Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Taraczközi Anna

Az EU kutatási keretprogramjának megújítása

Középpontban a „dual‑use by design”.

Taraczközi Anna 2025.07.04.
Navracsics Tibor

Negyven éve leng

Az európai együttműködés egyik leghatásosabb szimbóluma.

Navracsics Tibor 2025.07.03.
Pató Viktória Lilla

Hogyan teljesít Magyarország a digitális évtizedben?

Összehasonlító áttekintés a 2024-es és 2025-ös Digitális Évtized Helyzetéről Szóló Jelentések alapján.

Pató Viktória Lilla 2025.07.02.
Ludovika.hu

Dánia az EU élén

Skandináv ambíciók a lengyel elnökség után.

Ludovika.hu 2025.07.01.
Mernyei Ákos Péter

Aki sokat markol, keveset fog

Az Európai Tanács eredményei.

Mernyei Ákos Péter 2025.06.30.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Kalas Vivien
Kalas Vivien
kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2021.05.04.
  • 2021.05.04.

Az Európai Unió céljai a digitális oktatás területén – Változások és változatlanságok

Az Európai Bizottság legújabb digitális oktatási cselekvési tervének céljai arra világítanak rá, hogy hiába foglalkoznak a témával közösségi szinten már több mint két évtizede, a problémák máig változatlanok maradtak.

A 2021. év több szempontból is egy új időszak kezdete az uniós országok oktatáspolitikai együttműködésében. Az Erasmus+ program keretei között több hallgató élhet majd a tanulmányi mobilitás lehetőségével, mint az előző költségvetési ciklusban, köszönhetően a csaknem kétszeresére növekedett rendelkezésre álló forrásnak. A tagállamok 2030-ig terjedően új szakpolitikai referenciaértékekben állapodtak meg, valamint életbe lépett a digitális oktatási cselekvési terv is. Utóbbinak különös relevanciát adott a koronavírus-járvány következtében kialakult helyzet, melynek tapasztalatait is figyelembe vette az Európai Bizottság (EB) a dokumentum kidolgozásakor. A benne foglalt jövőbeni irányvonalak – a megfelelő környezet, a kellő szintű digitális kompetencia, illetve a fokozott együttműködés megvalósítása – ugyanakkor nem tekinthetők újdonságnak. A közösségi törekvések, melyek az oktatás és képzés változó korhoz való alkalmazkodását voltak hivatottak szolgálni, mindvégig ezen célok elérésére irányultak, egészen az 1990-es évek közepétől kezdődően, amikor is az Európai Unió foglalkozni kezdett a digitalizáció és az oktatás kapcsolatával.

A szoros tagállami együttműködés és minőségi oktatás feltételeinek megteremtésének szükségessége már a legelső időszakban megfogalmazódott közösségi szinten. Utóbbiba az oktatási intézmények megfelelő technológiai felszereltsége mellett a képzett és hozzáértő pedagógus állomány is beleértendő. Az Európai Bizottság a közoktatásra vonatkozó, 1996-tól 1998-ig szóló „Tanulás az információs társadalomban” című cselekvési tervében az iskolák digitális eszköztárának hiányosságaira hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a modern technológiák bevonása a tanításba hozzásegíti a diákokat egy újfajta tudás elsajátításához, valamint a hagyományostól eltérő tanulási módszereket is kifejleszthetnek. Az uniós testület a fejlődés érdekében az egyik legfontosabb lépésnek az Internet-hozzáféréssel rendelkező iskolák számának növelését tartotta, továbbá szorgalmazta a pedagógusok továbbképzésének támogatását is. Mindemellett javaslatot tett egy olyan online platform létrehozására, amely teret nyújthat majd az intézmények, tanárok közötti tapasztalatcserének. Ez a fajta összekapcsolódás pedig nem csupán az oktatás minőségét növelheti, de kialakulhat általa egy európai dimenziója is a tananyagnak.

A 2001 és 2004 közötti időszakra vonatkozó elektronikus tanulási cselekvési tervben ismét az infrastruktúra és a kooperáció került középpontba. A Bizottság továbbra is problémaként tüntette fel a dokumentumban az oktatási intézmények nem megfelelő digitális felszereltségét, valamint felhívta a figyelmet arra is, hogy az eszközök biztosításán túl új tanítási módszerek kidolgozása is elengedhetetlen, melyek beépítését a nemzeti tantervekbe – a legalsó szinttől elkezdve – minél hamarabb érdemes lenne elkezdeniük az államoknak. Ezen túlmenően az EB továbbra is kiemelt jelentőségűnek tartotta az információk, a sikeres vagy éppen kudarcos kezdeményezések okainak megosztását, melyeknek nem szabad az iskolák közötti párbeszédre korlátozódniuk, az eszmecserébe be kell vonni a döntéshozókat is. A cselekvési terv bemutatásakor már négy esztendeje létezett – és máig létezik – a brüsszeli székhelyű Európai Iskolahálózat, mely az európai oktatási minisztériumokat kapcsolja össze, és fő célja, hogy segítséget nyújtson elsősorban az intézményeknek és a pedagógusoknak a XXI. századhoz való alkalmazkodásban, különös tekintettel a digitális technológiák alkalmazására.

A 2000-es évek közepéig ez a két irányvonal volt a meghatározó az Európai Unió digitális oktatással kapcsolatos célkitűzéseit illetően, 2004-től kezdődően viszont egyre nagyobb figyelmet fordítottak a tanulókra is, kompetenciáik fejlesztésére. A szándék emögött az volt, hogy a fiatal generációk tagjai olyan európai polgárokká váljanak, akik készségeik révén hamar el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon és könnyen idomulnak annak változó elvárásaihoz. A digitális kompetencia fogalmát az Európai Parlament és a Tanács egy 2006-os ajánlása olyan jártasságként definiálja, mely „az infokommunikációs technológiák magabiztos és kritikus használatát” jelenti „a munka, a szabadidő és a kommunikáció terén”. Ezzel együtt annak a nyolc kulcskompetenciának egyikeként nevezik meg, amik az élethosszig tartó tanuláshoz, „a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, az aktív polgársághoz, a társadalmi beilleszkedéshez, valamint a foglalkoztatáshoz” szükségesek. Később, 2018-ban ezeket felülvizsgálják és pontosítják, ám a digitális kompetencia meghatározásának lényegi része változatlan maradt.

Az esélyegyenlőség megteremtése és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése a legalább alapszintű készségek elsajátítása által visszatérő elem és hivatkozási pont az uniós dokumentumokban. A Bizottság az Elektronikus tanulási programban (2004-2006), a 2010-es európai digitális menetrendben, illetve a 2013-as „Megnyíló oktatás” elnevezésű kezdeményezésében egyaránt amellett érvelt, hogy a digitális jártasság megszerzésével mérsékelhetővé válnak a regionális különbségek, éppen ezért lényeges, hogy a diákok a megfelelő környezetben fejlődhessenek már az iskolarendszerbe való belépésüket követően. A 2018-as digitális oktatási cselekvési tervben is az oktatás egyik fő feladataként a még mindig nem kielégítő színvonalú, ám fontos jártasságok fejlesztését jelölték meg, amelyeket ekkor a Bizottság már részletez is a 2016-os európai polgári digitális kompetenciakeretben foglaltakat alapul véve. Közéjük tartozik az információ- és adatkezelési jártasság, kommunikáció és együttműködés, a digitális tartalom előállítása és szerkesztése, a technológia biztonságos használata, továbbá a problémamegoldó képesség.

Mindezzel párhuzamosan az oktatási intézmények eszközállományának javítása, illetve a nemzetek közötti együttműködés szorosabbá fűzése is végig jelen volt az évek folyamán az EU digitális oktatással kapcsolatos dokumentumaiban. Erre irányult a már említett „Megnyíló oktatás” kezdeményezés is, melynek elsődleges célja az volt, hogy a digitális technológia és a nyílt hozzáférésű segédanyagok révén egy mindenki számára elérhető oktatás valósuljon meg. Segítségnyújtásképpen a Bizottság 2013-ban elindította a Megnyíló Európai Oktatás portált, amely 2018-ig egy helyen jelenítette meg a már létező, segédanyagokat tartalmazó internetes oldalakat és összekötötte egymással az európai tanulókat, oktatókat, valamint kutatókat.

Tekintettel arra, hogy az Európai Unióban az oktatás nemzeti hatáskörben van, a Bizottság a javaslattételeknél, kezdeményezések indításánál és anyagi forrás biztosításánál sokkal többet nem tehet azért, hogy megszűnjenek a fentebb leírt problémák a tagállamokban. Az új digitális oktatási cselekvési tervben kitűzött, ugyanezen tényezőkre irányuló célok viszont arra engednek következtetni, hogy a tagországoknak bőven van még teendőjük ezeken a területeken, több mint húsz év eltelte után is.

Témakörök: cselekvési terv, digitalizáció, Európai Unió, oktatáspolitika
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT