Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Pünkösty András

Bízhatunk-e a mesterséges intelligenciában?

Tudjuk-e definiálni a mesterséges intelligenciát?

Pünkösty András 2024.11.29.
Ludovika.hu

Digitális kompetenciák állapota és hatása hazánkban

A válaszadók hajlamosak túlbecsülni saját digitális készségeiket.

Ludovika.hu 2023.11.18.
Tóth Bettina

Felmérés: az orosz–ukrán háborúnak fel kell gyorsítania a zöld átállást

A változáshoz nem elegendők már a kisebb változtatások.

Tóth Bettina 2023.04.14.
Gát Ákos Bence

Így látják a helyzetet az európaiak: az Eurobarométer felmérés tanulságai

A magyarok az európai átlagnál elégedettebbek a kormány válságkezelési intézkedéseivel.

Gát Ákos Bence 2023.01.17.
Bauer Lilla

Megjegyzések a vallásosság jelenlétéről és tartalmáról a magyar fiatalok körében

Különösen magas a nem vallásosak aránya.

Bauer Lilla 2022.08.10.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Navracsics Tibor
Navracsics Tibor
tudományos főmunkatárs, Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2021.11.04.
  • 2021.11.04.

Mire költsön az Európai Unió?

Gyakorlatilag megalakulása óta folyik a vita arról, hogy hogyan lehet polgáraihoz közelebb hozni az Európai Uniót.

Az intézményrendszer demokratizálását tervezgető nagyívű gondolkodók időről-időre sikereket érnek el – mint például az 1979-től ötévente megrendezett európai parlamenti választások –, sokszor azonban elképzeléseik érdeklődés hiányában fiókban maradnak, vagy éppen a kezdeti sikerek után kudarcot vallanak, mint például a csúcsjelölti rendszer. Számosan vannak azonban, akik az európai integráció sikerességét nem az intézményrendszer demokratikus átalakításától, hanem attól remélik, hogy az Európai Unió a tagállamok és az európai polgárok számára olyan fejlesztéseket tesz lehetővé, amelyek egyébként nem valósulhatnának meg. Ezért is érdekes az Eurobarometer késő nyáron felvett felmérése, amely az állampolgárok véleményét kérdezte meg az Európai Unió által finanszírozott fejlesztésekről.

A felmérés összesen több mint 25 ezer interjú eredményeként született meg, amelynek keretében Magyarországon is ezer embert kérdeztek az Európai Unió finanszírozási programjainak, azon belül is a regionális politikai programoknak a megítéléséről. Bár sokan panaszkodnak arra, hogy a magyar nyilvánosság nem kellőképpen foglalkozik az európai uniós tagság előnyeivel, a felmérés azt mutatja, hogy a hazai közvélemény az uniós átlagnál jobban tájékozott az Európai Unió által támogatott beruházásokkal kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy a saját környezetükben tudnak-e említeni Európai Unió által finanszírozott beruházást, a megkérdezettek 63 százaléka igennel felelt, szemben az uniós átlag 41 százalékával, és az Európai Unió 69 százalékos átlagát meghaladóan, a magyarországi megkérdezettek 75 százaléka arról is tud, hogy az EU regionális politikája támogatja a koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítést szolgáló programokat is.

A magyarok nemcsak tájékozottabbak, de a felmérés szerint az uniós átlagnál elégedettebbek is az Európai Unió által támogatott projektekkel. A megkérdezettek egynegyede – 26 százalék – úgy gondolja, hogy az EU által finanszírozott projektek észrevehető javulást idéztek elő a mindennapi életükben – az uniós átlag ebben az esetben 16 százalék –, míg szemben az európai 80 százalékos átlaggal, Magyarországon a megkérdezettek 91 százaléka gondolja általánosságban is, hogy a beruházásoknak pozitív hatásuk van az országra.

A felmérés egyesével is rákérdez az egyes, a regionális politika pénzügyi eszközei által támogatott szakpolitikai területekre. Abban kéri ki a polgárok véleményét, hogy egyrészt kellő fontossággal bírnak-e a regionális politikában az adott területek, másrészt pedig, hogy a jövőben mely területekre kellene többet költeni. A magyar és az európai uniós átlag eltérései itt az Európai Unió közvéleményének érdekes belső tagolódását mutatják.

A kutatás és innováció, a kis- és középvállalkozások támogatása és a megújuló, valamint tiszta energia, a szélessávú internet és a környezetvédelem területét érintő beruházások fontosságát a magyar közvélemény az uniós átlaggal megegyezően ítéli meg. Feltűnő azonban a véleménykülönbség a bevándorlók és a menekültek befogadását célzó programok vonatkozásában. Míg az Európai Unió polgárainak 54 százaléka szeretné fontosabbnak látni ezeket a projekteket, a magyaroknak mindössze 21 százaléka van ezen a véleményen, bár Magyarország még így is magasabb értéket mutat fel, mint a bolgár és szlovák 17, a cseh és lett 18, vagy a román 19 százalékos átlag. Tanulságos egy pillantást vetni azon országok csoportjára is, ahol a legmagasabb a támogatottsága az ilyen jellegű programoknak. Ezek: Németország 74, Svédország 77 és Luxemburg 80 százalékos támogatottsági átlaggal.

Hasonlóképpen érdekes az a kép is, amely arra a kérdésre adott válaszokból bontakozik ki, hogy az elkövetkező években mely területeken indítandó programokba kellene az Európai Uniónak nagyobb támogatást adnia. A prioritások talán meglepő módon kevéssé különböznek az EU átlagát és Magyarországot tekintve. Mindkét esetben az oktatás, egészségügy és szociális infrastruktúra területén végrehajtandó programok pénzügyi támogatását tekintik a legfontosabbnak. Míg átlagosan az Európai Unióban minden második polgár gondolja ezt az Európai Unió pénzügyi támogatási politikája legfontosabb feladatának a közeljövőben, addig Magyarországon a megkérdezettek háromnegyede van ezen a véleményen. Mindkét esetben a megkérdezettek egyharmada gondolja azt, hogy a megújuló és tiszta energia elterjedését célzó programok pénzügyi támogatása a közeljövő fontos feladata, mellette a magyarok még a kis- és középvállalkozások támogatását is fontosnak tartják.

Míg az Európai Unió polgárainak 17 százaléka a menekültek és bevándorlók befogadását célzó programok finanszírozását is ez elkövetkező évek egyik legfontosabb feladatának tartja, itt ismét megmutatkozik az EU két fele közötti szakadék. Magyarországon a jövőre vonatkozóan a megkérdezettek mindössze 3 százaléka tartaná támogatásra méltónak az ilyen jellegű programokat, míg ez az érték Szlovákiában 1 százalék, Bulgáriában, Lettországban és Romániában 2 százalék, de Horvátországban és Észtországban is csupán 4 százalék.

Íme, egy közvéleménykutatásból is elég pontosan kirajzolódnak az elkövetkező évek európai uniós finanszírozási programterveinek konszenzusos és ellentmondásos vonalai. Egyetlen kérdésre adott válasz pontosan kijelöli az érzékeny problémákat és a törésvonalakat az Európai Unión belül. Most már csak arra van szükség, hogy ezekre a válaszokra figyelemmel jelöljék ki a konszenzust megerősítését célzó fejlesztéspolitikai célkitűzéseket.

Kép: European Policy Centre

Témakörök: felmérés, pénzügyek, regionális politika
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT