Az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosának Hivatala 2021. június 7-én szervezte meg A Nemzeti Kisebbségek Oktatási Jogairól szóló Hágai Ajánlások létrehozásának 25. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát. Az eseményre online formában került sor, melynek meghívott előadói az egyes EBESZ tagállamok magasrangú kormányzati képviselői és multilaterális szervezetek – így az ENSZ, EBESZ, UNESCO – tisztségviselői, valamint a témában jártas egyéb szakértők voltak, akik elsősorban a Hágai Ajánlások EBESZ tagállamokban történő megvalósulását, a többnyelvű oktatással, ezen belül a nemzeti kisebbségek oktatásával kapcsolatos jó gyakorlatokat járták körül.
A Hágai Ajánlásokat 1996. október 1-jén fogadta el és tette közzé az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosának Hivatala, kiemelten kezelve a nemzeti kisebbségek nyelvi oktatásának fontosságának és annak a nemzeti kisebbségek azonosságtudatának megőrzésében és elmélyítésében betöltött szerepét. Az Ajánlások kísérletet tesznek arra, hogy tisztázzák az oktatási jogok tartalmát, illetve biztosítsák koherenciájukat alkalmazásuk során. A dokumentum a decentralizációval és részvétellel, a köz –és magánintézmények szerepével, az alap –és középfokú kisebbségi oktatással, a kisebbségi oktatással a szakoktatásban, a kisebbségi nyelvű felsőoktatással és a tantervfejlesztéssel kapcsolatban fogalmaz meg elveket, javaslatokat, illetve értelmező megjegyzésekkel egészíti ki a lefektetett ajánlásokat. Az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosa az elmúlt 25 évben egyébként kilenc tematikus ajánlást tett közzé, melyek az egyes főbiztosok EBESZ tagállamokban szervezett megfigyeléseit, tapasztalatait, jó gyakorlatokat foglalják össze. Az ajánlások alapján a tagállamok olyan politikákat alakíthatnak ki, melyek támogatják az adott társadalom nyelvi, oktatási, politikai részvételi sokszínűségét és egyéb lehetőségeit.
A Hágai Ajánlások létrehozásának 25. évfordulója alkalmából szervezett konferencia fontosságát az adja, hogy az Ajánlások létrehozása óta az oktatás továbbra is az egyenlőség biztosításának, a nemzeti identitás megőrzésének fontos feltétele, mely jelentősen hozzájárul a konfliktusok megelőzéséhez és a társadalom különböző csoportjai közötti baráti, békés kapcsolatok felépítéséhez, megőrzéséhez. Az eseményt Kairat Abdrakhmanov, az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosa; Ann Linde svéd külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke; Stefania Giannini, az UNESCO oktatási főigazgató-helyettese és Fernand de Varennes, az ENSZ Kisebbségi Különleges Jelentéstevője nyitotta meg.
A Kisebbségi Főbiztos kiemelte, hogy a Hágai Ajánlások az EBESZ hasonló dokumentumai közül elsőként kerültek elfogadásra, mivel az oktatás terén megjelenő kihívásokat szükséges volt kezelni, mely napjainkban sincs másként. Az oktatás az egyik legfontosabb befektetés az államok számára és a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása a kisebbségekhez tartozó személyek számára rendkívüli jelentőséggel bír. Éppen ezért az EBESZ Kisebbségi Főbiztosa is kiemelt stratégiai prioritásként kezeli az adott témakört, és nagy hangsúlyt fektet ennek előmozdítására.
Fernand de Varennes elmondta, hogy az Ajánlások alkalmazása napjainkban is ugyanolyan fontos, mint létrehozásuk időszakában. A nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatása elsősorban előmozdítja a kisebbségi identitás megőrzését és mélyítését, másodsorban nemzetközi jogsértésként értelmezhető, ha egy adott állam, bár lehetősége lenne rá, de nem biztosítja a kisebbségek számára az anyanyelvükön való oktatást. Ezen felül a kisebbségi nyelvű oktatás biztosításának hiánya konfliktusokhoz, feszültségekhez vezethet az adott államokban, ahogyan ez a Hágai Ajánlások létrehozása előtt is megfigyelhető volt, és ami egyébként nemcsak Európára jellemző sajátosság, hanem a világ sok országát érinti. A Kisebbségi Különleges Jelentéstevő szerint a nemzeti kisebbségek asszimilációja és hátrányos megkülönböztetése napjainkban is nagy méreteket ölt, így az Ajánlások gyakorlati alkalmazása elengedhetetlen lenne.
A konferencia első panelbeszélgetése a Hágai Ajánlások fő elveit és az elmúlt 25 évben az EBESZ tagállamokban megvalósult gyakorlati alkalmazását járta körül, melyen szerb, kirgiz, moldovai, német és bosznia-hercegovinai magasrangú kormányzati képviselők és szakértők osztották meg gondolataikat. Az egyes gyakorlatok alapján megfigyelhető, hogy az államok, eltérő mértékben ugyan, de biztosítják a kétnyelvű oktatás bizonyos formáit. Általánosságban elmondható, hogy az adott nemzeti kisebbségi csoportoknak az államnyelv megtanulása által is szükséges és hasznos integrálni az adott társadalomba, azonban emellett biztosítani kell az anyanyelven való oktatás lehetőségét is. A teljeskörű vagy nagyobb mértékű anyanyelven megvalósuló oktatás, általánosságban véve, az adott államban attól függ, mely kisebbségeket ismeri el az állam nemzeti kisebbségeknek, amit legnagyobb mértékben e csoportok számbeli többsége befolyásol. A meghívott előadók elmondták, hogy országaikban folyamatban van a többnyelvű oktatás implementációja és fejlesztése; alapvetően pozitív fejleményekről számoltak be, de bizonyos kihívásokat is kiemeltek.
Az esemény következő része a kisebbségekhez tartozó lányok, mint az adott közösségen belüli leghátrányosabb csoport, oktatásban megjelenő kihívásaival foglalkozott; a második panelbeszélgetés pedig a digitális oktatás korszakában vizsgálta az Ajánlások és a többnyelvű oktatás jövőbeli lehetőségeit. A macedón, grúz, kazah, illetve finn felszólalók megosztották országaik tapasztalatát az adott kérdésben, többen említést téve a járványidőszakban megvalósuló digitális oktatás előnyeiről és hátrányairól.
A konferencia részleteivel kapcsolatos további információ az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának hivatalos honlapján érhető el: https://www.osce.org/event/25-anniversary-hague-recommendations
