Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Marton Ádám

A digitális átalakulás a gazdasági növekedés új ugródeszkája

Elengedhetetlen a megfelelő digitális stratégia kialakítása.

Marton Ádám 2023.02.03.
Varga Csilla

Lesz-e svéd és finn NATO-csatlakozás?

A törökök Svédországtól egyes feltételek teljesülését várják.

Varga Csilla 2023.02.03.
Tóth Bettina

EU–USA összefogás vagy egymás ellensúlyozása?

Megalapozni a tiszta energia jövőjét.

Tóth Bettina 2023.02.02.
Hegedüs Csilla

Közel 4 milliárd eurót fektet be Románia környezetvédelmi projektekbe

Kezelni kezdik Románia környezetvédelmi problémáit.

Hegedüs Csilla 2023.02.01.
Kalas Vivien

Az ötödik lesz a nyerő?

Előrehozott választások sorozata Bulgáriában

Kalas Vivien 2023.02.01.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Navracsics Tibor
Navracsics Tibor
tudományos főmunkatárs, Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2021.02.15.
  • 2021.02.15.

Európát újra kell iparosítani

Noha már az ezredforduló óta érlelődött a felismerés, végül a koronavírus-járvány tette egészen nyilvánvalóvá az Európai Uniónak a világgazdaság más szereplői felé fennálló kiszolgáltatottságát. Mára ez a kiszolgáltatottság vált az Európai Unió sokat emlegetett stratégiai autonómiájának legfőbb korlátjává. Sőt, azt is mondhatjuk, hogy az európai integráció hasznában kétkedő politikusok számára éppen ez a sérülékenységi pont szolgáltatja a leghatásosabb érvet az európai együttműködés ellen. Éppen ezért, ha az Európai Unió globális és ugyanakkor saját tagállamai számára is jelentős szereplő akar maradni, akkor az iparpolitikában kell új fejezetet nyitnia.

Tulajdonképpen már a Nokia bukásánál sejtette mindenki, hogy baj van. Az azóta már minden üzleti képzésen tanított eset nemcsak azért emlékezetes, mert ritkán lehet demonstrálni ennyire tökéletesen elhibázott üzleti döntések és véletlenszerű körülmények baljós egybeesését és meghatározó voltát, hanem azért is, mert ez volt az utolsó eset, hogy egy feltörekvő és innovatív iparágban egy, az Európai Unióhoz kötődő cég piacvezető és irányt szabó legyen.

Kétségtelen, elsősorban a gépkocsi- és repülőgyártásnak köszönhetően az Európai Unió még mindig élvonalbeli cégeknek ad otthont. Egyrészt azonban ezek a cégek is mára jelentős részben kiszervezték termelésüket az Unión kívüli gyáraikba, másrészt pedig egyre nagyobb mértékben függenek az Európai Unión kívüli – elsősorban kínai – fogyasztók döntéseitől. Ráadásul a technológiaváltás a pesszimisták számára ezekben az ágazatokban is új Nokia-kudarcok rémét festi fel: ma az elektromos autózásban Európa inkább csak követi a trendet, mintsem diktálná azt.

Miközben az európai iparpolitika alakítóinak az ezredforduló óta komoly fejtörést okoz, hogy hogyan lehetne a kontinens innovációs potenciálját gazdasági előnnyé formálni, a Spotify és a Skype, valamint a sok más, hasonló profilú, európai gyökerű, ám az Egyesült Államokban kibontakozó innovatív vállalkozások azt mutatták meg, hogy az Európai Unió által nyújtott üzleti környezet már nem elég vonzó az itteni tehetségek megtartásához sem.

A húsz éve lassan érlelődő dilemmát mindenki számára egy csapásra tette láthatóvá a koronavírus-járvány. Egyrészt a járvány első időszakában, egy évvel ezelőtt, a kínai piac összeomlása okozott alapvető zavarokat kitettségénél fogva a még éppen prosperáló európai iparágakban. Másrészt, pár hónappal később a gazdasággal egyébként nem foglalkozó közvélemény számára is nyilvánvalóvá vált Európa kiszolgáltatottsága, amikor mindenki Kínánál állt sorban maszkokért és egyéb, az egészségügyi ellátásban használt eszközökért.

A járványnak köszönhetően egyetlen pillanat alatt vált világossá a stratégiai szuverenitásról álmodozó Európai Unió stratégiai gyengesége. Míg Donald Trump elnöksége alatt az amerikai elnök NATO-val kapcsolatos megjegyzései sarkallták az Európai Unió vezetőit arra, hogy a közösség védelmi kapacitásainak fejlesztésein gondolkozzanak, aminek eredményeként jött létre az Európai Védelmi Alap, addig a pandémia most az Európai Unió ipari sérülékenységére mutat rá a napnál is világosabban.

Az Európai Bizottság által egy évvel ezelőtt elfogadott – és még az előző Bizottság egy évvel korábbi szakértői jelentésére épülő – iparpolitikai stratégia ezért is lehet különös fontosságú dokumentum a jövőre nézve. A 2020 márciusában elfogadott új stratégia egyrészt a belső piac optimális működése előtt még tornyosuló akadályok lebontását tűzi ki feladatként a tagállamok és az uniós intézmények számára, másrészt célul jelöli meg, hogy a globális versenyben az európai ipar megőrizze versenyképességét, illetve ahol szükséges – elsősorban a felhő- és adatalkalmazások terén – behozza lemaradását.

Rendkívül fontos része ugyanakkor az iparstratégiának, az Európai Unió ipari és stratégiai autonómiájának erősítését szolgáló lépések sora. Ennek keretében az Európai Unió erősíti a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására rendelkezésre álló jogi kereteket, az Európai Védelmi Alap révén integrálja az EU-ban megtalálható űr- és védelmi ipari potenciált, és – egyértelműen a koronavírus-járvány hatásaként – egy gyógyszerstratégia kidolgozását vállalta a Bizottság, amely a gyógyszerek rendelkezésre állására, megfizethetőségére, fenntarthatóságára és az ellátásbiztonságra összpontosít.

Az uniós iparstratégia határozott hangvétele egyértelműen jelzi, hogy az Európai Unió döntéshozói is érzékelik, hogy fogy az idő. Az azóta eltelt egy év még világosabban mutatta meg, hogy amennyiben az Európai Unió a világgazdaságot formáló, önálló cselekvő és nem csupán kiszolgáltatott résztvevő akar lenni, akkor rövid távon is komoly lépéseket kell tennie. A digitális gazdaságban, a kritikus infrastruktúra fejlesztése területén elvégzendő feladatok ugyanakkor nem vonhatják el a figyelmet a hagyományosabbnak tekintett ágazatokban való európai jelenlét újbóli megerősítésétől.

Kép: Maszol

Témakörök: Európai Unió, ipar, iparpolitika, koronavírus
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT