Az Európai Uniónk átalakításában fontos szerepe lehet Magyarország polgárságának, amennyiben kezdeményező szerepet vállalunk. Az „Európai Polgári Kezdeményezés” rendszere lehetőséget nyújt arra, hogy a magyar EU stratégia eszköztára kiegészüljön egy polgári elemmel, amely a „Polgári Európa” kiépítésében nyújthat hathatós segítséget.
Magyarország közbeszédének régóta része a „Polgári Európa” gondolata, mint érdekérvényesítési irányzat. Tudományos berkekben Luuk van Middelaar elmélete alapján ez az eszménykép a „Polgárok Európája” elvének a magyarországi megnyilvánulása. Alapvetése, hogy az Európai Unió döntéshozatali folyamatai nem veszik eléggé figyelembe a polgárság érdekeit, s ebből fakadóan szükség van közvetlen és részvételi népuralmi csatornákra, amelyeken keresztül a polgárok napirendre tűzhetik a számukra fontos ügyeket. E követelést alátámasztja egy riasztó Eurobarometer adat 2018-ból: Magyarország esetében csupán a tagállami polgárok 50%-a értett egyet azzal az állítással miszerint „Az én hangom számít az EU-ban”.
A Lisszaboni Szerződésben rögzített, 2012-től létező Európai Polgári Kezdeményezés (EPK) rendszere erre a polgári igényre kívánt választ adni. Jogot biztosított arra, hogy a polgárok napirendre tűzhessék a számukra fontos ügyeket az Európai Uniónk intézményrendszerében, hogy hallattassák a polgárok a hangjukat. Ehhez 3 fő feltétel teljesítésére van szükség.
Először 1 000 000 támogatói nyilatkozatot – azaz egymillió érvényes aláírást – kell összegyűjteni európai uniós tagállami polgároktól. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a Ciprusi Köztársaság összlakossága 875 899 személyből áll, akkor érezhetjük, hogy ezt a követelményt teljesíteni nagy kihívás, amely Európai Uniós szintű mozgósítást igényel.
Másodszor 7 európai uniós tagállamban össze kell gyűjteni egy küszöbértéknyi mennyiséget. Ez a küszöbérték az adott tagállam európai parlamenti képviselőinek számarányához igazodik. A küszöbérték Magyarország esetében 14 805 állampolgári támogatói nyilatkozat, amely nagyságrendileg megegyezik a tizenhatezres Veszprém megyei Tapolca honpolgárainak számával, tehát egy viszonylagosan magas küszöbértékről beszélhetünk.
Harmadszor a támogatói nyilatkozatok gyűjtésének megkezdésétől számítva 12 hónap áll a szervezők rendelkezésére ahhoz, hogy 1 millió támogatói nyilatkozat összegyűljön úgy, hogy azok 7 EU tagállamban átlendítsék az adott Európai Polgári Kezdeményezést a küszöbön.
E nehezen teljesíthető feltételek végett a mostanáig elindított 76 kezdeményezés közül mindössze 6 tudta ezidáig teljesíteni a szükséges követelményeket.
A nehéz feltételek ellenére azonban a magyarság leleményesnek bizonyult, és kezdeményezői tekintetben kimondható, hogy számos Európai Polgári Kezdeményezésben töltött be kulcsfontosságú szerepet magyar személy, avagy magyarügyi szervezet. Ide sorolható példaként a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottja, Dabis Attila által összehangolt „Nemzeti Régiós” Európai Polgári Kezdeményezés (Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért), a Gyöngyösi Márton által összehangolt „Bérunió” (Csökkentsük az EU-t szétszakító bér- és gazdasági különbségeket!) és a Frivaldszky Edit nevével fémjelzett „Anya, Apa, Gyerekek – Európai Polgári Kezdeményezés a házasság és a család védelmében”.
Ezen felül meghatározó szerepet töltöttek be az Európai Polgári Kezdeményezés rendszerét tekintve intézményi szempontból magyar nemzetiségű döntéshozók. Az Európai Parlamenten belül például az Európai Polgári Kezdeményezés (társ)jelentéstevőjének tisztségét 2012 óta három magyar állampolgársággal rendelkező európai parlamenti képviselő töltötte be, név szerint Gurmai Zita, Schöpflin György, s jelenleg Vincze Loránté e megtiszteltetés.
Minden adott tehát a magyar nemzeti érdek szempontjából a hatékony érdekérvényesítésre az Európai Polgári Kezdeményezések vonalán, amelyre jó gyakorlati példa a „Minority SafePack”.
A 2013-ban útjára indított Minority SafePack célja egy EU-s őshonos kisebbségi polgárokat védelmező keretrendszer kialakítása. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) társkezdeményezésével elindított kezdeményezés szervezői bizottságában Kelemen Hunor RMDSZ elnök tölti be a helyettes-képviselő szerepét. Az európai uniós szintű kampányt összehangoló szervezet, az európai őshonos nemzetiségeket ernyőszervezetileg képviselő FUEN elnöke Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, míg a kampány gyakorlati kivitelezését Bodor László FUEN kampányfőnök és RMDSZ alelnök látta el.
Ezen erdélyi magyar példamutatással útjára indított Európai Polgári Kezdeményezés a legszélesebb körű magyar és ezáltal európai összefogást kívánta összehozni. A Rákóczi Szövetség összehangolásával az összes magyarországi párt beállt a támogatói nyilatkozatok gyűjtésébe. A Magyar Országgyűlés egyhangú, összpárti támogató határozatot fogadott el a nemzetiségi szószólók javaslatára. A Magyar Kormány hathatósan támogatta az ügyet, amelynek jelképes megnyilvánulása, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr személyesen aláírta. Mi több: az Európai Parlamentben egyhangúlag megszavazta a Minority SafePackről szóló állásfoglalást a magyar európai parlamenti képviselők száz százaléka. E közös ügyet övező nemzeti összefogás jelentős mértékben hozzájárult az összeurópai sikerhez: az Európai Parlament 524/705 igen szavazati arányban ~¾-es támogatással fogadott el egy támogatói állásfoglalást. Sikerült tehát polgári úton, összmagyar összefogás megvalósítása által egy nemzetstratégiailag meghatározó kérdésből európai ügyet csinálni. Sikerült áttörni a határon túli magyarság ügye köré Trianon óta felhúzott karantént, és napirendre tűzni az EU intézményrendszerében az európai őshonos nemzetiségi polgárok védelmének kérdéskörét 9 jogalkotási javaslat útján.
Felmerül tehát annak a lehetősége, hogy Magyarország EU stratégiája kiegészülhet egy polgári elemmel: az Európai Polgári Kezdeményezés eszközszerű felhasználása útján. Fontos felismernünk, hogy a 21. század meghatározó európai uniós vitáit polgári úton is vívni fogják, ahogyan azt „A biometrikus alapú tömeges megfigyelési gyakorlatok tilalmára irányuló civil társadalmi kezdeményezés” kérdésköre is jelzi. Adott tehát a feladat: a magyar polgárság segítségével és vezetésével elérni, hogy az Európai Uniónk a magyar érdeknek megfelelően épüljön fel és beteljesítse a „Polgári Európa” ígéretét. Ahogy Széchényi mondotta: „Tőlünk függ minden, csak akarjunk”.
Kép: Kisalföld
