Magyarország elsőként jelölte az Európai Örökség címre a Páneurópai Pikniket, így az emlékhely 2015-ben vált e fontos európai cím kitüntetettjévé. Azóta átesett egy monitoring folyamaton, sikerrel véve az akadályokat. Most zajlik a második monitorizálás, ám nem kétséges hogy ismét sikeres lesz, hisz a tavaly befejeződött nagyléptékű befektetéseknek köszönhetően méltó módon állít emléket mindannak, ami Sopronpusztán 1989 szeptemberében történt. Nemcsak egy csodálatos kiállítótér született, hanem az EU több nyelvén mutatják be itt a keletnémet menekültek áttörését, és ennek hatását Európa újraegyesítésére.
Amint azt az Európai Örökség címmel foglakozó cikksorozatunk előző írásaiban is elmondtuk (itt és itt), az Európai Bizottság által létrehozott Európai Örökség cím általános célkitűzése, hogy az európai polgárokban, különösen a fiatalokban, az európai történelem és kulturális örökség közös értékeire és elemeire alapozva megerősítse az Európai Unióhoz való tartozás érzését, megszilárdítsa a nemzeti és regionális sokszínűség elismerését és élénkítse a kultúrák közötti párbeszédet. Ennek érdekében a cím azon helyszínek szimbolikus értékének hangsúlyozására és ismertségének növelésére törekszik, amelyek jelentős szerepet töltöttek be Európa történelmében, kultúrájában és az Európai Unió építésében.
Az 1989 augusztusában tartott Páneurópai Piknik békedemonstráció volt, jelképesen megnyitották a lezárt magyar-osztrák határt, és több száz Magyarországon tartózkodó keletnémet állampolgár átjutott a határzáron és Nyugatra szökött. A magyar határőrség annak ellenére nem avatkozott közbe, hogy ebben az időben még tűzparancs volt érvényben.
„Az 1989. augusztus 19-ei Páneurópai Piknik és a keletnémet menekültek áttörése a vasfüggönyön megfordíthatatlanná tette azt a folyamatot, amely a berlini fal leomlásához és európai újraegyesüléséhez vezetett” áll az európai zsűri értékelésében.
Az Európai Örökség címet Navracsics Tibor, az Unió oktatásért, kultúráért ifjúságért és sportért felelős biztosa adta át Brüsszelben Sopron polgármesterének.
Navracsics Tibor elmondta: „Ma 16 helyszínt ünnepelünk, amelyek jelentős szerepet játszottak a mai Európa és az Európai Unió történelmében, kultúrájában és fejlődésében. Ezek a helyek az európai történelmet, eszmét és integrációt szimbolizálják. Az európai örökség értéke helyi és egyben európai is, mely átnyúlik a határokon és a közösségeken.”
A Páneurópai Pikniken történelmet írtak – mondja a Sopron.hu hírportál. Az 1989. augusztus 19-én 15 órára tervezett hivatalos programkezdés előtt az eseményt hírül vett NDK-s menekültek jelentek meg a helyszínen, majd a zárt határkaput átszakítva, több hullámban áttörtek a határon. A feletteseik által magukra hagyott és „szabadságra ítélt” magyar határőrök nem akadályozták meg a szökést, amely így a német egyesülés első igazán látványos akciójává vált. A határáttörés elvezetett a keletnémet diktatúra fellazításán keresztül a német újraegyesítéshez, ez pedig Európa újraegyesülését is jelentette. Kohl kancellár ezt a következőképpen fogalmazta meg: „Ne feledjük, hogy a Brandenburgi Kapu alatti föld magyar föld! A Berlini Fal lebontása Magyarországon kezdődött, a német újraegyesítés felé az első lépés a Páneurópai Pikniken történt.”
Miért fontos ez a cím? Milyen haszna származott Sopronnak, Magyarországnak ebből, hisz a címmel semmilyen anyagi juttatás nem jár. A legfontosabb eredmény az, hogy az Unió elismerte a Páneuróai Piknik történelemformáló szerepét, azt, hogy Magyarország döntően hozzájárult a vasfüggöny megszüntetéséhez, és a volt kommunista országok Európai Uniós integrációjához. Azonban a „haszon” nemcsak ennyi.
Már akkor is kiderült, amikor a felterjesztést tárgyalta az Európai zsűri, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, még a zsűritagok közül sem, hogy mi történt Sopronpusztán 1989 szeptemberében. Holott az EU-nak, ha komolyan akarja venni saját magát, akkor a létrejöttének történelmére igen komoly figyelmet kell fordítania, és ebben a folyamatban kiemelkedő helyet foglal el a Páneurópai Piknik. Emiatt a cím adományozásán túl, az Európai Bizottságnak az lenne a feladata, hogy minden lehetséges fórumon bemutassa Európa közös történelmét, kultúráját, ezáltal erősítve a közös európai identitás létrejöttét és az Európához való tartozás érzését. Ez azt jelentené, hogy nemcsak a Páneurópai Piknik, hanem az azóta ugyancsak Európai Örökség címet elnyert Liszt Ferenc Zeneakadémia, a Dohány utcai zsinagóga illetve Szentendre ismertsége is növekedne szerte Európában.
Azonban az alkalmazott kommunikációs stratégia még nem hozta el a várva várt eredményt. Kétségkívül az Európai Örökség cím ismertebb ma, mint 8 évvel ezelőtti létrejöttekor, de távol áll attól, amit azok a helyszínek, amelyek megkapták az Európai Örökség címet megérdemelnének.
Navracsics Tibor volt EU biztos kezdeményezésére létrejött az Európai Örökség címet elnyert helyszíneket tömörítő hálózat, amelynek az is a feladata, hogy tagjait népszerüsítse, amellett hogy közös programokat, képzéseket kezdeményez a hálózaton belül. Ennek a hálózatnak a működését az Európai Bizottság finanszírozza, azonban még nem láttuk azt a kimagasló eseményt, programot amely bizakodásra adna okot.
Az Európai Örökség cím pontosan azért jött létre, hogy megismertesse az EU polgáraival Európa közös történelmét, erősítse az Unióhoz való tartozás érzését, mindezt olyan helyszíneken és értékeken keresztül, amelyek hozzájárultak a ma Európájának építéséhez. Azonban, ha az EU polgárai nem tudnak róla, nem töltheti be a rászabott feladatot.
Kép: Szallas.hu
