Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Markovics Milán Mór

Tényleg más, mint a többi?

A Hamász vallási jellege.

Markovics Milán Mór 2025.01.15.
Pünkösty András

Bízhatunk-e a mesterséges intelligenciában?

Tudjuk-e definiálni a mesterséges intelligenciát?

Pünkösty András 2024.11.29.
Nyirkos Tamás

A szekuláris kor mítoszai

A szekularizáció bevett érveinek megsemmisítő kritikája.

Nyirkos Tamás 2024.06.07.
Petri Bernadett

Sztárokra is épít az EU idei választási kampánya

Új ifjúságpolitikai intézkedések a részvételi demokrácia jegyében.

Petri Bernadett 2024.01.12.
Ludovika.hu

Digitális kompetenciák állapota és hatása hazánkban

A válaszadók hajlamosak túlbecsülni saját digitális készségeiket.

Ludovika.hu 2023.11.18.
VALLÁS ÉS TÁRSADALOM BLOG
Bauer Lilla
Bauer Lilla
kutató, NKE Vallás és Társadalom kutatóintézet
  • 2022.08.10.
  • 2022.08.10.

Megjegyzések a vallásosság jelenlétéről és tartalmáról a magyar fiatalok körében

„A vallásosságnak teljesítményre ösztönző és védőfaktor hatása van. Ez leginkább akkor hasznosul, amikor az egyént körülvevő értelmező közösség megerősíti az egyén vallási identitását. A vallásosságra épülő családi és iskolai nevelés koncepciójában ennek a kapcsolathálózatot erősítő, bizalomra építő pedagógiának az arculata tapintható ki…” – e szavakkal zárja tanulmányát a Debreceni Egyetem nevelésszociológusa[1]. Számunkra pedig ezek a vallásosság társadalmi értékére fókuszáló gondolatok jó indíttatásul szolgálnak ahhoz, hogy feltegyük a kérdést: mit tudhatunk napjaink magyar fiataljainak vallásosságáról? Népszámlálás előtt állva, érdemes a Központi Statisztikai Hivatal ez irányú adatait[2], valamint a 2000 utáni ifjúságkutatási jelentéseket[3] áttekinteni a magyar fiatalok vallásossága kapcsán. Az adatok bizonyos trendekre mutatnak, többek közt a vallásosság jelentésének, tartalmának változásában vagy a vallásos fiatalok és a vallásos idősebb korosztályok arányainak alakulásában. 

A KSH 2011-es adatai szerint Magyarországon kb. 5,4 millióan vallják magukat valamely felekezethez tartozónak, 1,8 millióan nem tartoznak semmilyen hitbéli közösséghez sem, 2,7 millióan pedig a vallásossággal kapcsolatos kérdésekre nem válaszoltak. A KSH adataiból az is kiviláglik, hogy a 20–39 év közötti fiatalok között különösen magas a nemvallásosak aránya.

Az Európai Bizottság mellett működő European Science Foundation az 1990-es évek közepe óta European Social Survey (ESS) címmel kétévente készít reprezentatív felmérést az európai országok demográfiai és társadalmi állapotáról. Felmérésükből, mely a 16 és 29 év közötti fiatalok valláshoz való viszonyulását vizsgálta, az is kiderül, hogy Európa 22 országa közül hazánk a hatodik legkevésbé vallásos[4]. Stephen Bullivant, a londoni Szent Mária Egyetem teológus- és szociológusprofesszora az ESS kétévnyi adatgyűjtési eredményét elemezve, 2018-as tanulmányában arról ír, hogy a vallási kultúra Európa országaiban már nem öröklődik a szülőkről a gyerekekre.[5]

A vallásosság 20. századi modelljeit, a legmeghatározóbb tipológiákat Földvári és Rosta A modern vallásosság megközelítési lehetőségei c. tanulmányukban[6], az 1960-as évektől igyekeztek összegezni s egymással összevetni.  Jelen gondolatkörünkben e modelleket és a modellek kialakítása során alkalmazott szempontokat nem tudjuk bemutatni. A Földvári–Rosta tanulmányból azonban kiemelendő, hogy  a vallásosság Yves Lambert által megkülönböztetett típusainak feltárása alapján megfigyelhetővé vált az ezredforduló utolsó évtizedeire a folyamatos eltolódás a hitvalló kereszténységtől a kulturális kereszténység, még inkább a világi humanizmus felé.[7]

A mai kutatásokban használt egyházias vallásosság a hitvalló kereszténység meghatározással rokon, míg a „maga módján vallásos” a világi humanizmussal. Az utóbbi kb. 30 év azonban (mely magában foglalja a Szovjetunió szétesését, a nyugati és keleti demarkációs vonalak eltűnését ideológiában és gazdaságban egyaránt, illetve a nyugati és a keleti világrend közötti ideológiai, vallási és gazdasági áramlások kölcsönösségét) mégis egyértelművé teszi, hogy ma már ezek az érintkező fogalmak igénylik az egyértelmű megkülönböztetést. A hitvalló kereszténység sok esetben nem kötődik az állami szabályok egyház-meghatározásához, s különösen nem kötődik történelmi nagy egyházakhoz, gondoljunk a különféle new ages mozgalmakra, felekezetekre, közösségekre, sőt szektákra. A „maga módján” vallásos pedig jellemzően nem a magas kultúrához tartozó humanista filozófiákkal, etikai eszmerendszerekkel rokon, hanem sokkal inkább árul egy gyékényen az ezotériákból, keleti és nyugati miszticizmusból, okkultizmusból összegyúrt egyéni meggyőződésekkel, hiedelmekkel.

Rosta Gergely Vallásosság a mai Magyarországon[8] című tanulmányában, utalva Kopp Mária[9] és Barta Anna Mária[10] munkájára, a vallásosság társadalomra és egyénre nézve egyaránt rendkívül lényeges hatását emeli ki. Idézi egyfelől Tomka Miklóst: „a vallásos és nem vallásos emberek életérzése és magatartása különbözik”[11]. Majd így folytatja: „Az élettel való elégedettséggel pozitív összefüggést mutat a templomba járás gyakorisága, azaz a gyakoribb templomlátogatás önmagában magasabb fokú elégedettséget valószínűsít — még ha ez az összefüggés meglehetősen gyenge is. Ezek az eredmények összhangban állnak azokkal a kutatási eredményekkel, amelyek a lelki egészség vonatkozásában vizsgálják a vallás szerepét. A magasabb fokú templomi vallásgyakorlat egyértelműen a magasabb fokú társadalmi, civil szervezeti részvétellel, valamint a társadalmi intézményekkel szembeni erősebb bizalommal jár együtt. Amint azt Bartal Anna Mária is kiemeli, bizalom és civil részvétel, főként a szocialista múltnak köszönhetően erősen hiánycikknek számítanak a magyar társadalomban, a vallásos emberek tehát fontos szerepet játszhatnak a társadalom regenerációjában ezeken a területeken.”[12]

Balogh Adél a mai magyar ifjúság (18–36 évesek) vallásosságát meghatározó tényezőkként sorolja fel a következőket: a modernizációt, a globalizáció hatásait, generációs hatásokat, a magyar történelmi  sajátos tényezőit.[13] Kutatása alapvetően az Y generációra jellemző vallásosságot igyekszik feltárni. Elemzésében hivatkozik Tari Annamária pszichológusnak Az Y generáció című könyvére[14], melyben a szerző  generációs vonásként azonosítja a túlzott lojalitás elutasítását és a lassabb, körülményesebb elköteleződést valamely eszmerendszer vagy intézményesült szokásrendszerrel. A „maga módján” vallásos Y generációs fiatalok vélhetően ezért tartják vonzóbbnak az ezoterikus hiedelmekre épülő vallásosságot, mert ez nem igényel mélyebb elköteleződést. A tanulmány összegzésében leszögezi, hogy kutatási eredményei szerint a természetfeletti erők iránti érdeklődés jelentős. Kiemeli, hogy az istenhit és az egyházi keretek közötti vallásosság szinte szembekerült egymással: míg ugyanis a fiatalok nagy részének van istenhite, ez nem kötődik egyházhoz. „Összességében a keleti irányzatok keresztény alapú kultúrával való keveredése erőteljes a fiatalok között, míg a keresztény egyház tanainak követése elenyésző, ugyanakkor a klasszikus istentagadás és ateizmus is kisarányú a körükben”[15], fogalmaz tanulmányában Balogh Adél.

A közelmúlt egyik igen érdekes szemszögből folytatott kutatása volt [16] a vallásosság és a társadalmi státusz közti kapcsolat feltárását célzó vizsgálódás a magyar fiatalok körében. A Gyorgyovics–Pillók szerzőpáros áttekinti a 2000 utáni ifjúságkutatás vallásosság kapcsán bemutatott eredményeit, s mondhatjuk, hogy az eredményeket egymással és saját kutatási összegzésükkel összehasonlítva, igen nagy egyezést állapítanak meg. „Az évek során kirajzolódik, hogy a fiatalok egyre jobban elfordulnak az egyháztól, egyfajta vallási individualizációtól vezérelve, körükben nő a vallást teljesen elutasítók és a feltett kérdésekre a választ megtagadók aránya is. Míg 2000-ben a fiatalok többsége valamilyen módon vallásosnak tartotta magát, addig 2012-ben arányuk nem éri el a 40 százalékot. Azok aránya, akik tudatosan, vállaltan mondták magukat nem vallásosnak, vagy más meggyőződésűnek, az eltelt 12 évben közel felével növekedett. Ezt a tendenciát tapasztalhatjuk a vallásgyakorlás terén is, hiszen akik legalább havi rendszerességgel jártak templomba 40 százalékos, az ennél ritkábban járók közel 50 százalékos csökkenést láttattak. Azok száma, akik sosem lépnek be egy templomba, 44-ről 62 százalékra emelkedett.”[17] Ezt követően térnek rá vizsgálódásuk újszerű szempontjára, s teszik fel a kérdést: „Befolyásolja-e a különféle bourdieu-i kapcsolati, kulturális és gazdasági tőkével rendelkezést a fiatalok vallási önidentifikációja?”[18] A baráti társaságok száma, a velük töltött idő tekintetében azt tapasztalták, hogy a vallásos fiatalok baráti köre szűkebb, azonban a baráti kapcsolatok minőségével ők az elégedettebbek. A rokoni, családi kapcsolat meghatározóbbnak mutatkozott a vallásosak életében. Érdekesség, hogy míg alapvetően a teljes magyarországi népesség körében az tapasztalható, hogy az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező hátterűek a vallásosabbak, addig ez az állítás a fiatalok esetében elmozdulni látszik.

Bejegyzésünk tapasztalatait összegezve leszögezhetjük, hogy amennyiben a regisztrált, formalitásokkal leírható intézményes, egyházias vallásosságra kérdezünk, a fiataloknak csak kis része – főleg a családi, települési mintákat követők – válaszol igen-nel. A vallásosságnak a „maga módján vallásos” modelljében viszont, amelyben az Y generáció tekintélykerülése és a Z generáció[19] individualizmusa kellően érvényesülhet, sok értelemkereső, spiritualitásra nyitott fiatalt találunk. Hogy azonban a vallásosságnak ez a modellje képes-e egy erős, bizalomra épülő közösségben megtartva óvni és fejleszteni az ifjú embert – erre a kérdésre a válasszal adósak maradunk.

