A magyarországi támogató nyilatkozatok vizsgálatának lezárultával hivatalosan is sikeresnek tekinthető a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés (EPK). Ez a hetedik EPK az Európai Unió történetében, amely teljesíteni tudta az európai szintű aláírásgyűjtés érvényességi követelményeit. A szervezők pozícióját az is erősíti, hogy az Európai Törvényszék 2021. november 10-i ítéletével elutasította Romániának a nemzeti régiókról szóló EPK nyilvántartásba vételét megtámadó keresetét. Most a szervezőkön múlik, hogy mikor kívánják az uniós intézmények elé terjeszteni sikeres kezdeményezésüket. Ezzel azonban jó eséllyel még ki fognak várni.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által életre hívott „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című EPK (ismertebb nevén: nemzeti régiókról szóló EPK) hosszú utat járt be a sikerig. A 2013-ban benyújtott javaslat nyilvántartásba vételét az Európai Bizottság először elutasította, amely döntést a szervezők az Európai Unió Bíróságán támadtak meg. A per 2019-ben a szervezők győzelmével ért véget. Ezt követően már sor kerülhetett a támogató nyilatkozatok gyűjtésére. A koronavírus-járvány miatt a főszabály szerinti egy év helyett két évig tartó aláírásgyűjtés 2021. május 7-én zárult le. A kezdeményezést több mint 1,4 millió uniós polgár támogatta aláírásával, és 11 tagállamban gyűlt össze az érvényességhez szükséges küszöbérték. A szervezők 2021. júliusban adták le a nyilatkozatokat érvényességi vizsgálatra az egyes tagállamok illetékes hatóságai részére. A vizsgálatok eredményeit az elmúlt hetekben és napokban közölték a testületek.
A minimum tagállami küszöbérték Belgiumban, Spanyolországban, Horvátországban, Magyarországon, Írországban, Litvániában, Lettországban, Romániában, Svédországban, Szlovákiában és Szlovéniában teljesült. 2021. november 14-ig 10 tagállamból érkezett be az érvényességi vizsgálat eredménye (egyedül Horvátországban nem zárult még le a folyamat) – három esetében (Lettország, Svédország, Szlovénia) a tagállami vizsgálat után nem maradt elegendő számú támogató nyilatkozat. A szervezők tájékoztatása szerint magyarországi eredmények beérkezésével nyilvánvalóvá vált, hogy teljesült a sikeres EPK mindkét feltétele, vagyis több mint egymillió érvényes támogató aláírást gyűjtöttek, és legalább hét tagállamban elérték az az adott országra vonatkozóan előírt minimumot.
Az érvényességi vizsgálat a szervezők számára kedvező végkimenetele valószínűsíthető volt, mint ahogy az is, hogy lesznek olyan tagállamok, amelyek „kiesnek” az érvényességi vizsgálatot követően. A korábbi tapasztalatok alapján az összegyűlt aláírások átlag 10–15%-a bizonyult érvénytelennek az érvényességi vizsgálat során. Ahogyan korábbi írásunkban figyelmeztettünk, a 11 tagállamból hat esetében – hacsak az online aláírásokat nézzük is – „kényelmes előnyre” tett szert a kezdeményezés (Magyarország, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Horvátország, Írország), de Belgiumban, Svédországban és Szlovéniában meglehetősen szűk volt a tartalék. Svédországban és Szlovéniában megalapozottnak bizonyult az aggodalom, ugyanakkor Belgiumban elég érvényes aláírás maradt a tagállami vizsgálatot követően is. Lettország ezzel szemben kiesett az érvényességi vizsgálat során. Bár a balti államban 6.838 online aláírás gyűlt a kötelező 6.000 helyett (113.97%), a Lett Köztársaság Központi Választási Bizottsága mindössze 5.395 támogató nyilatkozat érvényességét erősítette meg. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy a támogató nyilatkozatok mintegy felét azért érvénytelenítette a tagállami hatóság, mert az aláírók nem rendelkeztek lett állampolgársággal. Azon állampolgárság nélküli – jellemzően oroszajkú – személyekről van szó, akik helyzetének rendezésére a Minority SafePack is javaslatot tett.
A magyarországi aláírások száma több szempontból is figyelemreméltó. Hazánkban összesen 899.336 támogató aláírás gyűlt a nemzeti régiókról szóló EPK mellett (ebből 804.929 elektronikus, 94.407 papíralapú támogató nyilatkozat). A közel 900 ezer aláírásból a Nemzeti Választási Bizottság 774.441-et nyilvánított érvényesnek. Ez a mennyiségű érvényes aláírás az európai polgári kezdeményezések mintegy 10 éves történetét tekintve is kiemelkedő. Csak egyetlen esetben gyűlt ennél több érvényes támogató nyilatkozat egy tagállamból, mégpedig a vízvédelmi Right2Water EPK esetében, Németországból (1.236.455 érvényes szignó – Németország összlakossága ugyanakkor több mint nyolcszorosa hazánkénak).
Érdemes összevetni ezeket az adatokat a Minority SafePack EPK esetében gyűlt és érvényesnek nyilvánított aláírások számával is. Utóbbi kezdeményezés esetében Magyarországon 643.791 aláírás gyűlt össze (ebből 385.623 érkezett papír alapon és 258.168 elektronikus formában), amelyből 527.686-ot nyilvánított érvényesnek a Nemzeti Választási Bizottság. A nemzeti régiós EPK esetében tehát a magyarországi érvénytelen aláírások száma 124.895, ami az összes támogató nyilatkozat 13,8%-a, míg a Minority SafePack esetében 116.105 szignó volt az érvénytelen, ami valamennyi támogató nyilatkozat 18%-a. Utóbbi esetben az érvénytelen aláírások nagyobb aránya abból is származhat, hogy a Minority SafePack mellett leadott támogató nyilatkozatoknak csupán 40%-a érkezett online formában, míg a nemzeti régiós kezdeményezés esetében ugyanez az arány majdnem 90% (a papíralapú aláírások esetében jellemzően nagyobb a hibaarány, mint az online formában beérkezett nyilatkozatok esetében).
Az érvényességi követelmények teljesítésén túl a szervezők számára szintén jó hír, hogy az Európai Törvényszék a T-495/19. sz., Románia kontra Bizottság ügyben 2021. november 10-én hozott ítéletével elutasította Románia azon keresetét, melyet az Európai Bizottság nemzeti régiókról szóló EPK nyilvántartásba vételéről szóló határozatának semmissé nyilvánítása érdekében nyújtott be. A keresetet még 2019. július 8-án – két hónappal a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének megkezdése után – nyújtotta be Románia, és azzal érvelt, hogy a Bizottságnak – hatásköri korlátok miatt – nem lett volna szabad bejegyeznie a nemzeti régiókról szóló EPK-t. A Törvényszék ezt az érvelést elutasította, helyben hagyva a Bizottság bejegyző határozatát, ezzel megerősítve a kezdeményezés regisztrációjának jogszerűségét, illetve azt, hogy a szervezők által előterjesztett javaslat nem esik nyilvánvalóan uniós hatáskörön kívül.
A döntés a korábbi esetjog fényében valószínűsíthető volt. Románia a keresetlevélben ugyanis gyakorlatilag megismételte a Minority SafePack nyilvántartásba vételéről szóló bizottsági határozat ellen benyújtott keresetében bemutatott érvelését. A Törvényszék ugyanakkor a T-391/17. sz., Románia kontra Bizottság ügyben 2019. szeptember 24-én hozott ítéletében egyszer már elutasította ezt az érvelést (a keresetlevél benyújtása idején a Törvényszék még nem tette közzé Minority SafePack nyilvántartásba vételének tárgyában hozott ítéletét). Bár a 2019. szeptember 24-én közzétett elsőfokú ítélet ellen Románia fellebbezett, így az ügy az Európai Unió Bírósága előtt jelenleg is folyamatban van (C-899/19 P. sz., Románia kontra Bizottság ügy), az elsőfokú ítélet tükrében – és különösen a Románia által a kereseteiben hivatkozott jogalap teljes egyezésére tekintettel – várható volt a Törvényszék elutasító (és ekképpen a szervezők számára kedvező) álláspontja.
Most a szervezőknél pattog a labda: az Izsák Balázs SZNT elnök által képviselt polgári bizottság fogja eldönteni, hogy mikor nyújtják be immár sikeres kezdeményesüket az Európai Bizottságnak, ezzel elindítva a kezdeményezés uniós intézmények előtt zajló szakaszát. Az iktatási időpont megválasztásának azért is van jelentősége, mert a benyújtástól számított három hónapon belül az Európai Parlamentben nyilvános meghallgatást kell szervezni a javaslatról, hat hónapon belül pedig az Európai Bizottságnak is el kell döntenie, hogy indít-e jogalkotást a témában.
Figyelemmel arra, hogy e konkrét EPK vonatkozásában a sikeres EPK Bizottsághoz történő benyújtása tekintetében alkalmazandó 211/2011/EU rendelet nem állapít meg határidőt az uniós intézmények előtti vizsgálati szakasz megindítására, a szervezői csoport akár éveket is várhat a következő szakasz élesítésével. A szervezők egyelőre nem tettek arra való konkrét utalást, hogy erre mikor kerülhet sor. Izsák Balázs a kezdeményezés szervezői nevében korábban csupán annyit mondott el, hogy akkor kívánják iktatni az Európai Bizottságnál a kezdeményezésüket, amikor a legnagyobb esélyét látják a folyamat sikerére, vagyis, hogy a Bizottság jogszabályt kezdeményezzen. A nemzeti régiókról szóló EPK szervezői csoportjának képviselője azt is hozzátette, hogy a kezdeményezésük iktatásáig a nemzeti régiók európai mozgalmának az építésére kívánnak összpontosítani.
Kép: Székely Nemzeti Tanács
