Az Európai Unió új többéves költségvetési tervezete jelentősen csökkenti a hagyományos tételek finanszírozását, ellenben tükrözi az önmagát „geopolitikai bizottságként” meghatározó von der Leyen vezette Bizottság prioritásait.
A négy napos Európai Tanács ülése után az uniós kormányfők megállapodtak az EU többéves költségvetési tervezetében. Ahogy azt korábban írtuk, minden tagállam egy kicsit nyertesnek érezheti magát, de senki nem lehet maradéktalanul elégedett. A soron következő elemzés nem az egyes tagállamok érdekeinek és érdekérvényesítési képességének elemzése, hanem az Európai Unió legújabb költségvetési keretének egyes fejezetek szerinti előzetes elemzése.
A teljes körű elemzésnek két akadálya van: egyrészt, az egyes uniós hatáskörbe tartozó, már megszokott tételeket a korábbi kerethez képest más csoportokba sorolták be, másrészt, a jelenlegi, az Európai Tanács által kiadott hivatalos dokumentumban egyelőre nem szerepelnek a legapróbb részletekig menően az egyes tételek keretköltségei. Ennek megfelelően a jelenlegi és következő költségvetést összehasonlítani csak megközelítőleg lehetséges. Az előzetes elemzés alapján azonban úgy tűnik, hogy az Európai Unió új, többéves költségvetési kerettervezete egyértelmű elmozdulást mutat a korábbi prioritásoktól.
A 2014-2020-as kerettervezet legnagyobb részét, mintegy 39 százalékát a „Fenntartható fejlődés” címszóval ellátott fejezet tette ki. Ennek részeként volt feltüntetve a közös agrárpolitika is, amely két oszlopos tétel volt (a mezőgazdasági termelőknek nyújtott piaci intézkedések és közvetlen kifizetések, valamint a vidékfejlesztés). A korábbi költségvetési keretben erre összesen 417.312,05 millió eurót szántak. Ezzel szemben jelentős csökkenésnek tűnik az új költségvetési keretben szereplő „Természeti erőforrások és környezetvédelem” című 356.374 millió eurós fejezet. Ez tartalmazza a továbbra is két oszlopos közös agrárpolitika (42-46. oldal) tételeit, sőt, ebből az összegből kell az alábbi tételek költségvetését is kigazdálkodni: Európai Tengerügyi és Halászati Alap, az Unió tengerpolitikájához és az Unió óceánpolitikai irányítás területén tett nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz nyújtott célzott finanszírozás, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE program), valamint a Méltányos Átállást Támogató Alap (47. oldal). Mi több, a mezőgazdasági termelőknek nyújtott kifizetések és támogatások összege folyamatosan csökkenni fog: míg 2021-ben 38.564 millió euróra lehet számítani, addig 2027-ben legfeljebb 35.183 milliót fognak folyósítani.
Kevésbé drasztikus változást, de számottevő különbséget tapasztalhatunk a kohéziós alapok esetében is. A korábbi pénzügyi prioritások második helyét, a források 34 százalékát, vagyis 371.000 millió eurót a kohéziós alapokra különítettek el. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret második fejezete a “Kohézió, reziliencia és értékek”, erre összesen 377.768 milliót szántak, amelyből 330.235 millió euro lesz elérhető (21. oldal) a “Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” tétel alatt. Vagyis, a következő hét évben több, mint 47 millió euróval kevesebb áll majd a területi kohézió kialakítására, vagy a munkanélküli fiatalok foglalkoztatását célzó programokra. Jó hír viszont, hogy a közös agrárpolitikával ellentétben, ezek a források évente növekednek majd (21. oldal).
Az Európai Unió számára kiemelkedően fontos egységes piac, innováció és digitális gazdaság fejlesztése a korábbi költségvetési ciklushoz képest kevesebb összegből kell majd kiemelkedő eredményeket elérjen. A jelenlegi “Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” alfejezet leginkább a 2021-2027-es költségvetés “Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” fejezettel hasonlítható össze, hiszen ezek a részek számos hasonló programot tartalmaznak. Ilyenek például az európai vállalkozások és kis- és középvállalkozások versenyképességét kedvezően befolyásoló intézkedések, az európai infrastrukturális hálózatfinanszírozás, a kutatás- és innovációfejlesztés vagy akár az európai űrprogramok. Ez a fejezet a korábbi költségvetési keretben 142.000 millió eurós felső összeghatárral szerepelt, a jövőben viszont 10 millióval kevesebbet lehet erre költeni, hiszen mindössze 132.781 milliót különítettek el erre a célra. Fontos itt megemlíteni, hogy bár a vártnál jóval kisebb az Erasmus+ program keretének növelése, a több mint 40 százalékos forrásemelés így is jelentős előrelépés a korábbi időszakhoz képest.
Az Európai Unió soron következő többéves költségvetése három, már korábban létező fejezet esetében emelte a keretet. Többet szánnak a “Migráció és határigazgatás”, a “Szomszédság és a világ” fejezetekre, mint a korábbi években, mi több, a korábbi költségvetés egyik fejezetének tétele külön fejezetté alakult át, ezzel is jelezve a “Biztonság és védelem” felértékelődését, amelyre összesen 13.185 millió eurót különítettek el.
A korábban is létező Menekültügyi és Migrációs Alap kerete 3.137 millió euro volt, az új költségvetési tervezetben 8.705 millió eurós felső határ szerepel. A bővített keret nem csupán a tagállamoknak a menedékkérők befogadása terén végzett munkáját és integrációs intézkedéseiket támogatja, hanem a közös menekültügyi és migrációs politika kidolgozását is. Ez a keret fedezi a migráció külső kezelését, így többek között a visszaküldési intézkedéseket és a – különösen az EU-val határos vagy az EU határaihoz közeli – harmadik országokkal való együttműködéseket is.
A legújabb tervek szerint a 2021-2027-es időszakban a „Szomszédság és a világ” fejezet kiemelt figyelmet és ennek megfelelően bőséges támogatást, mintegy 98.419 millió eurót kapott. Ennek megfelelően mindazok a programok, amelyek az Európai Unió külső együttműködésének koherenciáját, átláthatóságát és rugalmasságát növelik, ebből a keretből finanszírozhatóak. A jelenlegi Európai Fejlesztési Alapból finanszírozott Szubszaharai Afrikával, valamint a karibi és csendes-óceáni térséggel kapcsolatos kiadásokat is ebbe a fejezetbe csoportosították át. Ezzel szemben, a korábbi „Global Europe” fejezet hasonló tételei összesen csak 66.000 millió eurót tettek ki.
Az új költségvetési keret tehát egyértelműen eltér a korábbi finanszírozási prioritásoktól, hiszen a kohéziós politikákra, a közös agrárpolitikákra vagy a munkahelyek teremtésére és a beruházások támogatására jóval kevesebb összeget szántak, mint a korábbi években. Ezzel szemben felértékelődtek az EU-n kívüli migrációs és menekültügyi intézkedések, valamint az EU külső tevékenységének támogatását célzó programok.
Az elemzés letölthető PDF formátumban.