2020-ban az őshonos nemzeti kisebbségek európai uniós védelmét az európai polgári kezdeményezések rendszere befolyásolta leginkább, figyelemmel a két, őshonos közösségek érdekeinek előmozdításával kapcsolatos polgári kezdeményezés, a Minority SafePack és a nemzeti régiókról szóló kezdeményezés előrehaladására.
A Minority SafePack aláírásgyűjtésének 2018. évi sikerét követően 2020 elején újabb szakaszába lépett a kezdeményezés. A szervezők benyújtották a Bizottsághoz a több mint 1,1 millió uniós polgár által támogatott kezdeményezés tervezetét, és ezzel megkezdődött a javaslatcsomag uniós intézmények általi vizsgálata. E vizsgálati szakasz menetrendjét jelentősen módosította a koronavírus, mivel a korlátozó rendelkezései miatt nem kerülhetett sor a kezdeményezés nyilvános meghallgatására. Az uniós jogalkotó az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó eljárási határidők meghosszabbításáról döntött, így végül október 15-én került sor a kezdeményezés nyilvános meghallgatására, december 14-én pedig az Európai Parlament tartott plenáris vitát a javaslatcsomagról, amelyet a Bizottság számára egyértelmű üzeneteket és felszólítást megfogalmazó állásfoglalással erősített meg.
Időközben számos tagállami és regionális parlament is támogató nyilatkozatot fogadott el a kezdeményezés mellett (így például a német Bundestag, egyhangúlag elfogadott határozatban), az Európai Parlamentben pedig Vincze Lorántot, a Minority SafePack mögött álló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnökét nevezték ki az európai polgári kezdeményezések jelentéstevőjeként. A Bizottságnak 2021. január 15-ig kell közzétennie a kezdeményezéssel kapcsolatos következtetéseit, amely nem csupán a Minority SafePack kezdeményezés érdeméről, de a nemzeti kisebbségek európai uniós védelmének jogi és politikai lehetőségeiről szóló kinyilatkoztatás is lesz. Ahogy az EUstrat által szervezett konferencián intézetünk vezetője, Navracsics Tibor, az európai polgári kezdeményezések rendszerének magyarországi nagykövete kifejtette, a Minority SafePack új fejezetet nyitott az európai integráció történetében, hiszen sikerével végre megjelent az európai belpolitika radarján az őshonos nemzeti kisebbségek témája.
A nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés is jelentős eredményeket könyvelhetett el 2020-ban. Az év elején még nagyon rosszul állt a 2019. május 7-én indult aláírásgyűjtés, azonban a tavasz folyamán új lendületet kapott a folyamat, amit a koronavírus sem tudott megtörni. Sőt! A szervezők sikeresen helyezték át az aláírásgyűjtési kampányt az online térbe, aminek eredményeként minden korábbi rekordot megdöntöttek az online aláírásgyűjtés intenzitását illetően (az utolsó egy hét alatt közel 700 ezren támogatták online a Székelyföldről indult javaslatot!). Így bár az egyéves gyűjtési időszak végére összegyűlt a több mint egymillió támogató aláírás, a kezdeményezés a szükséges hét tagállam helyett csak háromban lépte át az érvényességhez szükséges minimum aláírásszámot.
Észszerű elvárásnak számított az aláírásgyűjtési időszak koronavírus miatti meghosszabbítása, az eredeti határidő napján azonban erre vonatkozóan csupán jóslatokat tudtunk megfogalmazni. A Bizottság által később előterjesztett javaslat eredményeként végül júliusban fogadta el az uniós jogalkotó a határidő-hosszabbításról szóló rendeletet. A szervezők újraindíthatták a gyűjtést, első körben 2020. november 7-ig. A májusi határidőig az aláírások hozzávetőleg 98 százaléka érkezett a magyar közösségektől (Magyarország, Erdély, Felvidék), így a második gyűjtési szakaszban a szervezők feladata az európai szintű kampány megvalósítása, és a szükséges négy hiányzó tagállam biztosítása volt. A koronavírus nem könnyítette meg a szervezők dolgát; a pandémia újabb hulláma a tavaszinál is több korlátozást hozott. A szervezőknek csupán két további tagállamban (Horvátország, Litvánia) sikerült elérni a minimum aláírásszámot, azonban a Bizottság – a nyáron elfogadott rendelet felhatalmazása alapján – újabb három hónappal meghosszabbította a gyűjtési határidőt. Jelen állás szerint 2021. február 7-ig lehet tovább gyűjteni az aláírásokat, így újabb lehetőség nyílt a kezdeményezés jogi értelemben vett sikerre vitelére (ehhez már csak egy tagállamban szükséges a minimum aláírásszám elérése, miután karácsonyra hatodik országként Svédországban is összegyűlt az érvényességhez szükséges aláírás).
2020 a nemzeti kisebbségek európai uniós védelmében a politikai érdekérvényesítés és a tematizálás éve volt. Számos tagállami és európai uniós intézmény hatékonyan sikerült lobbizni a Minority SafePack kezdeményezés támogatása érdekében, a nemzeti régiókról szóló kezdeményezés kapcsán pedig jelzésértékű magyar összefogás alakult ki a Kárpát-medencében. 2021-ben mindkét kezdeményezés esetében alappal várhatunk további előrehaladást, amely az uniós kisebbségvédelmi törekvéseket is több évre meghatározhatja.
Kép: Székelyhon
