Bosznia-Hercegovina a daytoni békeszerződés 30. évfordulóján
Bosznia-Hercegovina 2025-ben a daytoni békeszerződés aláírásának 30. évfordulóját ünnepli. Bár az egyezmény a háborúnak véget vetett, a megbékélést nem hozta el. Az országot azóta is a társadalmi és intézményi megosztottság jellemzi, amely jelen van az oktatási rendszerben is. Azonban 2025. november 3-án Szarajevóban egy reményt keltő eseményre került sor.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bosznia-hercegovinai missziója egyetértési megállapodást írt alá az ország három meghatározó teológiai karával. Az EBESZ helyi missziója a Katolikus Teológiai Kar, az Iszlám Teológiai Kar és a „Szent Vaszilij Ostroški” Ortodox Teológiai Kar képviselőjével kötött megállapodást, amelynek keretében együttműködést hoznak létre a vallásközi tanulmányok és békeépítés közös mesterképzési program keretében. A közös mesterképzési program célja a tartós béke alapjainak megerősítése azáltal, hogy összehozza a különböző vallási hagyományokhoz tartozó leendő vezetőket, hogy együtt tanuljanak, gondolkodjanak és együttműködjenek. A vallás- és meggyőződés szabadságához kapcsolódó témák programba való beemelése rávilágít ennek az alapvető emberi jognak a megértésére, elsajátításának fontosságára.
Az EBESZ bosznia-hercegovinai missziójának alapvető feladata a tartós béke és stabilitás előmozdítása. „Meggyőződésünk, hogy valódi béke csak akkor teremthető meg, ha a közösségeken belül és azok között egyaránt támogatjuk az oktatást és a konstruktív párbeszédet, amelyek képesek áthidalni a megosztottságot és erősíteni a kölcsönös megértést” – hangsúlyozta Rick Holtzapple nagykövet, a misszió vezetője.
Ugyanakkor ez a felsőoktatási kezdeményezés éles ellentétben áll az alap- és középfokú oktatást továbbra is gúzsba kötő etnikai szegregációval, a „két iskola egy fedél alatt” jelenségével és a tankönyvek politikai instrumentalizálásával. Ez a jelenség rámutat a boszniai oktatási rendszer kettősségére: míg felső szinten megjelenik a párbeszéd szándéka, addig az alsóbb szinteken továbbra is a konzerválódott etnikai elkülönülés dominál.
A fent leírtakat támasztja alá a Hercegovina–Neretva kantonban hozott első olyan ítélet, amelyben a mostari bíróság megállapította, hogy a „két iskola egy tető alatt” gyakorlata diszkriminatív. Az ügydöntő határozat a Stolac és Čapljina iskolákra vonatkozott, amit 2014-ben a Föderáció Legfelsőbb Bírósága helybenhagyott. Az ítélete az Eurtópai Bizottság 2025. évi országjelentése szerint a mai napig nem hajtották végre. A Bizottság ennek fényében ismételten kiemelte, hogy a szegregált oktatás felszámolását elrendelő bírósági ítéletek végrehajtása továbbra is elengedhetetlen elvárás.
A Bizottság jelentése szerint az oktatással kapcsolatos viták továbbra is fennállnak, miközben nem állnak rendelkezésre olyan átfogó, rendszerszintű megoldások, amelyek biztosítanák az inkluzív és megkülönböztetéstől mentes oktatást. A közös alaptanterv továbbra is hiányos, alkalmazása pedig nem valósul meg egységesen az ország egész területén. Az Alkotmánybíróság határozatai ellenére a bosnyák nyelv elnevezését a Republika Srpska entitás iskoláiban továbbra sem ismerik el, ami ismétlődő feszültségekhez vezet. A háborús hősökről és áldozatokról szóló elfogult narratívák valamennyi tantervben megjelennek, hozzájárulva az oktatás átpolitizáltságához. 2025 januárjában az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette és hatályon kívül helyezte az 1992–1995-ös háborúról szóló egyes történelemleckéket.
E folyamatok társadalmi következményei leginkább a fiatal generáció attitűdjeiben és jövőképében érhetők tetten. Bár a pontos migrációs adatok hiányosak, a kutatások aggasztó tendenciára mutatnak rá: minden második fiatal mérlegeli a távozást, akár ideiglenesen, akár véglegesen. A döntés hátterében a politikai és gazdasági instabilitás áll. A jelenlegi oktatási rendszer hajlamos a fiatalokat zárt, etnikai, vallási és nyelvi alapú identitásokba kényszeríteni, ami megnehezíti a társadalmi csoportok közötti átjárhatóságot, ugyanakkor biztosítja a nemzeti politikai struktúrák számára a jövőbeli szavazóbázist.
Ebben a kontextusban az EBESZ által tető alá hozott megállapodás ugyan fontos, a vallásszabadságot középpontba helyező lépés a felsőoktatásban, ám hatása korlátozott maradhat. Amíg ugyanis az alap-és középfokú oktatásban a gyermekek szocializációja a daytoni békeszerződés által rögzített etnikai törésvonalak mentén – elkülönített osztálytermekben és egymásnak ellentmondó narratívák mellett – zajlik, addig a valódi társadalmi megbékélés és az európai integráció várat magára, az ország pedig hosszú távon súlyos demográfiai és intellektuális katasztrófával nézhet szembe.
Fotó: Az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) táblája a Hofburg palota épületén, forrás: Sodel_Vladyslav / depositphotos.com



