az ITB tehát egy olyan kisebb léptékű program, amely több különböző projektet foglal magába, és ezeket több különböző operatív program kiírásából lehet megvalósítani.
Az integrált területi beruházás esetében a társulás által lefedett terület meghaladhatja a megyehatárt, sőt, az adott fejlesztési régió határait is. Érinthet városi környezeteket, nagyvárosi területeket, városi-vidéki, szubregionális és határokon átnyúló térségeket is. Az ITB a legalkalmasabb arra, hogy területi hatályának rugalmasabb meghatározása révén figyelembe vegyék a sajátos területi igényeket, így valóban egy helyi adottságokból kiinduló megközelítést kövessenek; hogy foglalkozzanak a szolgáltatásokhoz kellő hozzáféréssel nem rendelkező, valamint az elszigetelt és hátrányos helyzetű közösségekkel rendelkező területekkel.
Az ITB stratégiájának kialakításához minden társadalmi szereplőt be kell vonni, ahhoz, hogy a stratégia valóban a helyi közösségek igényeire épüljön. Alapvetően fontos az, hogy a helyi partnerek kulcsszerepet töltsenek be az integrált területi beruházások területfejlesztési stratégiájának előkészítésében, annak irányításában és ellenőrzési feladataiban.
Kép: Maszol.ro
