Az európai uniós polgárok kétharmada szerint mind az orosz–ukrán háborúnak és annak következményeinek, mind pedig a nemzeti kormányoknak elő kell mozdítania a zöld átállást, valamint a klímavédelmi tevékenységeket.
Az Európai Beruházási Bank az egyik legjelentősebb támogatója az éghajlat-politikai, valamint környezeti fenntarthatósági tevékenységeknek mind financiálisan (2022-ben 36,5 milliárd euró összértékű befektetés támogatása a területen), mind a társadalmi attitűd felkutatásában és a cselekvés ösztönzésében. Mindezekből kifolyólag ötödik alkalommal hozta nyilvánosságra az ún. Éghajlat Felmérés (Climate Survey) eredményeit, amelynek keretében az Európai Unió 23 ezer polgára, illetve az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok, valamint Kína ezer-ezer állampolgára fejtette ki véleményét a klímavédelmi tevékenységekről, valamint az orosz–ukrán háború zöld átállásra gyakorolt hatásáról, továbbá a háború indukálta magas energiaárakról.
Az orosz–ukrán háború kitörésének több mint egy éves távlatában már kijelenthető, hogy a háború egyszerre gyorsítja és lassítja a zöld energetikai átmenetet. Az esetleges készlethiányok orvoslása kezdetben és rövid távon elképzelhetetlen volt megújuló energiaforrások alkalmazásával, hiszen az európai energetikai infrastruktúra többnyire még a fosszilis energiahordozókra van kiépítve, annak átalakítása hosszú távú folyamatot. Ugyanakkor az elmúlt egy évben a döntéshozók többsége is realizálta az alternatív energiaforrásokra történő támaszkodás jelentőségét, kiemelten a korábban kialakult energiafüggőség megszüntetése érdekében. A felmérésből kiderül, hogy az uniós polgárok kétharmada is a zöld átállás priorizálásában érdekelt: kiemelt figyelmet fordítva a fogyasztási igények drasztikus csökkentésére, valamint a megújuló energiák fejlesztésére.
Abból eredően, hogy a megkérdezettek 80%-a szerint érezhető az éghajlatváltozás mindennapi életre gyakorolt hatása, az uniós polgárok mintegy kétharmada nyilatkozott a klímapolitikai és az energetikai szektort érintő intézkedések szigorításának szükségességéről a kormányzatok részéről. A klímavédelmi cselekvés érdekében a válaszadók akár a saját életüket jelentősen meghatározó intézkedéseket is elvárnak kormányaiktól: 64% nyilatkozott például a légi közlekedés magasabb adóztatásának szükségességéről, 56% pedig egy ún. szén-dioxid költségvetési rendszer kidolgozását támogatná, amely keretében éves krediteket határoznának meg a polgárok számára például luxuscikkek, tej vagy húsáruk beszerzésére. Mindezek mellett a megkérdezettek mintegy 80%-a támogatná az élelmiszerek csomagolásán a környezeti terhelés mértékének feltüntetését.
Utóbbi témában a magyar válaszadók is hasonlóan fejtették ki véleményüket, azonban európai viszonylatban meglehetősen alul maradt azok aránya, akik határozottabb kormányzati fellépést várnak el az állampolgárok klímaváltozáshoz való hozzáállásának, fogyasztási szokásainak megváltoztatása érdekében; mindössze Észtország és Hollandia esetében alacsonyabb ennek aránya, mint Magyarországon.
Összegezve a kifejtett véleményeket elmondható, hogy a megkérdezett európai polgárok attitűdje többségében összeegyeztethető az európai uniós döntéshozatal főbb vonalaival: nem elegendők a kisebb változtatások egy nagyobb változáshoz, ezért a rövid távú gondolkodás helyett a hosszú távú tervezés és drasztikus lépések megtétele szükséges.
Nyitókép: Twitter
