Középpontban a gazdasági újraindítás
Magyarország 2021 júliusától vette át Lengyelországtól a Visegrádi Együttműködés (V4) soros elnökségét, melyet a következő egy éven keresztül tölt majd be. Hasonlóan több multilaterális és regionális együttműködéshez, a V4 tagállamai szintén rotációs alapon váltják egymást az elnökségi pozíció betöltésekor, illetve az elnökséget adó állam prioritásokat határoz meg az adott évre, melyeket maga az együttműködés fontos, megvalósítandó céloknak tekint.
A Visegrádi Együttműködés, vagyis Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia négyese 2021 februárjában ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját, mely a közép-európai regionális kooperáció sikeres keretének, megvalósítójának tekinthető. A 64 milliós népességgel rendelkező V4 államok – európai uniós és a NATO tagországokként – egyre fontosabb szerepet töltenek be az említett multilaterális intézmények szempontjából is. A rendszerváltást követő, eddig eltelt 30 évben a V4 együttműködés és régió az EU egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, amely viszonylag magas gazdasági növekedéssel és növekvő beruházásokkal büszkélkedhet. Emellett a V4 szerepe az EU bővítési folyamata során is rendkívül fontos; az említett országok szintén a biztonságos és stabil Európa, az európai értékek és elvek, valamint identitás megtartásában, megóvásában érdekeltek. Ezzel összefüggésben, habár az együttműködés prioritásainak első helyén a gazdasági és infrastrukturális ügyek és fejlesztések állnak, a V4 figyelmet fordított az alapvető emberi jogok, demokrácia, jogállamiság előmozdítására, beleértve a regionális sokszínűség és a közös értékek és elvek tiszteletben tartását.
A V4 megalakulása óta Magyarország 2021. július 1. és 2022. június 30. között hatodik alkalommal látja el a soros elnökségi feladatokat, legutóbb 2017/2018-ban töltötte be a pozíciót. A regionális együttműködés további előmozdításán, a közös európai megoldások keresésén, illetve Európa biztonságának és stabilitásának, a pandémiát követő gazdasági és társadalmi felzárkózás és újraindítás támogatásán túl a magyar elnökség fő céljai között szerepel a V4 elképzeléseinek, terveinek EU felé történő képviselete és a világjárványt követő időszakban az együttműködés partnerségeinek megerősítése.
Ezzel összefüggésben a magyar elnökség a következő prioritási területeket határozta meg:
- stabilitás – EU koordináció és Európa jövője; az EU többéves pénzügyi kerete (Multiannual Financial Framework/MFF), Next Generation EU és kohézió; biztonság és stabilitás;
- gazdasági és társadalmi újraindítás;
- partnerség – parlamenti dimenzió; európai és V4+ együttműködés; globális V4+ együttműködés).
A stabilitási célkitűzésen belül az elnökség kiemelt figyelmet szentel majd, a felsoroltakon túl, a migrációnak, a schengeni határok védelmének, a válság és a pandémia kezelésének, a belpolitikának, kiberbiztonságnak, valamint emellett a védelempolitikának és a katonai és igazságügyi együttműködésnek. A gazdasági és társadalmi újraindítás prioritása magába foglalja a gazdasági és pénzügyi együttműködést, energia és klímapolitikát, szállítást és mobilitást, digitalizálást, tudományt és innovációt, űrkutatási együttműködést, start-upok támogatását, fenntarthatóságot, környezetvédelmet, mezőgazdaságot, foglalkoztatást, társadalmi ügyeket és a közigazgatást. Emellett a társadalmi dimenzió a turizmussal, a Nemzetközi Visegrád Alappal, kultúrával, demográfiával, oktatással és sporttal kapcsolatos célokat is tartalmaz. A partnerség a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség tagállamai, valamint a fent említetteken túl a V4 országok diplomatái közötti kapcsolatrendszer fejlesztését is előirányozza.
A visegrádi csoport miniszterelnökeinek június 30-án a lengyelországi Katowicében tartott csúcsértekezletén – melynek keretében Magyarország átvette a V4 soros elnökségét – Orbán Viktor miniszterelnök, többek között kiemelte, hogy a magyar elnökség azért dolgozik majd, hogy a megváltozott helyzetben a visegrádi országok a világgazdasági változások nyertesei közé tartozzanak. Orbán elmondta azt is, hogy az elnökség célja – a prioritásokkal összefüggésben – a négy ország gyors gazdasági újraindítása, a beruházások, az adók alacsonyan tartása, illetve az infrastruktúra fejlesztése. A kormányfő szerint kulcsfontosságú a biztonság és a migráció megfelelő kezelése, így továbbra sem támogatják a migránsok kötelező szétosztását, azonban emellett sürgetik a nyugat-balkáni országok európai integrációját. Orbán arra is kitért, hogy ha a V4 egy entitás lenne, a világ 17. legnagyobb gazdasága lenne, amely az EU-hoz képest kéteszeres növekedést könyvelhet el (bővebben lásd itt).
A magyar V4 elnökség prioritásaival, híreivel, megrendezésre kerülő eseményeivel kapcsolatban további, folyamatosan frissülő tájékoztatás a következő hivatalos honlapon érhető el:
