Az Európai Unió nyújtotta Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lehetőséget nyújt arra, hogy a tagállamok a koronavírus okozta járvány következményeit enyhítsék, és újra növekedési pályára állhassanak. Az uniós eszköz főként reformok és állami beruházások felgyorsítását célozza meg. Románia esetében 30,4 milliárd euróról beszélünk, az összegből 13,7 milliárd vissza nem térítendő támogatás, 16,7 milliárd pedig hitelkeret.
A helyreállítási alap célja a gazdaság megerősítése, a munkahelyteremtés, valamint a gazdasági és társadalmi ellenállóképesség megerősítése. A helyreállítási mechanizmus által elérhető pénz 20 százalékát digitalizációra, 37 százalékát pedig a zöld gazdaság fejlesztésére kell fordítani, a fennmaradó részt a versenyképesség, a kohézió növelésére, valamint ifjúsági projektekre kell költeni.
A helyreállítási tervet április 30-ig kell az Európai Bizottsághoz benyújtani. A terv összeállítását Romániában az Európai Alapok Minisztériuma koordinálja, egyeztet folyamatosan a hazai és az európai döntéshozókkal is, azonban a végleges döntés a kormányé. Ezután folyamatosan, pillérekre bontva fogja benyújtani azokat a javaslatokat, amelyeket itthon már elfogadtak, véglegesítettek. Ezután következik az, hogy a keretszabályzatot két hónapos határidővel elfogadja az Európai Bizottság, majd pedig az Európai Tanács.
A most kidolgozott reformokat és az állami beruházási projekteket 2026-ig kell megvalósítani.
Amennyiben a jóváhagyási folyamat nem csúszik, az év második felében kerülnek jóváhagyásra az országok javaslatai. Lehet „előleget” kérni, az összeg 13 százaléka még az idén megérkezhet Romániába. Ami a szerződéskötéseket illeti, az érvényben lévő szabályzat azt írja elő, hogy az összeg 70%-át 2022 végéig, a maradék 30%-ot pedig 2023-ig kell leszerződni.
Reformokat a következő területeken kell megfogalmazni: szállítás; környezetvédelem, éghajlatváltozás, energia, energiahatékonyság és a zöld átmenet; a városok fejlesztése, a kulturális és természeti örökség és az idegenforgalom kiaknázása; mezőgazdaság és vidékfejlesztés; egészségügy; oktatás; üzleti környezet; kutatás, innováció, digitalizálás; az épített környezet fejlesztése; rugalmasság válsághelyzetekben.
A helyreállítást és ellenállóképességet olyan intézkedések által kell elérni, amelyek az európai jelentőségű, hat pillérre tagolt szakpolitikai területekre vonatkoznak. A hat pillér, amiről beszélünk, a következők:
- zöld átállás;
- digitális transzformáció;
- intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, beleértve a gazdasági kohéziót, a foglalkoztatást, a termelékenységet, a versenyképességet, a kutatást, a fejlesztést és az innovációt, valamint az erős kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) magában foglaló, jól működő belső piacot;
- társadalmi és területi kohézió;
- egészségügy, valamint gazdasági, társadalmi és intézményi ellenállóképesség, többek között a válsághelyzetekre való felkészültség és a válsághelyzetekre való reagálási képesség növelése céljából;
- a következő generációra, a gyermekekre és a fiatalokra – így például az oktatásra és a készségekre – vonatkozó szakpolitikák.
Ezek mellett a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy az eszközből támogatott reformok és beruházások megfeleljenek az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak. A tagállamoknak biztosítaniuk kell különösen a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját, valamint az eszközből és egyéb uniós programokból való kettős finanszírozás elkerülését.
Kép: hbkik.hu