Gyakorlatilag megalakulása óta folyik a vita arról, hogy hogyan lehet polgáraihoz közelebb hozni az Európai Uniót.
Az intézményrendszer demokratizálását tervezgető nagyívű gondolkodók időről-időre sikereket érnek el – mint például az 1979-től ötévente megrendezett európai parlamenti választások –, sokszor azonban elképzeléseik érdeklődés hiányában fiókban maradnak, vagy éppen a kezdeti sikerek után kudarcot vallanak, mint például a csúcsjelölti rendszer. Számosan vannak azonban, akik az európai integráció sikerességét nem az intézményrendszer demokratikus átalakításától, hanem attól remélik, hogy az Európai Unió a tagállamok és az európai polgárok számára olyan fejlesztéseket tesz lehetővé, amelyek egyébként nem valósulhatnának meg. Ezért is érdekes az Eurobarometer késő nyáron felvett felmérése, amely az állampolgárok véleményét kérdezte meg az Európai Unió által finanszírozott fejlesztésekről.
A felmérés összesen több mint 25 ezer interjú eredményeként született meg, amelynek keretében Magyarországon is ezer embert kérdeztek az Európai Unió finanszírozási programjainak, azon belül is a regionális politikai programoknak a megítéléséről. Bár sokan panaszkodnak arra, hogy a magyar nyilvánosság nem kellőképpen foglalkozik az európai uniós tagság előnyeivel, a felmérés azt mutatja, hogy a hazai közvélemény az uniós átlagnál jobban tájékozott az Európai Unió által támogatott beruházásokkal kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy a saját környezetükben tudnak-e említeni Európai Unió által finanszírozott beruházást, a megkérdezettek 63 százaléka igennel felelt, szemben az uniós átlag 41 százalékával, és az Európai Unió 69 százalékos átlagát meghaladóan, a magyarországi megkérdezettek 75 százaléka arról is tud, hogy az EU regionális politikája támogatja a koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítést szolgáló programokat is.
A magyarok nemcsak tájékozottabbak, de a felmérés szerint az uniós átlagnál elégedettebbek is az Európai Unió által támogatott projektekkel. A megkérdezettek egynegyede – 26 százalék – úgy gondolja, hogy az EU által finanszírozott projektek észrevehető javulást idéztek elő a mindennapi életükben – az uniós átlag ebben az esetben 16 százalék –, míg szemben az európai 80 százalékos átlaggal, Magyarországon a megkérdezettek 91 százaléka gondolja általánosságban is, hogy a beruházásoknak pozitív hatásuk van az országra.
A felmérés egyesével is rákérdez az egyes, a regionális politika pénzügyi eszközei által támogatott szakpolitikai területekre. Abban kéri ki a polgárok véleményét, hogy egyrészt kellő fontossággal bírnak-e a regionális politikában az adott területek, másrészt pedig, hogy a jövőben mely területekre kellene többet költeni. A magyar és az európai uniós átlag eltérései itt az Európai Unió közvéleményének érdekes belső tagolódását mutatják.
A kutatás és innováció, a kis- és középvállalkozások támogatása és a megújuló, valamint tiszta energia, a szélessávú internet és a környezetvédelem területét érintő beruházások fontosságát a magyar közvélemény az uniós átlaggal megegyezően ítéli meg. Feltűnő azonban a véleménykülönbség a bevándorlók és a menekültek befogadását célzó programok vonatkozásában. Míg az Európai Unió polgárainak 54 százaléka szeretné fontosabbnak látni ezeket a projekteket, a magyaroknak mindössze 21 százaléka van ezen a véleményen, bár Magyarország még így is magasabb értéket mutat fel, mint a bolgár és szlovák 17, a cseh és lett 18, vagy a román 19 százalékos átlag. Tanulságos egy pillantást vetni azon országok csoportjára is, ahol a legmagasabb a támogatottsága az ilyen jellegű programoknak. Ezek: Németország 74, Svédország 77 és Luxemburg 80 százalékos támogatottsági átlaggal.
Hasonlóképpen érdekes az a kép is, amely arra a kérdésre adott válaszokból bontakozik ki, hogy az elkövetkező években mely területeken indítandó programokba kellene az Európai Uniónak nagyobb támogatást adnia. A prioritások talán meglepő módon kevéssé különböznek az EU átlagát és Magyarországot tekintve. Mindkét esetben az oktatás, egészségügy és szociális infrastruktúra területén végrehajtandó programok pénzügyi támogatását tekintik a legfontosabbnak. Míg átlagosan az Európai Unióban minden második polgár gondolja ezt az Európai Unió pénzügyi támogatási politikája legfontosabb feladatának a közeljövőben, addig Magyarországon a megkérdezettek háromnegyede van ezen a véleményen. Mindkét esetben a megkérdezettek egyharmada gondolja azt, hogy a megújuló és tiszta energia elterjedését célzó programok pénzügyi támogatása a közeljövő fontos feladata, mellette a magyarok még a kis- és középvállalkozások támogatását is fontosnak tartják.
Míg az Európai Unió polgárainak 17 százaléka a menekültek és bevándorlók befogadását célzó programok finanszírozását is ez elkövetkező évek egyik legfontosabb feladatának tartja, itt ismét megmutatkozik az EU két fele közötti szakadék. Magyarországon a jövőre vonatkozóan a megkérdezettek mindössze 3 százaléka tartaná támogatásra méltónak az ilyen jellegű programokat, míg ez az érték Szlovákiában 1 százalék, Bulgáriában, Lettországban és Romániában 2 százalék, de Horvátországban és Észtországban is csupán 4 százalék.
Íme, egy közvéleménykutatásból is elég pontosan kirajzolódnak az elkövetkező évek európai uniós finanszírozási programterveinek konszenzusos és ellentmondásos vonalai. Egyetlen kérdésre adott válasz pontosan kijelöli az érzékeny problémákat és a törésvonalakat az Európai Unión belül. Most már csak arra van szükség, hogy ezekre a válaszokra figyelemmel jelöljék ki a konszenzust megerősítését célzó fejlesztéspolitikai célkitűzéseket.
Kép: European Policy Centre