Források

[1] Gabriella, Pusztai(2019): Vallási szocializáció és hatásai. Magyar Tudomány. 180(2019)6, 834–843.o. Tematikus összeállítás. Vallás és társadalom. 842. o.
[2] Központi Statisztikai Hivatal, Népszámlálás 2011. Vallás, felekezet. Elérhető: https://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_vallas (Letöltve: 2022. 08. 02.)
[3] Több kutatás folyt le és kutatási eredmények értékelés jelent meg a rendszerváltás után, s különösen 2000 után. Mindegyikre nem tudunk kitérni, de szükséges jelezni a tanulmányunkban nem, vagy csak áttételesen megjelenő két munkát: Boros László, Bozsó Helga: A vallási, a nemzeti és az európai identitás megítélése a 2016-os nagymintás ifjúságkutatás adataiban, In: Margón kívül- magyar ifjúságkutatás 2016, Excenter Kutatóközpont, 204. Elérhető: http://mek.oszk.hu/18600/18654/18654.pdf (Letöltve: 2022.08.02.)Magyar Ifjúságkutatás 2016: Az ifjúságkutatás első eredményei. Ezek a mai magyar fiatalok! Elérhető: https://www.ujnemzedek.hu/sites/default/files/magyar_ifjusag_2016_a4_web.pdf (Letöltve: 2022.08.02.)
[4] European Social Survey. ESS Data Portal. Elérhetó: https://ess-search.nsd.no/en/all/query/?q=2018 (Letöltve: 2022. 07. 28.)
[5] Bullivant, Stephen (2018): Europe’s Young Adults and Religion Findings from the European Social Survey (2014-16) to inform the 2018 Synod of Bishops. St Mary’s University Twickenham, London.
[6] Földvári Mónika – Rosta Gergely: A modern vallásosság megközelítési lehetőségei. Szociológiai Szemle, 1998 (1) 1., 127–137.
[7] Yves, Lambert (1994). La religion… In: Héléne Riffault (ed.) Les valeurs des français. PUF, 123-162, Paris. In: Földvári, Mónika – Rosta, Gergely (1998). A modern vallásosság megközelítési lehetőségei. Szociológiai Szemle, 1998 (1) 1., 127–137.
[8] Rosta, Gergely (2011). Vallásosság a mai Magyarországon. Vigília, 76. évfolyam, 10. szám, 2011. október.741-750. o.
[9] Kopp, Mária. (2008). (szerk.) Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Semmelweis Kiadó, Budapest
[10] Bartal Anna Mária (2010). Élnek köztünk boldog emberek is… A magyar önkéntesek és nem-önkéntesek jellemzői. In: Rosta, Gergely – Tomka, Miklós (2010). (szerk.) Mit értékelnek a magyarok? OCIPE – Faludi Ferenc Akadémia, Budapest. 401–425. o.
[11] Tomka, Miklós (2010). Vallási helyzetkép – 2009. In: Rosta, Gergely – Tomka, Miklós (2010). (szerk.): Mit értékelnek a magyarok? OCIPE – Faludi Ferenc Akadémia, Budapest. 421. o.
[12] Rosta, Gergely (2011). Vallásosság a mai Magyarországon. Vigília, 76. évfolyam, 10. szám, 2011. október.749. o.
[13] Balogh, Adél (2017). A magyar fiatalok vallásossága és véleménye az egyes vallásokról. ELTE Folyóiratok, Kiadványok. Letöltve: https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/35095 2022. 06. 25.
[14] Tari, Annamária (2010), Y generáció: Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggések az információs korban. Budapest, Jaffa Kiadó.
[15]  Balogh Adél: A magyar fiatalok vallásossága és véleménye az egyes vallásokról. 2017. ELTE Folyóiratok, Kiadványok. Letöltve: https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/35095 2022. 06. 25.334. o.
[16] Gyorgyovics Miklós, Pillók Péter: A vallásos fiatalok társadalmi státuszának változása. Vigilia, 79. évf. 9. szám, 2014 szeptember. 650-660.o.
[17] uo. 652.o.
[18] uo. 653.o.
[19]Bruce Tulgan (2013): Meet Generation Z: The second generation within the giant “Millennial” cohort, Rainmaker Thinking, Inc., 2013, old. 22–35.

Témakörök: felmérés, fiatalok, hit, vallásosság
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT